Atomerőmű, 2013 (36. évfolyam, 1-12. szám)
2013-04-01 / 4. szám
2013. április 16 <Q> mym paksi atomerőmű Jövőnk Nukleáris Energetikusáért Alapítvány Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. 2011- ben alapította a Jövőnk Nukleáris Energetikusáért (JNE) Alapítványt, melynek célja a hazai nukleáris szakemberképzés feltételeinek javítása és a minőségi szakember utánpótlás elősegítése. Új sorozatunkban beszámolunk a kuratórium által sikeresnek ítélt pályázatokról, valamint bemutatunk egy-egy pályázót is azok közül, akik munkájuk, teljesítményük révén megvalósítják az alapítói célkitűzéseket. A JNE Alapítvány kuratóriuma március 7-i ülésén összesen 13157 000 Ft támogatás odaítéléséről döntött. A kuratórium egyhangú döntése értelmében 2013. február 1-től június 30-ig rendszeres tanulmányi ösztöndíjban részesül Babcsány Boglárka, Czerovszki Tamás, Czopf Anna, Horváth András, Kovács Arnold, Lovász Líviusz, Nagy Lajos, Radócz Gábor, Tiborcz Lívia és Tóth Barnabás. Pályázata alapján konferencia cikk kidolgozását és konferencia-előadói részvételét támogató ösztöndíjra jogosult Horváth László. Külföldön folytatott tanulmányokat támogató ösztöndíjban részesül Gerényi Anita. PhD ösztöndíj kiegészítő ösztöndíjat nyert 2013. február 1-től 2013. augusztus 31-ig Laczák Lili Eszter. PhD-ösztöndíjban és PhD ösztöndíj kiegészítő ösztöndíjban részesül 2013. február 1-től december 31-ig Rovni István. A kuratórium döntése szerint a BME Nukleáris Technikai Intézet pályázaton elnyert keretösszegének erejéig az alapítvány átvállalja egy csoportos külföldi szakmai tanulmányút költségeit. A tanulmányúton résztvevő hallgatóknak az út során szerzett tapasztalataikról fényképes szakmai beszámolót kell készíteniük, a legjobb munka megjelenik az Atomerőmű újságban. A kuratórium a 2013-2014. évben támogatja a BME Nukleáris Technikai Intézet könyvtárát a nemzetközi folyóiratok beszerzésében. Az Energetikai Szakkollégium intézményi támogatásban részesül. Támogatást nyert a BME Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszéke intézményi szoftverbeszerzésre, az Eötvös Lóránd Fizikai Társulat a magyar fizikatanárok CERN-i tanulmányútjának lebonyolítására. A rendszeres tanulmányi ösztöndíjat elnyert hallgatók közül Babcsány Boglárkát kérdeztük eddigi tanulmányairól, jövőbeni céljairól. „A gimnáziumi évek alatt részt vettem egy fenntartható fejlődéssel kapcsolatos tanulmányi versenyen, ekkor találkoztam először az atomenergetikával. A gimnáziumot követően a Corvinus egyetem nemzetközi kapcsolatok szakára jelentkeztem. Itt, az egyik tantárgyam keretében foglalkoztam Hollandia atomenergia-iparának gazdaságtanával, törvényi szabályozásával, illetve a nukleáris biztonság kérdéseivel. Ez is, valamint az, hogy szerettem volna több matematikát és reáltárgyat tanulni, inspirált arra, hogy jelentkezzem a BME energetikai mérnök alapszakára. A szakirányok közül az atomenergetika keltette fel leginkább az érdeklődésemet, többek között - mivel ez egy folyamatosan fejlődő tudomány - a kutatási lehetőségek széles palettája miatt. A későbbiek folyamán lehetőségem nyílt arra, hogy kipróbáljam magam egyetemi oktatóként is. Az oktatói szerep nem volt teljesen ismeretlen számomra, mert az érettségit követően a gimnáziumban egy oktatási tevékenységet végző cég matematika oktatóként alkalmazott, ennek köszönhetően középiskolai hallgatókat készíthettem fel az emelt szintű érettségire. Ezt a feladatot nagyon megszerettem, ezért szívesen vállaltam - demonstrátori tevékenység keretében - évfolyamtársaim tanulmányainak segítését az Atomenergetikai alapismeretek