Atomerőmű, 2013 (36. évfolyam, 1-12. szám)
2013-03-01 / 3. szám
2013. március 13 yÁct TIgr <Q> mym paksi atomerőmű IA szekunderköri sótalanvíz tartályok (01-02WP30,32,34B001) belső bevonatának átalakítása Lőjek Csaba, Árki Zsolt rendszertechnikai osztály, gépész műszaki osztály A sótlanvíz rendszer kiépítésenként közös. A szükséges menynyiségben a Duna vizét a vegyészeti osztály kezelésében lévő lágyítóban kezelik, és három, az udvartérre telepített hengeres, domború fedelű, 1000 m3-es tartályban tárolják. Az agresszív közeg miatt az atmoszférikus nyomású tartályok belső felülete 5 mm vastag gumiréteggel van ellátva. Szemrevételezés és szikraindukciós vizsgálattal a burkolat számos hibája mutatható ki: felhólyagosodás, megcsúszás, ráncosodás, lyukadás, leválás. A tartályok bevonatát javító cég véleménye szerint a gumi elöregedettjavítása célszerűtlen. Az üzemidő-hosszabbítás kiszolgálásához és a biztonságos üzemeltetés fenntartásához egy olyan bevonat szükséges, mely biztosítja a tartály falának megvédését, közömbös a tárolt közeg vegyi tulajdonságaival szemben, valamint hosszú időre kellő tapadással rendelkezik a tartály falával. Több lehetőség tanulmányozása után a Chesterton ARC S1 kétrétegű bevonatrendszere mutatkozott legkedvezőbbnek. Ez a műgyanta-bevonat könnyen betartható technológiával felhordható a tartály falára (akár ecsettel, teddy-hengerrel), a munkavégzés során sincs egészséget károsító hatása, kidolgozott javítási technológiája van, és az elkészült felületre 10 év garanciát vállal a gyártó. E technológia szerint bevonatolt próbatestek jóval a tervezett igénybevételnek kitéve vizsgálták meg a bevonat mechanikai tulajdonságait. Leválást, repedést nem tapasztaltak. Megfelelő szakterületi átalakítási engedély alapján kísérletképpen a 01WA06B001 jelű nyersvíztartály belső felületét láttuk el ezzel a bevonattal. Kilenc hónapos üzemeltetés után alapos vizsgálatnak vetették alá a bevonatolt felületet, és mind a saját ellenőreik, mind a független minőségellenőrök a bevonat megfelelőségét állapították meg. így megkértük az átalakítási engedélyeket a 01,02WP30,32,34B001 tartályokra is - amit megadtak. A 01WP32B001 tartály bevonatolását 2011-ben elvégezték, 2012-ben visszaellenőrizték és mindent rendben találtak. A műgyantás bevonat nemcsak jobb minőségi paramétereket biztosít, de jelentősen olcsóbb is, mind a teljes felület felhordása, mind az esetleges javítások alkalmával. Az összes megtakarítás sem csekély: 174 mFt. Lőjek Csaba primerköri rendszertechnológus- Pakson születtem, 1974-ben. Pécsen, a Zipernowsky-ban gépész technikusi, a dunaújvárosi főiskolán karbantartó gépészmérnöki oklevelet szereztem. Több tanfolyamot végeztem, vizsgáztam tartályok, nyomástartó edények tárgykörében. Kiemelt társasági jogosító vizsgával rendelkezem. Már tanuló éveim gyakorlati idejét is az atomerőmű karbantartásán töltöttem - 23 éve van belépőm. Karbantartó lakatosként kezdtem 1993-ban, elvégeztem a technikumot, majd a főiskolát, így lettem gépész, előkészítő technikus, berendezés mérnök, majd, ez év január 1-étől primerköri rendszertechnológus. Feleségem, Ágnes, Pakson körzeti nővér háziorvos mellett. Két fiam van, Levente (7), (a foci a mindene, a PSE U9 igazolt játékosa), és Lőrinc (4). A Duna szerelmese vagyok gyerekkorom óta. Családommal is sikerült megszerettetni, nyáron szinte