Atomerőmű, 2015 (38. évfolyam, 1-12. szám)
2015-05-01 / 5. szám
20 2015. május jsea <Q> mym paksi atomerőmű Időszakos központi oktatás Áprilisban zajlott az évenként szokásos tűzvédelmi, munkavédelmi, baleset-elhárítási és rendészeti központi oktatás az atomerőműben. Az előadások a már megszokott kétféle bontásban, vezető és műszaki beosztású, valamint adminisztratív állományú munkavállalókra szabottan hangzottak el. Az előadók beszámoltak arról, hogyan változtak az előírások az egyes szakterületeken. Az előadásokat Lukács Tamás tűzvédelmi mérnök (Munka- és Tűzvédelmi Osztály - MTVO), Hajnády György munkavédelmi főelőadó (MTVO), Herman Attila szervező-tervező mérnök (Baleset-elhárítási Szervezet - BESZ) és Béda Gábor szakértő (Rendészeti Osztály) tartották. A tűzvédelmi előadás keretében az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. 2014. évi tűzvédelmi helyzetét, a bekövetkezett tűz jellegű eseményeket, az ellenőrzések tapasztalatait és az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) változásait tekintették át a résztvevők. Tavaly az atomerőműben nem történt tűzeset, a téves tűzjelzések száma viszont nőtt a megelőző évihez képest. Ezek oka egyrészt továbbra is a munkavégzés (például hegesztés, homokfuvatás), másrészt olykor a technológia (például csapágy túlmelegedéséből olajpára, gőzkifúvás). A tűzvédelmi ellenőrzések tapasztalatait gazdagon illusztráló fényképekről kiderült, hogy egyebek mellett a használt olajos rongyok tárolásával, közlekedési utak teljes keresztmetszetének szabadon hagyásával, illetve az általános renddel, a tűzoltási felvonulási területek szabadon hagyásával (például a habbeöntő nyílások elé történő parkolás kerülésével), a tűzvédelmi jelzések és a kézi tűzoltókészülékek elhelyezésével kapcsolatban szükséges olykor nagyobb odafigyelés. Az előadó külön is felhívta a figyelmet a dohányzással - mint a tűzveszély egyik fő forrásával - kapcsolatos szabályok betartására. Hangsúlyosan beszélt emellett arról, hogy az OTSZ megváltozott, és megszűnt az épületek, helyiségek tűzveszélyességi osztályba sorolása. Az eddigi öt osztályt (fokozottan tűz- és robbanásveszélyes, tűz- és robbanásveszélyes, tűzveszélyes, mérsékelten tűzveszélyes, nem tűzveszélyes) három kategóriává vonták össze (robbanásveszélyes, tűzveszélyes, nem tűzveszélyes). Ezeket a jövőben épületekre, helyiségekre már nem alkalmazzák, csak anyagokra vonatkoznak. A munkavédelmi előadás a meglévő munkavédelmi ismeretek felújítását és kiegészítését, a munkabalesetek tanulságainak és munkavédelmi ellenőrzések tapasztalatainak ismertetését, valamint néhány kapcsolódó, aktuális kérdés megválaszolását foglalta magába. A munkavédelmi szabályozások és alapfogalmak felfrissítése közben az előadó kitért egyebek mellett a munkabaleset és az üzemi baleset fogalmának tisztázására is, illetve az utóbbit kizáró körülmények számbavételére. Az atomerőmű munkavédelmi mutatóinak, statisztikáinak áttekintését követően a munkavédelmi ellenőrzések, területbejárások tapasztalatai kerültek sorra. Az előadó - tűzvédelemi kollégájához hasonlóan - számos vetített fényképpel hívta fel a figyelmet a különböző munkabaleseti veszélyforrásokra, illetve a kerülendő szabálytalanságokra. Mindeközben többször hangsúlyozta, hogy nem szabad elmenni a legkisebb hibák, szabálytalanságok mellett sem. Felhívta a figyelmet az atomerőműben dolgozó külső vállalkozók felé irányuló kommunikáció fontosságára, illetve a nem megfelelő, hiányos kommunikáció veszélyeire. Rámutatott arra, hogy elengedhetetlen a munkavédelemmel kapcsolatos társasági elvárások teljesülésének visszaellenőrzése, mind a belső, mind a külső munkavállalók tekintetében. Ezzel összefüggésben ugyancsak hangsúlyozta a megfelelő motiváció és a következetes számonkérés szükségességét, valamint a vezetői példamutatás és a gazdaszemlélet meghatározó szerepét a balesetek megelőzésében. Mint elmondta, komolyan kell venni a figyelmeztető jeleket és eseményeket. Azonban ha már bekövetkezett a baleset, miden esetben meg kell adni a választ, hogyan lehetett volna elkerülni azt, illetve milyen közös és egyéni tennivalók vannak az baleset-ismétlődés megakadályozása érdekében. Végül arról is szó esett, hogy - noha a helyszín kevésbé veszélyes, mint például egy üzemcsarnok - a képernyő előtti munkavégzés ártalmait, kockázatait is komolyan kell venni, ismerni és alkalmazni kell a kockázatkezelési lehetőségeket. Az