Atomerőmű, 2013 (36. évfolyam, 1-12. szám)
2013-02-01 / 2. szám
2013. február mym paksi atomerőmű WANO tanfolyamon Kiss Gábor, a diagnosztikai csoport vezetője is részt vett a tavaly év végén Moszkvában tartott WANO oktatáson.- Elsősorban milyen t, , témák kerültek előtérbe, mi jelentette a képzés alapját?- A fő téma a WANO peer review oktatás volt. A WANO a nukleáris létesítményeket üzemeltetők világszervezete - amelynek mi is a tagjai vagyunk - a világ számos erőművében és egyéb nukleáris létesítményében tart ellenőrzést. Nálunk ilyen ellenőrzést legutóbb tavaly februárban végeztek. Ezek a vizsgálatok az atomerőművek biztonsági állapotának, általános rendjének ellenőrzésére, a vonatkozó eljárások és szabályok betartásának kontrolljára irányulnak. A WANO az lAEA-tól független szervezet, és Fukushima óta fokozott gyakorisággal végez vizsgálatokat és utóvizsgálatokat. A megnövekedett számú ellenőrzések miatt egyre több szakértőre van szükség. A szakértőket néhány napos oktatás keretében készítik fel a vizsgálatok elvégzésére. Egy ilyen oktatáson vettünk részt mi is 2012. december 4-6-ig a WANO moszkvai központjában. Az oktatás során megismertük magát a vizsgálat menetét, a használandó dokumentumokat, valamint a módszertant. Számos gyakorlaton vettünk részt, és videóról is elemeztünk munkafolyamatokat.- Milyen volt a kapcsolat a többi résztvevővel?- Hadnagy Lajos kollégánk várt minket Moszkvában, és végig ő bábáskodott felettünk, mindenben a segítségünkre volt. Egyébként angol, valamint orosz nyelvű csoport is indult a nyelvismeret függvényében. Mi az angol csoportba lettünk besorolva. Jöttek még kollégák Dukovanyból,Temelinből, Loviisaból valamint Mohovcéből, s ez jó alkalom volt az ismerkedésre is. A tanfolyam mellett lehetőségünk nyílt a VINIIAES épületében lévő krízisközpont mint védett vezetési pont megtekintésére. Ide futnak be a biztonsági jelek az összes oroszországi atomerőműből. Összességében nagyon jó benyomásokkal távoztunk, és a magyar csapatról is jó véleménnyel voltak.- Mit tudtok mindebből itthon hasznosítani?- Ezeket az ismereteket elsősorban akkor tudjuk majd hasznosítani, ha elhívnak bennünket is egy másik atomerőműben tartandó vizsgálatra. Az itthoni munkánkat illetően főként a biztonságtudatos gondolkodásmód fejlesztésében tudjuk kamatoztatni a tanultakat. Keszthelyi Katalin A Higgs-bozonokról A 2012-es év egyik legnagyobb tudományos-technikai teljesítménye - a Marsra-szállás mellett - a Higgs-részecske felfedezése volt. A CERN által legutóbb közzétett adatok alapján azonban létezhet egy másik Higgs-bozon is. A júliusban felfedezett részecskével kapcsolatban az a legizgalmasabb kérdés, hogy ez maga a várva várt Higgs-bozon, vagy csak egy a Higgs-bozonok közül. Egynél több fajta Higgs-részecske létezése azért lenne nagyon izgalmas, mert ez lenne az első jel az úgynevezett szuperszimmetrikus részecskék létezésére. A szuperszimmetria elmélete szerint ugyanis több Higgs-bozon is létezik. Egy ilyen felfedezés szélesre tárná a kapukat egy új fizika felé. A válaszhoz egyre közelebb kerülünk, mert a júliusi bejelentés óta is óriási ütemben termelte az adatokat a Nagy Hadronütköztető (LHC) a CERN-ben: körülbelül négyszer annyi adat gyűlt össze, mint amennyi alapján a bejelentést tették. Az új elemzésekkel az egyik nagy detektorrendszer, a CMS-kísérlet megerősítette a júliusi eredményeket. Két független módszerrel is egymást átfedő (azaz nagyon hasonló) adatokat adott a Higgs-részecske tömegére (126 GeV, azaz gigaelektronvolt). A két