minden szabadidőnket ott töltjük. Szívesen horgászom, halászom, vadászom, kirándulok a családdal, nagyon szeretek olvasni, de mivel fiaim „állandó" programot biztosítanak számomra, ritkán adódik erre alkalom. Édesanyám, édesapám az atomerőműből vonult nyugdíjba, nővérem jelenleg is az erőmű dolgozója. Árki Zsolt vezető berendezés mérnök- Pakson születtem 1975-ben, de nagydorogi gyerek vagyok. Középiskolába Pécsett és Szekszárdon jártam. A Miskolci Egyetem Gépészmérnöki Karán matematikus-mérnökként végeztem 1998-ban. Rögtön az erőműnél helyezkedtem el - előbb a Vegyépszer, majd az Atomix Kft. alkalmazott. Az atomerőműhöz 2001-ben vettek fel. Először a primer- és szekunderköri nyomástartó edények karbantartásával foglalkoztam. A gépész műszaki osztály fővízköri berendezéseinek karbantartását intéző csoportot irányítom 2009 óta. Munkaidőn kívül igyekszem minél több időt családommal (feleségemmel és két lányommal) együtt tölteni - lehetőleg a természetben. Kertészkedünk, vitorlázunk, síelünk, de a vadászat is rendszeres programként szerepel. gyulai Generátorok villamos védelmi rekonstrukciója Az atomerőműben zajló, a kiöregedett berendezések cseréjét, illetve a modern szakmai megoldásokat célzó műszaki átalakítások kapcsán egy korábbi számunkban bemutattuk a turbógenerátorok gerjesztő rendszeri rekonstrukcióját. Egy ugyancsak jellegzetes, az említettel összefüggő villamos téma a generátorok villamos védelmi rekonstrukciója. Az ezzel kapcsolatos műszaki és ütemezési kérdésekről a témáért felelős szakember, Kiss Gábor, a villamos műszaki osztály (vimo) automatika-főberendezés csoportjának vezető berendezés mérnöke adott tájékoztatást az Atomerőmű újság olvasói számára.- Milyen előkészítő tevékenység előzte meg a generátorok villamos védelmi rekonstrukcióját?- Ki atomerőmű üzemidő-hosszabbításának műszaki megalapozó tevékenységeként 2007-ben kezdtük el - az akkori villamos karbantartástechnológiai osztályon - a nyolc turbógenerátor villamos védelmi rekonstrukciójának előkészítését. A koncepciótervezés és a beérkezett ajánlatok elbírálását követően megtörtént a készülék beszállítójának kiválasztása. Az előkészítés műszaki tervezéssel, szerződéskötéssel és projektalapítással zárult, majd 2010-ben a 42SP alfanumerikájú generátor villamos védelmi rendszerének átalakításával kezdődtek meg a konkrét átalakítási, illetve kivitelezési munkák.- Melyek az elmúlt időszak legfontosabb eredményei a megvalósítás terén?- Az elmúlt években megvalósult a 42-, 11-, 12-, 21-, 22SP generátorok villamos védelmi rendszerének átalakítása, tehát a nyolc generátorból öt már új digitális védelmekkel üzemel. A rekonstrukció során bontásra kerülnek a régi HH01-10 jelű védelmi relétáblák, helyettük négy darab új szekrényt építünk be. Hasonlóképpen kicseréljük a HH11 alfanumerikájú betáplálási szekrényeket, felújítjuk a mérőváltó szekunder cellákat, továbbá egy új kommunikációs szekrényt telepítünk a generátor reléterekbe.- Az említett élettartam-, illetve üzemidő-hosszabbítási szemponton túlmenően miért fontosak ezek az átalakítások? Milyen előnyökkel járnak a korszerű megoldások a napi üzemvitel, illetve a karbantartás terén?