Atomerőmű, 2013 (36. évfolyam, 1-12. szám)
2013-03-01 / 3. szám
18 2013. március J&r mym paksi atomerőmű KENTON-HAGYATÉK I LÉZEREK ÉS A ’60-AS ÉVEK „Semmi sem lenyűgözőbb a lézerekkel kapcsolatban, mint az a képességük, hogy hologramokat tudnak létrehozni" - írta a Lasers című könyv 1968-ban (kiadó: U.S. Atomic Energy Commission, Division of Technical Information). Ezt a „lenyűgöző" képességüket az idő azóta messze túlhaladta, de mindenképp érdekes időutazást tehetünk a 60-as évekbe, ha végiglapozzuk a Lasers lapjait. Kicsit science fiction-be hajlik, ugyanakkor már-már megmosolyogtató az egyik bekezdés a könyvben, ahol a lézer megérkezésekor megálmodott, de aztán meg nem valósult dolgokat, fejlesztéseket sorolják: „a legtöbben annyit hallottunk erről a találmányról, hogy nehéz elhinni: az elsőt csak néhány éve építették. Azt mondták, a lézernek még a tranzisztornál is nagyobb hatása lesz az életünkre. Mindent levált majd, a fogorvosi fúrótól kezdve az elektromos vezetékekig. Az egész világ - úgy tűnt akkor - nem áll majd végül másból, csak lézerek gigászi rendszeréből, melyek végrehajtanak majd mindent, amit bárki kér. Az országutak egyetlen csapással keresztülvágnak majd a dzsungeleken; országunk biztonságban lesz majd az interkontinentális ballisztikus rakétáktól; a rákot legyűrjük; a számítógépek elég kicsik lesznek ahhoz, hogy beleférjenek egy női táskába; és a többi, és a többi." Sajnos a rák tökéletes gyógymódja még mindig nincs a láthatáron, az utakat nem lézerrel vágják a mai napig sem, a dzsungeleket pedig a nyugati világ jelentős része legszívesebben megőrizné környezetvédelmi okokból. A többi, a könyv által szatirikusán megemlített dolog közül viszont jó pár megvalósult. Ha belegondolunk, nem egy orvosi rendelőben vannak lézerek (akár fogorvosnál is), egy retikülbe bőven belefér egy okostelefon (lézerek ide vagy oda) vagy egy kisebb tablet, sőt, egyes mindent elnyelő női táskákba még egy laptop is beleszuszakolható. Hála többek között a Reagan és a Bush kormányzatoknak, a Teller Edéhez hasonló attitűddel munkálkodó tudósoknak és az amerikai hadvezetésnek, már olyan lézerek is működnek, melyekkel bizonyos típusú és számú katonai rakéta ellen fel lehet venni a küzdelmet, még ha az interkontinentális ballisztikus rakéták nagy hadával jelenleg nem is. A könyv szerint a valóságban sokkal lassabban kezdődtek a fejlesztések, mint azt először remélték - a nagy reményekért a sajtót és azokat a gyártókat okolja, akik ingyen publicitást akartak szerezni. A könyv kiadásának pillanatában érkeztek el arra a pontra, olvassuk, hogy begyorsult végre a fejlesztési ütem. Technológiai remények, ígéretek és szertefoszlott álmok mellett műszaki részleteket ugyanúgy ismertet a mű, mint az elektromágneses spektrumot és felfedezésének történetét. Jól jellemzi a könyvet, hogy például már a 4. oldalon azt kezdi számolgatni: egy lézerrendszer összesen 800 millió telefonbeszélgetés továbbítására lenne alkalmas elméletileg. Érdekes időutazás tehát a Lasers: egy időutazás, mely egy korábbi korszak lelkesedését, álmait, sikereit, olykor cinizmusát mutatja be - mindezt a Kenton-hagyatékban. Simon Zoltán Bemutatjuk az Energiafogyasztók Lapját Amit az olaszoknak köszönhetünk Amikor még Budapest belvárosáig jártak a távolsági buszok, ebben az épületben vásárolhattuk meg a menetjegyeinket. A sokáig funkciótalan Erzsébet téri terminál a parkoló helyére tervezett, majd