Atomerőmű, 2013 (36. évfolyam, 1-12. szám)

2013-03-01 / 3. szám

2013. március 17 <#> mmmmmmm mym paksi atomerőmű VILÁG ENERGIA KITEKINTÉS 2012 World Energy Outlook - WEO-2012 World Energy Outlook Napjainkban a világ energiatérképe alap­vető változásokon megy át, melyek mesz­­szemenő következményeket vonhatnak maguk után az energiapiacon és a keres­kedelemben. A változások okai az Egye­sült Államok olaj- és gáztermelésének új­jáéledése, az atomenergia kivezetése egyes országokban, a szél- és napenergia tech­nológia gyors fejlődése és a nem-konven­cionális gáztermelés világméretű térhó­dítása. Azonban áttekintve a technológiai fejlődés eredményeit és az új energiapoli­tikákat, megállapítható, hogy a világ még mindig nem volt képes átállni egy jobban fenntartható energetikai pályára. Globális forgatókönyvek és számos hatástanulmány analízise alapján a Nem­zetközi Energia Ügynökség (International Energy Agency, IEA) által tavaly év végén nyilvánosságra hozott dokumentum meg­állapítja, az IEA által kidolgozott Űj Politi­kák forgatókönyv szerint a világ energia­­igénye egyharmaddal nő 2035-ig, melyen belül Kína, India és a Közép-Kelet felelős a növekedés 60%-áért. Az OECD-országok­­ban az energiaigény alig nő, de a felhasz­nálásban a hangsúly az olajról és a szénről (egyes országokban az atomenergiáról is) határozottan a gázra és a megújulókra he­lyeződik át. A kis kibocsátású energiafor­rások elterjedése ellenére a fosszilis ener­giaforrások meghatározóak maradnak a világ energia-mixében, részben az állami támogatásoknak köszönhetően, amelyek 2011-ben 523 milliárd USD-t tettek ki, ez 30%-os növekedés 2010-hez képest és hatszorosa a megújulok támogatásának (!). A fosszilis energiaforrások támogatá­sa - melyet a magas olajárak indukálnak - főként a Közel-Keleten és Észak-Ameri­­kában jellemző, ahol egyelőre elakadt az energiapiac reformja. Ugyanakkor az Egyesült Államokban az utóbbi években az olajpala és palagáz ki­termelési technológiák terén végrehajtott áttörés rövidesen alapvető változásokat eredményez a világpiacon. A látványosan növekvő gáztermelés a csökkenő gázára­kon keresztül serkenti a gazdasági aktivi­tást, növeli a termelékenységet és gyöke­resen átformálja Észak-Amerika szerepét a nemzetközi energiakereskedelemben. Az előrejelzések szerint 2020-ra az Egye­sült Államok lesz a világ legnagyobb olaj­termelője (Szaúd-Arábiát is megelőzve), és beérnek a közlekedésben foganatosított legújabb energiahatékonysági intézkedé­sek első gyümölcsei is. A folyamatok ered­ményeképp csökken az Egyesült Államok olajimportja, sőt, 2030-ra az USA várha­tóan nettó olajexportőrré válik, energiae­gyenlegét tekintve pedig teljesen önellátó lesz. Drámai változások várhatók a glo­bális energiapiacon, a nemzetközi olajke­reskedelem fő iránya Ázsia felé fordul. A 2012. évi legalacsonyabb árakon számolva a gáz az amerikai belső piacon az euró­pai import gáz egyötödébe került és a ja­pán árak egy-nyolcadát tette ki. Az olcsó amerikai gáz felszabadítja a belső piacról a szenet, amely Európában keres magá­nak piacokat, kiszorítva az itt drága gázt. A gázárak aránytalanságai miatt a csepp­folyós gáz kereskedelme lendületet kaphat, ami azt jelenti, hogy a gázárak kölcsönös egymásra hatása a világban megerősödik. Az energiapiaci változásoknak komoly po­litikai következményei lehetnek, hiszen a közel-keleti olajlelőhelyek - azon belül is a hormuzi-szoros - biztonsága már nem lesz