c. tárgy oktatásával. Külön öröm, hogy a hallgatói visszajelzések pozitívak voltak. A következő félévben felkértek a másodéves energetikai mérnök szakos hallgatók Mag- és neutronfizika c. tantárgya gyakorlati anyagának oktatására, idén tavasszal pedig az Energetika II., illetve ismét az Atomenergetikai alapismeretek tantárgy gyakorlatainak megtartására. Idén jelentkeztem a nukleáris technika szakirány fizikus mesterképzésre, mert úgy gondolom, az atomenergetikai mérnök szak után ebben az irányban érdemes bővíteni tudásomat, és a tanszéken kiváló lehetőség nyílik a kutatásokra is. Diplomamunkám keretében szubkritikus rendszereken történő reaktivitás mérési lehetőségekkel fogok foglalkozni, a negyedik generációs reaktorok fejlesztése kifejezetten érdekel. Azt is elképzelhetőnek tartom, hogy a Corvinus Egyetemen szerzett gazdasági ismereteimet, valamint azt, hogy nemzetközi kapcsolatokkal foglalkoztam, érdemes lesz kamatoztatni a jövőben, akár nukleáris területen is. Elhivatott vagyok az atomenergia iránt érdeklődő hallgatók oktatását illetően, hiszen úgy érzem, az oktatási tevékenységben történő aktív szerepvállalás révén tehetem a legtöbbet azért, hogy a megszerzett tudást a magyar nukleáris ipar szolgálatába állítsam.” Az Alapítvány működését, a kuratórium döntéseit részletesen a www.jnea.hu honlapon lehet nyomon követni. Kárpáti Viktor Az ördög nem alszik! Áramvédő kapcsoló, mely életet menthet i! vtäSßrAJ/ Az elektromos áram mindennapjaink életeleme, használata elkerülhetetlen. Napi I kenységeink során számtalan, villamos energiával működő eszköz—" zel, készülékkel találkozunk. Ezek az eszközök azonban nemcsak szolgálnak bennünket, hanem számos veszélyt is hordoznak magukban: a tűzveszélytől a közvetlen életveszéllyel járó villamos áramütésig. A meghibásodott berendezést, készüléket csak a külső jellemzőjük (pl. működésképtelenség, alakdeformálódás, elszíneződés) megváltozása alapján vesszük észre. A belső (pl. testzárlatos) hiba a szem számára rejtve marad, viszont a készüléket megérintve„megrázó élményben"lehet részünk. És ezt komolyan kell vennünk. A villamos áram számára a testünk nem ellenfél! Az elektromos baleset az, amikor a test két olyan ponttal érintkezik, amelyek között feszültségkülönbség áll fenn, ezáltal a testen keresztül folyó áram az életműködést veszélyezteti. Az emberi szervezeten átfolyó néhányszor 10 milliamper áram már izomgörcsöt, szabálytalan szívműködést és sajnos halált okozhat. Az elektromos kisfeszültségű (50 - 1000 V-ig), 230 V-os hálózatok általában földelt rendszerűek. (A tapasztalat azt igazolja, hogy a szabványos „kisfeszültség" elnevezés sajnos megtévesztő, mert könynyelműségre és elbizakodottságra ad alapot a név, hiszen a nagyfeszültségtől óvakodunk jobban, pedig az áramütéses balesetek döntő többségét - több mint 90%-át - a kisfeszültségű áramütés okozza.) A földelt rendszer azt jelenti, hogy a zárlatos készülék, vagy egy feszültség alatt levő vezeték megérintése áramütést okoz, ha egyidejűleg testünk valamely része a talajjal, padozattal (nedves, nyirkos hidegburkolattal) vagy valamilyen fémtárggyal (víz-, gáz-, fűtéscső stb.) érintkezik. Például a zárlatos hajsütővas vagy hajszárító használata a fürdőszobában a párás kövön állva még papucsban is életveszélyes. A háztartásban található készülékek esetében a veszélyt a megérinthető, kézzel fogható burkolatoknak (pl. automata mosógép, hűtőszekrény) a termék meghibásodása következtében történő feszültség alá kerülése jelenti. Az ilyen készüléket a villamos hálózatról mielőbb le kell választanunk. Ezt a feladatot az áramvédő