Atomerőmű, 2013 (36. évfolyam, 1-12. szám)

2013-04-01 / 4. szám

14 mym paksi atomerőmű 2013. április Szakmák az atomerőműben Az üzemfenntartási főosztály biztonsági rendszerek osztályán, a reaktoron belüli mérések csoport tevékenységéről Bányai János műszerésszel beszélgettem. Bányai János 1964-ben született Pakson. Az általános iskolát követően tanulmányait a szekszárdi 505. sz. Ipari és Szakmunkáskép­ző Iskolában műszerész szakirányon folytat­ta. Később, 1985-ben a paksi Vak Bottyán Gimnáziumban leérettségizett. 1982-től, egy külsős építőipari vállalat munkavállalójaként került kapcsolat­ba az Atomerőművel. 1987-ben felvételt nyert az erőmű reaktoron belüli mérések csoportjához, ahol jelenleg is dolgozik. A csoport fő tevékenységeként a reaktorokban telepített hőmérsékletmérők, va­lamint a kazetták neutronfluxus mérőinek (KNI) a cseréjét végzi. Ezen mérőeszközök teszik lehetővé az aktív zónán belül a nukleá­ris és termohidraulikai folyamatok ellenőrzését, a mért jelek önálló képernyőn, megfelelő formában történő megjelenítése útján. Az ak­tív zónán belüli fluxuseloszlást sugár irányban (radiális) és a zóna magassága mentén (axiális) 36 db detektor segítségével ellenőrzik. A hűtőközeg hőmérsékletét az üzemi kazetták kilépő helyén, valamint az aktív zóna feletti keverő térben mérik. Az üzemi kazettákból ki­lépő közeg hőmérsékletének mérése a védőcsőblokk (VCSB) száraz HE (TK) csatornáiban elhelyezett hőelemekkel (210 db), az NA500 mm-es melegági csonkok magasságában pedig szintén a VCSB szá­raz HE (TK) csatornáiban elhelyezett hőelemekkel történik (6 db). A VCSB-n 12 db HE átvezetés, átvezetésenként 18 db száraz csatorna, azaz összesen 216 db csatorna, tehát ugyanennyi hőmérsékletérzé­kelő található. A hurkok hideg- és melegági hőmérséklet méréseit hurkonként 2-2 mérési hellyel végzik. Ez 6x4, azaz 24 db mérőhelyet jelent. A TK mérőkörök érzékelőit nyolc, KNI mérőket pedig négy évenként ki kell cserélni, állapottól függetlenül. János elmondta, egész évben folyamatosan dolgoznak. Tevékeny­ségükhöz tartozik a detektorokhoz kapcsolódó mechanikus alkatré­szek, a TK-fejek, a grafittömítések cseréje, a nyc máspróbák elvégzé­se, a TK fejek kalibrálása, illetve a hozzájuk tartozó kábelpódiumon található kábelek cseréje, mérése, illetve a tartalékkábelek elkészítése is. A több száz kábel jelentős pluszmunkával járó cseréje a biztonsá­gosabb üzemeltetést szolgálja. Szabadidejében János egyik kedvenc időtöltése a horgászat, emel­lett, amennyiben ideje engedi, a tollaslabda, a ping-pong, a foci és a biciklizés is része mindennapjainak. János 25 éves fiával, Péterrel él együtt, aki szintén az erőműben, a bro-n dolgozik, az szbv mechani­kai csoportban szbv szerelő. KV Fiataljaink Bemutatjuk Pletenyik-Reszler Anikó tervező mérnököt Szekszárdon született 1980. november 25-én. Gyermek­korát Pakson töltötte, itt járt általános iskolába, majd a paksi Vak Bottyán Gimnáziumba jelentkezett, ahol az általános tagozatra járt, de érdeklődési köre miatt két évig matematika-fizika fakultáción vett részt. Érettsé­gi után a Budapesti Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Karára felvételizett, és az ipari termék- és formaterve­ző mérnök szakon szerzett diplomát. Műszaki érdek­lődését a génjeivel örökölte, szülei mérnök végzett­ségűek, és nővére is környezetmérnökként dolgozik. Az egyetemi évekre szívesen emlékszik vissza, bár a gimnázium után nem volt túl könnyű az egyetem elvégzése, de sok érdekes dolgot tanult, mivel