elvetett Nemzeti Színház alapgödrének rendbetétele után kiállítási csarnok lett. A mindennapi tárgyaink formája, praktikuma - a dizájnnak jutott ez a kiállítóhely. Itt lehetett megtekinteni az év elején az elmúlt 150 év világraszóló olasz találmányait az Olasz Kultúrintézet és a Rosselli Alapítvány jóvoltából. Giulio Natta (1903-1979), Nobel-díjas (1963) vegyész találta fel a műanyagot, Alessandro Crutó (1847-1908) készítette a szénszálakat Edison villanykörtéihez, Antonio Meucci a telefont (1857) Bell (1875) előtt, Camillo Olivetti (1868-1943) nevéhez fűződik az írógép. Barsanti és Matteucci készített először robbanómotort (1851). AII. világháború utáni Olaszország szimbólumai lettek a Dante dacosa tervezte, 1936-1955 között gyártott „népautó”, a Topolino, és az elegáns motorozást lehetővé tevő Vespa robogó (1946) Corradino D’Ascanio nevéhez fűződik. Az informatika területén Pier Giorgio Perotto (1930-2002) megalkotta az első Olivetti (1965) személyi számítógépet, Federico Faggine 2250 tranzisztoros mikroprocesszort készített Amerikában. Enrico Fermi úttörő munkát végzett az atom feltérképezésével. Nicola Cabibbo (1935-2010) a gyenge kölcsönhatásokat kutatta, melyek alapvetőek voltak a fizika fejlődése szempontjából. Carlo Rubbia (1984- ben fizikai Nobel-díj megosztva) a CERN-ben felfedezte a W és Z bozont. Ő javasolta a CERN átalakítását proton-proton ütköztetővé. gyulai Lapja Cikksorozatunkban olyan műszaki szakmai folyóiratokat mutatunk be, amelyek területe kisebb-nagyobb átfedésben van az atomenergetikával. Ezáltal is hozzá kívánunk járulni a különböző szakterületek, illetve szakemberek, valamint az érdeklődő laikusok közötti jobb információáramláshoz. Ezúttal az Energiafogyasztók Lapját ajánljuk. Mindannyian energiafogyasztók vagyunk, tehát mindannyiunknak szól az Energiafogyasztók Lapja. A Magyar Energia Hivatal által alapított és idén immár XVIII. évfolyamába lépett, az energiahivatal támogatásával és közleményeivel megjelenő szakmai folyóirat negyedévente jelentkezik új, papíralapú számmal, de a szűkített internetes felülete folyamatosan elérhető. A kiadvány az energiahordozókkal, az energiaelosztással és az energiaszolgáltatással kapcsolatos aktualitásokról ad hírt, igen széleskörű kitekintéssel. Repertoárjában egyaránt megtalálhatók a földgáz, a villamos, a nukleáris és az alternatív energiával összefüggő kérdések, a távhőszolgáltatás aktualitásai, valamint az idei évtől már foglalkozik a lap a víziközmű-szolgáltatás témakörével is. A megcélzott olvasókört elsősorban az energiaiparban valamilyen módon érdekelt szakemberek és vállalkozások alkotják, azonban laikusok is felfedezhetnek tudósításokat, amelyek hasznosak lehetnek a számukra. A legutóbbi számba belelapozva, többek között olyan témákat találunk, mint például az aktuális fogyasztóvédelmi problémák és feladatok, a Paksi Atomerőmű egyes blokkjának 30. éves jubileumi rendezvénye, a Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. bemutatkozó sajtótájékoztatóján elhangzottak ismertetése, az Országos Atomenergia Hivatal évértékelője, valamint a Bátaapáti tároló első föld alatti kamrájának üzembe helyezése, a 10 százalékos rezsicsökkentés háttérszámításainak ismertetése, a Gábor Dénes Díj átadásáról szóló tudósítás, valamint a Magyar Energia Hivatal határozatai. A lap főszerkesztője, Mayer György, olvasóink számára is ismerős, hiszen többek között az Atomerőmű lap állandó