adminisztratív állományú munkatársak képzésének része volt a „Számítógépes munkahelyek ergonómiája, munkabiztonsága” című oktatófilm megtekintése (a kapcsolódó CD kiadásáról korábban az Atomerőmű újság is beszámolt). A baleset-elhárítási előadás egy feltételezett baleset-elhárítás során szükséges tennivalók logikai folyamatát követte végig, majd a minden üzemi területen dolgozó munkatársra vonatkozó szabályok felelevenítését követően az előadó a BESZ 2014. évi munkájába, tevékenységének különleges eseményeibe (gyakorlatok, nemzetközi vizsgálatok) adott bepillantást. A rendészeti - avagy fizikai védelmi - képzés gerincét a nukleáris terrorizmus kérdésének, a fizikai védelem céljának és jelentőségének, a fizikai védelmi kultúrának, a kapcsolódó szerepeknek és felelősségeknek, a fizikai védelmi fejlesztésekkel összefüggő változásoknak, valamint a munkára képes állapot 2014. évi statisztikáinak körüljárása képezte. A fizikai védelmi rendszer követelményeinek, illetve hierarchikus elemeinek (úgymint élőerő, technikai rendszer, szabályozási, irányítási dokumentumok és fizikai védelmi kultúra) és a vonatkozó fogalmak jelentéstartalmának áttekintését a nukleáris létesítmények ellen irányuló - azok teljes története során elkövetett, illetve publikált - támadások áttekintése követte. Az elhangzottak fényében még inkább nyomatékot nyert annak jelentősége, hogy az atomerőműbe belépési engedéllyel rendelkező valamennyi személy felelősségéhez hozzátartozik a folyamatos éberség, a proaktív hozzáállás, az információk védelme, a fizikai védelmi szabályok követése és a példamutató magatartás. Az előadó az aktuális változások kapcsán arról is szólt, hogy március 30-ától módosultak az ún. kísérős belépési engedéllyel történő közlekedés szabályai. Prancz Zoltán Megváltoztak a kísérős belépési engedéllyel történő közlekedés szabályai Első ütemben a III. zóna határán (FI, F2, F3) J vezették be március 30-tól a kísérős belépési ^ \ engedéllyel rendelkezők új közlekedési száll ■ n bátyait. A jövőben a kísért személyt és a kísé* 11 I rőt össze kell rendelni, azaz a zónahatáron a I y kísért személy csak akkor léphet át, ha a kísé-H H rő is leolvastatta utána a belépési engedélyét. Ugyanez érvényes a teherportákon. Ez az összerendelés egyben dokumentált felelősségvállalást is jelent, amelyet - a kísérő meglétét - a rendészet folyamatosan ellenőriz az erőmű egész területén. Prancz Zoltán Egyszer mindent el kell kezdeni valahol - igaz ez az atomerőmű megismerésére is. Az újonnan belépő kollégák gyakori problémája, hogy bár a saját munkájukhoz tartozó területeket gyorsan megismerik, mégis a teljes telephely számos szeglete hosszú évekig ismeretlen marad számukra. A Tájékoztató és Látogatóközpont új programja véget vet ennek: a belső látogatások során a munkavállalók csoportosan deríthetik fel az erőmű zegeits zugait. A TLK csoportvezetői a 4. blokki látogatói útvonalon kísérik végig a jelentkezőket, a blokkvezénylői látogatófolyosó, a turbinacsarnok és a 3-4. blokk reaktorcsarnoki látogatófolyosójának érintésével. A 1,5 órás programra legalább 5 nappal előtte kell jelentkezni, és utána személyi igazolvánnyal megjelenni, mert a csoportos belépés némileg eltér az egyénitől. A bejutás után igazi túra kezdődik, gyaloglással, hegymászással - hiszen a 33 méter magas reaktorcsarnoki látogatófolyosóra gyalog kell feljutni -, és részletes idegenveze-Ismerd meg a munkahelyed! téssel, ahol az alapvető működést és az erőmű történetét mutatják be. A belépéskor hallgatott munkavédelmi oktatáson elhangzottak ebben az esetben is érvényesek: a turbinacsarnokban kötelező viselni az ott kapott sisakot és hallásvédőt, a fokozottan őrzött üzemi területre csak hosszú szárú nadrágban, szoknyában, illetve a felkar nagyobbik részét fedő felsőruhában lehet belépni, és kötelező a zárt, lapos sarkú cipő. Áprilisban két időpontban indult már belső látogatócsoport, mindkettő jelentős érdeklődés mellett, mintegy harmincán vettek részt összesen a programon. Nem csupán a nemrég érkezettek, de régi erőműves motorosok is kíváncsiak voltak arra, mit lát az a külsős, aki csupán egy gyors, pár órás látogatásra érkezik. A következő belső látogatás részleteit a PATRIK-on, illetve a Heti Hírlevélben találják a kollégák. Jelentkezni ezekre Végh Dóránál lehet a 74-32-es vagy a 88- 33-as telefonszámon, illetve a veghd@npp.hu e-mail címen, vagy akár személyesen is a TLK információs pultjánál. ToDó