a gé­pész képzés mellett az ipari termék- és formatervezési ismereteket is megszerezte. Az egyetem elvégzése után Bicskén kezdett el dolgozni, a Spar Magyaror­szág Kereskedelmi Kft. logisztikai központjában, a hálózatfejlesztési osztályon. Itt az új Spar és Interspar üzletek műszaki megtervezésével foglalkozott. Ez vi­szonylag rövid ideig tartott, majd az Oncotherm Kft. alkalmazottja lett Pátyon. A cég a daganatos meg­betegedések terápiás kezelésére kifejlesztett termék tervezésével, fejlesztésével, gyártásával foglalkozott. Anikó a minőségügyi osztályon dolgozott, részt vett szinte minden munkafolyamatban. Nagyon szerette ezt a munkát, azon dolgoztak, hogy a kifejlesztett eljá­rás a lehető legkevesebb szenvedést és mellékhatást okozza az érintettek számára, és javítson a betegek életminőségén. Ezt a munkát első kislánya születése szakította meg, majd másfél év múlva megszületett a második kislány, így Anikó az elkövetkező időszakot a gyermekek nevelésével töltötte. A GYES lejártát kö­vetően került a Paksi Atomerőműbe. 2012. december 31-én nyert felvételt a műszaki igazgatóság gépész műszaki osztályra, ahol tervező mérnökként dolgozik. A munkaköri feladatok betanulása mellett jelenleg atomerőművi üzemeltetési alapismeretek tanfolyam­ra jár, amely tíz hétig tart. A majdani tervező mérnöki feladatai közül egyelőre részfeladatok megoldásával foglalkozik. Kollégái nagyon kedvesen, segítőkészen fogadták a szerkesz­tési csoportban, ahol tizenketten dolgoznak. Férfi és női kollégái egyaránt vannak, ami műszaki te­rületen nem mindenhol jellemző. Munkatársai között fiatalok, vele egykorúak, és nagy tapasztalattal ren­delkező kollégák is dolgoznak, akik át tudják adni szá­mára a szakmai ismereteket. Tervei között szerepel, hogy minőségügyi területen továbbképzi magát. A nyelvtanulás területén is fejleszteni szeretné tudását, a német nyelv mellé az angol nyelv magasabb szintre való fejlesztését tűzte ki célul. Férje Pakson, az OVIT szerelő és karbantartó fő­mérnökségén dolgozik mint mérnök, csoportvezetői munkakörben. Két kislányuk van, Petra négy és fél éves, óvodás, és Boglárka, 3 éves, aki bölcsődés. Csa­ládi házban laknak Pakson, és ez meg is határozza mindennapjaikat, mivel a házhoz nagy kert és udvar tartozik, gyümölcsfákkal, szőlővel, aminek művelése, gondozása sok időt igényel. A kertészkedésből már a kislányok is kiveszik részüket, örömmel ültetnek, gondozzák a virágokat a kertben. Szabadidejében a család szívesen tesz kisebb kirándulásokat, a későb­biekben sátras kirándulásokat is terveznek. Kedvenc tevékenységük - ahogy Anikó mondja - a puzzle min­den mennyiségben. Ilyenkor együtt, közösen rakos­gatják a kirakó darabkáit, akár óránkon keresztül is. Anikó gyermekkorától kötődik a Paksi Atomerő­műhöz, mivel szülei az atomerőműben dolgoztak, és az ő születését megelőzően költöztek Paksra. Édesap­ja Reszler Béla, aki a projekt támogató osztálytól ment nyugdíjba, édesanyja pedig a műszaki fejlesztési osz­tály munkavállalója volt. Jelenleg mindketten nyug­díjasok, így nagyon sok segítséget tudnak nyújtani, szívesen vállalkoznak arra, hogy idejüket a két kislány unokával töltsék. Nővére Budapesten él, ő sincs távol az erőművek világától, a Pöyry-Erőterv Zrt.