kapcsolóra (ÁVK vagy Fi-relé) bízzuk. Az áramvédő kapcsoló ma a legmodernebbnek tekintett érintésvédelemre alkalmazott kikapcsoló szerv. Testzárlat esetén a készülék működésbe lép, és lekapcsolja a fogyasztót a hálózatról, így az áramütött személy védelme biztosított. Ez a lekapcsolás életvédelmi szempontból nagyon gyorsan (t < 0,2 sec) végbemegy. Ahhoz, hogy az áramvédő kapcsoló megfelelően működjön, időnként a teszt gombbal kapcsolni kell. A gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy a teszt gombot megnyomva az áramvédő kapcsoló leold. Ezután felkapcsoljuk, majd megint megnyomjuk a teszt gombot. Ezt a műveletet háromszor célszerű megismételni. Az ellenőrzést érdemes havonta egyszer elvégezni. Amennyiben nem működik, szakember beavatkozására van szükség. Szabadtéri, pl. kertben végzett tevékenység során az áramvédő-kapcsoló használata különösen ajánlatos. A megfelelő eszköz kiválasztásában és elhelyezésében kérje ki szakember tanácsát. Az áramvédő kapcsoló egy olyan érintésvédelmi eszköz, mely adott esetben emberi életet menthet meg. A gyakorlati alkalmazásban jól bevált. Helyes bekötés és üzemeltetés esetén megbízhatóan működik. Ára a betöltött szerepéhez képest nem összemérhető, ma már 5-8000 Ft körüli értékben kapható. Nyílt forráskód Immár harmadik alkalommal rendezte meg a ComputerWorld a nyílt forráskódú fejlesztések konferenciáját március 21-én Budapesten, az Aréna Plázában található Cinema Cityben. A Microsoft felhasználóbarát programverziói túl sűrűn jelentek meg, rengeteg hibával, biztonsági réssel kerültek forgalomba. A felhasználók csak a hibákat detektálhatták, majd a fejlesztő nagy sokára küldte vagy sem a javításokat. Ezt megelégelve, először csak egy diplomamunka kapcsán (1983) a UNIX mintájára kidolgozták és ingyenesen bárki rendelkezésére bocsátották a Linux rendszert. Kezdetben csak parancssorokkal volt vezérelhető. Később a Microsoft World, Excel keretrendszerének mintájára leprogramozták, választhatóan magyar menüvel látták el az OpenOffke programot. A német kormány után az Európai Unió is felkarolta és 7 európai nyelven megjelentette az Euro0ffice2012-t. Költségkímélő volta miatt kormányhatározattal (1479/2011. XII. 23.) a magyar közigazgatásban is ezt kell alkalmazni. Szeged városa 6 hétig tesztelte és a legjobb véleményt adta. Az iskolák korábban is dolgoztak már Linux-os programokkal egy-egy tanár úttörő munkájának köszönhetően, de ezek nem váltak közkinccsé - személyhez kötődtek. Egy fejlesztő és tanácsadó kft. felismerte ezt, és a fejlesztés élére állva az iskolák számára legköltséghatékonyabb megoldásként megalkotta az OpenEDU-t. A SuliX szerver magába foglalja az intézményi adminisztrációt, a tantárgyi segédleteket, a tanár-diák kapcsolattartást, vizsgáztató modult - mindez egy gombnyomásra telepíthető formában akár kezdőknek is. Támogatja a géptermek tömeges telepítését is. Természetesen az iskola speciális igényei szerint testre szabható, bővíthető. A menürendszere többnyelvű, akár a nyelvi órákon gyakorolhatják a diákok az egyes programok terminológiáját. Már több mint 500 intézmény csatlakozott a programhoz - a több helységben is elérhető bemutató iskolákban működés közben meg lehet nézni, tanácsot lehet kérni a kipróbálás előtt. A nyílt forráskód nemcsak azt jelenti, hogy a programok forráskódja bárki számára elérhető, hanem azt is, hogy más programrendszerek fájlait értelmezi, szerkeszthetővé teszi (pl. pdf, CorelDRAW fájlok). Több független, nemzetközi fejlesztői csoportosulás van, akik várják az ötleteket, a kiteljesedésre elszánt programozókat. gyulai Fojdl Antal