külső szerzőjeként találkozhatnak írásaival. Az Energiafogyasztók Lapjának Internetes felületét (www.energetikaikiado. hu) a megváltozott olvasói szokásoknak, elvárásoknak megfelelően éppen ezekben a hetekben alakítják át, várhatóan hamarosan megújulva lehet rajta keresztül megtekinteni a lapot, addig az Energiamédia oldalon (www.energiamedia.hu) kapott helyet, ahol további, mértékadó szakmai tanulmányokat tartalmazó linkek találhatók, az energetika kérdésköréhez valamilyen szálon kapcsolódó témákban, úgymint: energiapolitika, szabályozás, energiahatékonyság, fogyasztóvédelem, érdekképviselet, az energiaipar hírei, energiastatisztika, környezetvédelem, árszabályozás és megújuló energiaforrások. Az Energiafogyasztók Lapjának papíralapú kiadása elérhető a Paksi Atomerőmű Műszaki Könyvtárában. Prancz Zoltán Kishírek a nagyvilágból AMERIKAI COrCSÖKKENTÉS Barack Obama elnök ambiciózus C02- csökkentési célokat tűzött ki az Egyesült Államok elé: az Unió Helyzete néven futó, a mindenkori elnök által megtartott évértékelő beszédében kiemelt prioritásként említette a klímaváltozás kérdését. Sőt, négy évvel ezelőtt az államfő azt ígérte: 2020-ra 17 százalékkal csökkentik majd a C02 és az egyéb üvegház-hatású gázok kibocsátását, 2050-re pedig már 80 százalékkal. Az adminisztráció költeni is hajlandó erre a célra: több milliárd dollárt invesztált szél-, nap-, és egyéb karbon-semleges energiatechnológiákba. Azonban mindez még kevés egyes szakértők szerint: hogy elérjék a fent említett százalékokat, a globális gazdaságnak a nettó pozitív kibocsátások felől a nettó negatív kibocsátások felé kell elmozdulnia. Utóbbit Chris Field állítja, a Stanford professzora. A lényeg tehát az, hogy nem feltétlenül lesz elég a C02 kibocsátási ütemének csökkentése, hanem új technológiákat kell kifejleszteni a folyamat viszszafordítása érdekében. Mindeközben ne feledkezzünk meg arról, hogy az atomerőművek - beleértve természetesen a Paksi Atomerőművet - C02-kibocsátása elhanyagolható (közel zéró), ezzel jelentős szerepet töltenek be a probléma megoldásában. (Forrás: Space Daily) SAJÁT URÁNDÚSÍTÁSI TECHNOLÓGIA KÍNÁBAN Kína eddig orosz technológiára támaszkodott az urándúsító tevékenységek során, de ez most megváltozhat, ugyanis üzembe helyezték az első hazai centrifugát a Lanzhou nukleáris üzemanyag-komplexumban - jelentette be a China National Nuclear Corporation (CNNC). A Gansu tartományban található Lanzhouban komoly, hosszú kutatási projekt folyt (mondja a CNNC), melynek eredményeképpen jelentősen függetlenedni tud majd a kínai nukleáris ipar a külföldi tényezőktől. A cég hivatalos nyilatkozatában az iparág fenntartható fejlődésének biztosítását emelte ki. (Forrás: World Nuclear News) KOZMIKUS SUGARAK ÉS A SZUPERNÓVÁK Új felfedezést tettek a NASA kutatói, hála a Fermi gammasugaras űrteleszkópnak. Most sikerült először bizonyosságot szerezni, hogy a felrobbant csillagok terjeszkedő törmeléke az univerzum leggyorsabban mozgó anyagait képes produkálni. Ahogy Elizabeth Hays (NASA Goddard Space Flight Center), a kutatócsoport egyik tagja fogalmazott: „A tudósok már az egy évszázada történt felfedezésük óta próbálják megtalálni a nagy energiájú kozmikus sugarak forrásait. Most meggyőző bizonyítékunk van arra, hogy a szupernóvák maradványai, melyek már régen »gyanúsak« voltak, tényleg hihetetlen sebességre gyorsítják a kozmikus sugarakat.” (Forrás: Space Daily) Simon Zoltán