az USA létkérdése, viszont azzá válik több ázsiai ország számára. Oroszország európai gázpiaci monopóliuma megrop­panhat, az energiaexport jövedelmétől való függése sebezhetővé teszi az orszá­got. Azonban inkább az a valószínű, hogy Oroszország és az EU kölcsönös függése fennmarad - az EU-nak kell az orosz gáz, az oroszoknak pedig kell az EU gázpiaca. Az olajtermelés növekedésének nagy részét Irak szolgáltatja majd, és 2030-ra Szaúd-Arábia után a 2. olajexportőr lesz, Oroszországot megelőzve. Irak olajbevéte­lei a 2035-ig tartó időszakban meghalad­ják az 5000 mlrd. USD-t, ami nagyjából évi 200 mlrd USD-t jelent (!). Ezek a be­vételek hozzájárulhatnak az ország ener­getikai racionalizálásához is, hiszen pél­dául az olajtermelés során felszínre hozott kísérőgázokat eddig egyszerűen elégették, így az olaj mellett gázexportra is lehető­ség lesz, ami tovább növeli a bevételeket. A fentiek nyomán utólag számunkra is kicsit jobban érthetővé válik az USA iraki szerepvállalása. Az utóbbi években nagy energia­­fogyasztó országok tettek lépéseket az energiahatékonyság növelése felé: Kína 16%-kal kívánja csökkenteni gazdasága energia-intenzitását 2015-re, az USA új üzemanyag-takarékossági intézkedése­ket jelentett be, az Európai Unió 20%-kal csökkentené energiafogyasztását 2020-ra, Japán 10%-kal kívánja csökkenteni áram­­fogyasztását 2030-ra. Ezek a törekvések remélhetően meggyorsítják az energia­­hatékonyság javulását. Sajnos az elmúlt évtizedben az energiahatékonyság kiáb­rándítóan lassan nőtt, például óriási kiak­názatlan lehetőségek vannak még az épü­let-energetikában. Az IEA Hatékony Világ Forgatókönyve feltárja egy új minőségű vi­lág felépítésének lehetőségét, s ehhez nem szükséges új, váratlan technológiai fordu­lat, csak le kell bontani az energiahaté­konyság útjában jelenleg álló akadályokat. Ez óriási lépést jelent majd az energiabiz­tonság megvalósítása, a gazdasági növe­kedés megszilárdítása és a fenntartható­ság felé. Ä Hatékony Világ Forgatókönyv megvalósításához szükséges intézkedések következtében a világ primer energiaigé­nye megfeleződne 2035-re. Az energetikai eredetű C02 kibocsátás még 2020 előtt el­érné a csúcsát majd fokozatosan csökken­ne, ami hosszú távon biztosítaná a globális felmelegedés 3 °C-on tartását. Rossz hír ugyanakkor, hogy a 450 ppm forgatókönyv - a felmelegedés 2 °C fokon való korláto­zása - megvalósítására gyakorlatilag nincs már reális esély. A világ elektromos energia igénye az előrejelzések szerint gyorsabban nő, mint a teljes energiafogyasztás. Kína áramigé­nyének növekedése 2035-re önmagában annyi lesz, mint Japán és az USA jelenlegi áramtermelése együttvéve. A 2035-ig épü­lő új kapacitások egyharmada a kiöregedő erőművek pótlását szolgálja. Az új kapaci­tások fele megújuló lesz, bár a szén meg­őrzi vezető szerepét az áramtermelésben. Az atomenergia használatának várt bő­vülését hátráltatják a fukushimai reaktor­­baleset következményei. Több ország ha­tározott az atomenergia kivezetéséről, más országokban csökkenteni kívánják annak részarányát, Észak-Amerikában pedig a rendkívül olcsó gáz kérdőjelezi meg az új atomerőművek építésének gazdaságossá­gát. Az atomerőművi energiatermelés bő­vülésére elsősorban Kínában, Koreában, Indiában és Oroszországban lehet számíta­ni. Az atomenergia visszaszorulása növeli az országok energiaimportját és energia­­függőségét, hatással lesz az energiaárakra és megnehezíti a kibocsátás-csökkentési