-nél dolgo­zik, és amikor teheti, hazalátogat. Anikó büszkén mondta, hogy szerencsésnek érzi magát, mivel nagyon összetartó családban élhetnek, gyakran meglátogatják férje szüleit is, akik Sárospata­kon laknak. Lászióné Németh Ilona IBIR alapok: Óvatosan az internettel! Március második felében számolt be a sajtó arról, hogy a norvég Telenor bizal­mas adatait sikerült az egyelőre isme­retlen támadóknak megszerezniük. A helyzet komolyságát jelzi, hogy értesítet­ték a NortCERT-et, rendőrségi nyomo­zást rendeltek el az ügyben, és a vállalat biztonsági igazgatója számolt be az ese­ményről. Természetesen részletesebb informá­ciókat nem osztottak meg a nyilvános­sággal, azonban a kiderült tényekből szakértők már sok mindenre tudnak következtetni. A biztonsági szakértők a hálózati adatforgalom szokásos mo­nitorozásakor arra figyeltek fel, hogy a vállalat vezetőinek számítógépein fur­csa internetes tevékenységek történnek. Sajnos már későn vették észre, hogy mi történik, mert a támadóknak e-mail cí­meket, jelszavakat, személyes adatokat és egyéb adatokat sikerült megszerezni­ük, valamint egy ideig át is tudták venni a vezérlést a számítógépek felett. A vizsgálatokból az derült ki, hogy a norvég Telenor egyes vezetőit, munka­társait először elektronikus levelekben keresték meg. Valószínű, hogy a célzott támadást a kiszemelt áldozatok internet felőli becserkészése előzte meg, vagyis adatokat gyűjtöttek róluk, és így tud­ták azt megtenni, hogy a levelek, amiket küldtek megbízható forrásúnak tűntek. A levelekbe ZIP kiterjesztésű fájlokat tet­tek, amelyek megnyitása után az adott számítógépekre egy addig még ismeret­len trójai faló (vírus) került fel. Volt olyan levél is, amelyben egy kártékony oldalra mutató hivatkozás szerepelt. Az, hogy ki állt a támadás mögött, egyelőre nem lehet tudni. Egy ilyen tá­madást csak úgy lehet végrehajtani, ha a támadó jelentős erőforrásokkal és szak­értelemmel rendelkezik. A biztonsági igazgató azt nyilatkozta, megtették azo­kat a védelmi intézkedéseket, amelyek azt szolgálják, hogy a jövőben ne követ­kezhessenek be hasonló incidensek. Az ehhez hasonló esetek megelőzé­sében nagyon fontos szerepet kap a há­lózati tevékenység monitorozása, amely tevékenység a hálózati szakemberek feladata. Egyszerű felhasználóként egy­részt azzal tudunk hozzájárulni az ilyen típusú támadások megelőzéséhez, hogy a munkahelyi levelezésünket szigorúan csak munkavégzésre használjuk. Nézzük egy kicsit részletesebben, hogy mit is je­lent ez: • Ne adjuk meg és ne is regisztráljunk a munkahelyi e-mail címünkkel az internetes oldalakon, főleg ne tegyük ezt a közösségi oldalakon. • Külső felekkel történő levelezés so­rán a válaszokból és a továbbítások­ból mindig gondosan töröljük ki a saját és mások munkahelyi, belső le­velezési címeit. • Soha ne válaszoljunk kéretlen rek­lámüzenetekre (spam) sem. • Az idegen vagy külső forrásból szár­mazó levelekben található linkekre való kattintással nagyon vigyáz­zunk, inkább kerüljük el. • Amennyiben azt tapasztaljuk, hogy a munkahelyi levelünk mellékletének megnyitását követően váratlan hi­baüzenetet kapunk, vagy gyanúsan sokáig dolgozik a számítógép esetleg lefagy, akkor azt sürgősen jelentsük a HelpDesk-nek. Másrészt, legyünk óvatosak a magán­életi információk megosztásával a kö­zösségi portálok használata során, az ott elérhető információkat ilyen célokra is felhasználhatják. Az Információbiztonsági Szabályzat ki is mondja: társaságunk az elektroni­kus levelezési szolgáltatást csak és kizá­rólag munkavégzés céljából, a munka­köri feladatok hatékonyabb ellátásának érdekében biztosítja. A szolgáltatást magáncélra és egyéb, a munkavégzéssel nem összefüggő célokra használni tilos. SJ

Next

/
Thumbnails
Contents