- A korábbi kialakításban az egyes védelmi funkciókat ellátó készülékek a relétáblákon rendezetlenül, szétszórva helyezkedtek el, többségük az elektromechanikus, kisebb részük az elektronikus védelmi generációt képviselte. Ezen védelmi készülékek döntő hányada mára teljesen elavult Ilyen volt muzeális darab, egyes típusokból az átalakításokat megelőzően már komplett tartalék készülék sem állt a karbantartó személyzet rendelkezésére. Emellett, mivel egy meghibásodás során várt biztos védelmi működés az ilyen nagy értékű védett berendezések esetében különös jelentőséggel bír, szabványi előírás a védelmi funkciók duplikálása. Ennek megfelelve az új paksi digitális generátor védelmi rendszer a korábbitól eltérően a lehetséges mértékben redundáns, azaz minden védelmi funkciót két egyforma, de maximális mértékben függetlenített (más-más mérőváltókról és független tápfeszültségről működtetett, külön szekrényekbe telepített) védelmi panel lát el. Az injektálós védelmek kivételével minden funkciónak mindkét védelmi készüléke folyamatosan működik, és az fogja az éles kioldásokat adni egy hiba bekövetkeztekor, amelyik az adott pillanatban gyorsabban reagál. Mindezeken túlmenően a mai korszerű digitális védelmi rendszerek öndiagnosztikával, digitális zavaríró funkcióval, digitális paraméterezési lehetőséggel rendelkeznek. Ilyen lett Karbantartási igényük minimális, és a forgógépes próbák ideje is lerövidül valamelyest az új védelmekkel. Egy hibafeltárás (pl. generátor kiesés védelmi működésre) során nagy segítség a készülékekbe applikált digitális zavaríró, amely minden mérést és kétállapotú jelet archivál. Korábban ilyen esetekben gyakran feltételezésekre alapozva kellett elindulnia a hibafeltáró személyzetnek, mely jelentősen meghosszabbította a hibafeltárások idejét.- Mely cég a gyártó, és milyenek az eddigigyakorlati tapasztalatok ?- Az új védelmi készülékeket a magyar Protecta Kft. gyártja. Az atomerőművi elosztókban üzemelő egyéb védelmi készülékeikkel és a gyártó rugalmas hozzáállásával kapcsolatban a korábbiakban már sok pozitív tapasztalatot gyűjtöttünk. Nincs ez másként az új generátor védelmek esetében sem. Az első üzembe helyezéseket követően ugyan akadtak apróbb hibák, de ez természetesnek tekinthető, s ezek menet közben fel lettek számolva. Mára elmondhatjuk, hogy minden korábban felmerült probléma javítását és az egyéb módosítási igényeket is (hardver, szoftver, beállítási paraméter) elvégeztük fővállalkozónk és belső társzervezeteink hathatós közreműködésével.- Milyen további külső cégekkel dolgoztatok együtt?- Ebben a projektben a tervezési és a kivitelezési munkák döntő részét is az OVIT Zrt., mint fővállalkozó végzi. Néhány apróbb részfeladatot adnak ki alvállalkozóknak, illetve az állványozást a BIS-Hungary Kft. biztosítja.- Mi jellemezte az együttműködést a belső társszervezetektől?- Hasonlóan jókat tudok mondani róluk is. Nagy öröm számunkra, hogy a belső szervezetek is rendkívül pozitívan állnak a munkához. Leginkább az automatika osztály, a villamos üzemviteli osztály, a villamos karbantartó osztály, a karbantartás irányító osztály és a beszerzési osztály érintettek a projektben. Eddig semmilyen negatív tapasztalatunk nincs velük kapcsolatban. Ezúton is köszönjük munkájukat.- Hogyan fest a további ütemezés?- Idén kerülnek sorra a 31-32SP generátorok, majd jövőre a 41SP. A terjedelem megegyezik a korábbiakkal, és jelentősebb módosítási igény sincs már az új rendszerekkel kapcsolatosan, tehát különösebb műszaki problémával már nem számolunk. Prancz Zoltán