célok elérését. forrás: World Energy Outlook, © OECD/ IEA 2012 Szerbín Pável Az Egyesült Államok új kiégett üzemanyag stratégiája Az amerikai Energiaügyi Minisztérium (USA Depart­ment of Energy, DOE) idén januárban tette közzé új kiégett üzemanyagkezelési és elhelyezési stratégiáját. A DOE kérni fogja a Kong­resszustól egy hamarosan be­nyújtandó csomag elfogadását, mely tartalmazza többek között egy nagyobb átmeneti tároló megnyitását 2025-re és a végleges geológia tároló létreho­zását, mely 2048-tól lépne üzembe. Az új stratégia elkészíté­se azután vált szükségessé, hogy az Obama-adminisztráció leállította a sokat bírált Yucca Mountain geológiai tároló elő­készítési munkálatait. Az Egyesült Államok Atomenergia Intézete (NEI), a Szabá­lyozó Biztosok Nemzeti Egyesülete és a Nukleáris Hulladék Stratégiai Koalíció közös közleményében üdvözölte a kezde­ményezést, ugyanakkor felszólította az Obama-adminisztrá­­ciót, működjön együtt a Kongresszussal annak érdekében, hogy közösen vessenek véget az ország Nukleáris Hulladék Alapja helytelen felhasználásának. Az alapot Magyarország­hoz hasonlóan az USA-ban is a fogyasztók finanszírozzák a havi áramszámlákra terhelt költség formájában. A közle­mény szerint ez a költség 0,1 USD cent/kWh, a fogyasztási adatok alapján az alapban évente 750 M USD gyűlik össze (kb. 562 M €), azonban jelenleg ez a forrás gyakorlatilag nem szolgálja a létrehozásakor kitűzött célokat. A DOE kijelenti, hogy az Obama-adminisztáció támogatja a stratégiai dokumentumban lefektetett közmegegyezésen alapuló helyszínkijelölési elvet, ami a jövőben potenciálisan több hulladéktároló létrehozását is lehetővé teszi. A Kong­resszus által még jóváhagyandó DOE stratégia egy 10 éves hulladékkezelési programot vázol fel, melynek főbb pontjai a következők: • kísérleti átmeneti tároló helyszínének kijelölése, megter­vezése és felépítése 2021-re, a bezárt atomerőművek ki­égett üzemanyagának befogadására fókuszálva; • előrelépés egy nagy kapacitású átmeneti tároló helyszí­nének kijelölése, megtervezése és 2025-ig való felépítése terén, amelynek kapacitása elegendő lesz a hulladékke­zelési rendszer rugalmassá tételére és elegendő kiégett üzemanyagot képes befogadni ahhoz, hogy csökkenthető legyen az ügyben a kormányzatra terhelődő felelősség; • demonstrálható haladás elérése a tárolók helyszínének és kutatásának terén abból a célból, hogy a végleges geoló­giai tároló 2048-tól rendelkezésre álljon. A dokumentum szerint az USA-ban jelenleg több mint 68000 tonna kiégett üzemanyagot tárolnak 72 kereskedelmi atomerőmű területén és ez a mennyiség 2000 tonnával nő évente. „Minél előbb teszi lehetővé a törvényi szabályozás a stratégia megvalósítását, annál kisebb lesz annak végső költsége az adófizetők számára" - áll a dokumentumban. A DOE szerint az adminisztráció folytatja annak az aján­lásnak a vizsgálatát, amely szerint az országnak akkora kapa­citásokat kell kiépítenie, hogy szükség esetén befogadhassa más országok kereskedelmi reaktorainak kiégett üzemanya­gát is azokban az esetekben, amikor ezt az USA elnöke nem­zetbiztonsági megfontolásokból jóváhagyja. Az adminiszt­ráció meg fogja vizsgálni az új hulladékelhelyezési program ezen ajánlása mellett vagy ellene szóló érveket - jelentette ki a DOE. Forrás: Strategy For The Management And Disposal Of Used Nuclear Fuel And High-Level Radioactive Waste, US DOE, 2013. Szerbín Pável

Next

/
Thumbnails
Contents