független módszer két különböző bomlási folyamatot jelent: az egyikben a Higgs-bozon két fotonra, a másikban pedig végső soron 4 leptonra bomlik. Jelenleg két csúcs látható az ATLAS adataiban: a korábbihoz képest megjelent egy újabb csúcs, 123,5 GeV környékén (a másikat itt 126,6 GeV-nál mérték). A nagy kérdés tehát az, hogy ez valóban két különböző Higgs-bozon, vagy csak véletlenszerű ingadozás az adatokban? „Mi fizikusok nagyon szeretnénk, ha ez valóban két Higgs-bozon lenne, de sajnos nem nagyon bízunk benne” - mondta Horváth Dezső, a Debreceni Egyetem professzora, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont tudományos tanácsadója. A további adatok elemzésének közlése 2013 márciusában várható, ezután feltehetőleg hivatalosan is kimondják a „discovery” (felfedezés) szót a Higgs-bozonról vagy -bozonokról. További adatgyűjtés egyelőre nem lesz, mert átmenetileg leállították az elmúlt három évben mintaszerűen működő LHC-t, amely egy hosszú karbantartás és kapacitásnövelés után 2015-ben indul majd újra. A nagy újraindulás után, a gyorsító csúcsrajáratásával szerezhetnek először olyan adatokat a fizikusok, amelyekben lesz már esély az első szuperszimmetrikus részecskék megpillantására - amennyiben valóban léteznek. Csak a világ öt százalékáról tudunk. Ahogyan a csillagászat, úgy jelenleg a részecskefizika is csak a világnak ezt az 5%-át tudja magyarázni. Erre szolgál az úgynevezett Standard Modell (SM), az elemi részecskéket és a köztük ható erőket leíró elmélet. Az SM egy szép, kerek, matematikailag alátámasztott modell, amelynek minden elemét sikerült kísérletesen is igazolni. Az elmúlt években ezeket a kísérleteket újra elvégezték a CERN-ben, és a munka megkoronázásként felfedezték (ha hivatalosan még nem is mondják ki) a rendszer utolsó hiányzó láncszemét, a Higgs-bozont. Még izgalmasabb, hogy a Higgs-részecske felfedezése kapcsán először mondhatunk valamit az Univerzum csaknem háromnegyedét alkotó, egyelőre teljesen ismeretlen ún. sötét energiáról. (Forrás: origo.hu) WollnerPál Nő az atomenergia támogatottsága egyes EU-tagállamokban A legutóbbi felmérések szerint az atomenergia támogatottsága az EU-ban, ha lassan is, de kezd visszatérni a fukushimai baleset előtti szintre. A korábbi Eurobarometer-jelentések egyik következtetése volt, hogy a lakosság ott fogadja el inkább az atomenergiát, ahol már működik atomerőmű. Ennek megfelelően napjainkban is elsősorban ott áll vissza az emberek atomenergiába vetett bizalma, ahol a kormányok kitartanak atomerőmű-fejlesztési terveik mellett. Egy tavaly decemberi cseh közvélemény-kutatás eredményei azt mutatják, hogy a lakosság háromnegyede támogatja az atomenergia használatát és az előző vizsgálat óta a támogatók aránya 4%-kal emelkedett. Hasonlóan emelkedett a temelini atomerőmű bővítését támogatók száma. A csehek szerint az atomenergia alkalmazása növeli az energia-függetlenséget, csökkentve ezáltal az ország biztonsági kockázatát. A finnek bizalma is helyreállt az atomenergia irányában, egy tavaly év végi vizsgálat szerint 34% növelné, míg 24% megtartaná az atomenergia használatának jelenlegi szintjét (egy évvel korábban ez 29% és 25% volt). Az atomenergia arányának csökkentését viszont csak 35% támogatja az előző évi 42%-kal szemben. A válaszadók 18%-a teljesen egyetért, 25%-a bizonyos mértékig egyetért azzal, hogy nagyon nehéz lenne az atomenergia nélkül teljesíteni a finn vállalásokat az üvegházgázok kibocsátásának csökkentése terén (egy évvel korábban ez a szám 11% és 18% volt). Ugyanakkor a finn lakosság többsége aggódik a radioaktív hulladék elhelyezés várható magas költségei miatt. A felmérést kommentálva a Finn Energia Iparvállalatok szervezet kijelentette, hogy a válaszok meglehetősen mérsékeltek és azt mutatják, hogy a fukushimai baleset hatása a közvéleményre viszonylag rövid időtartamúnak bizonyult. Svájcban, ahol a kormány az atomenergia fokozatos kivezetése mellett döntött 2034-ig - nem kis részben a fukushimai események hatására -, a lakosság többsége úgy véli, hogy az atomerőművek biztonsággal üzemeltethetők, mindössze 19% gondolja, hogy az atomerőművek biztonsága nem kielégítő. Ugyanakkor a megkérdezett lakosság 63%-a ellenzi az atomenergia használatát. A brit Atomenergiaipari Egyesület (Nuclear Industry Association - NIA) 2012 végén közzétett vizsgálata szerint a szigetországiak több mint 70%-a véli úgy, hogy az atomenergia meghatározó szerepet játszik a kiegyensúlyozott energia-portfolióban. A britek 71%-ának véleménye szerint „Britanniának olyan energia-mixre van szüksége, amely biztosítja a megbízható áramellátást, beleértve az atomenergiát és a megújulókat”. Igen bíztató a jövőre nézve, hogy a 16-24 éves korosztályban 9%-kal nőtt az atomenergiát támogatók aránya. Arra a kérdésre, hogyan lehet a legmegfelelőbben biztosítani a hosszú távú árstabilitást, és meggátolni az energiaárak jövőbeli növekedését, a válaszadók a kis szén-dioxid kibocsátású technológiák közül a megújulok (60%) és az atomenergia (43%) alkalmazását jelölték meg, ugyanakkor a szén (9%), gáz (7%) és az olaj (2%) lehetőségeit ezen a téren jóval borúlátóbban ítélték meg. A lakosság majdnem fele (46%) van tudatában az atomenergia kibocsátás-mentességének (a szél esetében ez az arány 87%, gáznál 5%, olajnál és szénnél 2-2%). A fenti adatok azt mutatják, hogy Fukushima negatív hatása az atomenergia lakossági elfogadottságára gyengülőben van. Ugyanakkor, mint korábban az Eurobarometer-felmérésekben, most is megfigyelhető, hogy a megújuló energiaforrásokkal szemben az atomenergia esetében a lakosság jelentős része még mindig nincs tudatában annak kibocsátás-mentességének. Ez rávilágít arra, hogy vannak még tartalékok a nukleáris ipar kommunikációjában. (Forrás: Foratom, World Nuclear News, Nuclear24) Szerbin Pável Új atomenergetikai piacokon Az épülő új orosz atomerőművek számára gyártott berendezések mellett 2013-ban a Dél-Ukrán Atomerőműnek szállít hat nagy szivattyút a Ganz EEG Kft., amelynek a magyar Ganz Holding cégcsoport tagjaként szerepe lehet a Paksi Atomerőmű tervezett bővítésében, amely a magyar ipar egészének növekedési lehetőséget jelent. Az épülő új rosztovi atomerőmű 4-es blokkja számára összesen 9 nagy teljesítményű szivattyút szállít idén a vállalat, 2016-ig pedig az oroszországi Kalinyingrád megyében épülő Balti erőmű számára gyárt 8 nagy szivattyút. Új lendületet vett a cég által 1980 óta gyártott atomerőművi átrakók fejlesztése, miután a Lemigrádi-2-es erőmű rendelt a fűtőelemek ki- és berakását végző berendezéshez részegységeket, amelyek gyártása jelenleg is zajlik, csakúgy, mint a szlovákiai Mohi (Mochovce) erőmű átrakójának rekonstrukciója. A Ganz Ganz EEG Kft. nagy hangsúlyt fektet az innovációra. Hagyományos termékei és piacai - közepes és nagy vízgépek, szivattyúk és turbinák gyártása mellett a vállalatnál felhalmozott tudás, illetve a tavaly felújított, Közép-Európában egyedülálló vízgép-mérőlabor segítségével az olajipari berendezések terén és az alternatív energetikában is bővítheti a cég a közeljövőben a portfolióját.
