Atomerőmű, 2013 (36. évfolyam, 1-12. szám)
2013-02-01 / 2. szám
16 2013. február <Q> mym paksi atomerőmű KENTON-HAGYATÉK ATOMENERGETIKA - KÖZGAZDÁSZ SZEMMEL Már a címében is közgazdasági vonatkozást sejtet a Nuclear Power Economics című könyv (kiadta: a Kuhn, Loeb & Co. 1966-ban). Olyannyira szívén viselte a Kuhn, Loeb & Co. az érintettek informálását a témában, hogy egy névjegykártyát is csatoltak a könyvhöz. Ezt a mai napig sikerült megőrizni az Atomenergetikai Múzeum Kenton-hagyatékának részét képező kötettel együtt. Peter L. Shea névjegykártyája kicsit gyűrött és gémkapocs hagyott rajta rozsdás nyomot, de ez csak növeli múzeumtörténeti értékét. A könyv tulajdonképpen egy olyan előadásra épül, melyet az említett cég egyik tanácsadója, Philip Sporn tartott 1966- ban. Az akkori hallgatóság összetétele csak megerősíti bennünk, hogy ez az olvasmány sokkal inkább közgazdászoknak szól, mint reaktorfizikusoknak: az előadáson jelen voltak bankárok, befektetési tanácsadók, pénzügyi alapok kezelői, biztosítótársaságok vezető beosztásban dolgozó alkalmazottai, valamint az iparág és a kormány képviselői. Mindazonáltal nem pusztán számokról, kamatokról, hitelgaranciákról és megtérülési valószínűségek számításáról van itt szó. Sporn a technikai részletekbe is belemegy: többször és több oldalról megvizsgálva is összeveti a szénerőműveket az atomerőművekkel, néhol kissé retro szóhasználattal. Visszatérve a gazdasági vonatkozásokhoz megtudjuk, hogy az elmúlt 5 évben a szénipar agresszíven reagált - méghozzá a vasút segítségével - a nukleáris ipar jelentette gazdasági fenyegetésre. A szakember szerint a nukleáris ipar fejlődési görbéjét nagy mértékben az határozza majd meg, hogy a szénipar milyen hatásosan tud felelni az atomipar gazdasági növekedésére. Minél kevésbé lesz képes a szénipar lent tartani - vagy akár csökkenteni - az árakat, annál inkább növekszik majd az atom fejlődési üteme. Sporn kitér az utóbbi évek új erőműépítéseire is, az ezekhez kapcsolódó nehézségekre. Táblázatok segítenek kiigazodni például az 1965-os évben bejelentett atomerőmű-építésekkel kapcsolatban: melyik cég milyen típusú blokkot épít mekkora kapacitással, és persze - nem feledkezvén meg az előadás és a könyv célközönségéről - mennyiért. Az infláció miatt természetesen más most a dollár értéke, mint akkoriban, de 5000 MW új atomerőműves kapacitás árát akkor 650 millió dollárra becsülték. Sporn az akkori technológiai és gazdasági faktorok alapján az alábbi végkövetkeztetést vonja le: a nukleáris energia kompetitiv előnye relatív előny, azaz nem jelentős nukleáris technológiai fejlődésből származik, hanem pusztán a fő vetélytárs, a szén gyenge gazdasági teljesítményéből. Ez kétségkívül hozzájárult - folytatja az érvelést a szakember - ahhoz, hogy a fent említett 5000 MW kapacitásra igény legyen. Ezekre a megrendelésekre egyébiránt igencsak szüksége is volt akkor a nukleáris iparágnak a fennmaradása érdekében. Sporn azonban jobban örült volna egy abszolút (értsd: nem pusztán relatív) momentumnak, mivel így a szénipar is ellustult, önelégültté vált. Összességében a Nuclear Energy Economics nem-közgazdászoknak talán kicsit száraz, de mégis érdekes olvasmány. Egy olvasmány, melyet a Kenton-hagyaték őriz. Simon Zoltán CEA Az 1945-ben alapított Francia Atomenergia-bizottság, a Commissariat á l'Énergie Atomique (CEA) egy nemzeti kutatási alapítvány, amely 15.000 alkalmazottat foglalkoztat. Irányítását egy bizottság végzi. Az első elnöke Frédéric Joliot-Curie volt, a jelenlegi Bernard Bigot. Tevékenységi körük Gerard Cognet kiterjed: a nukleáris energiára (DEN), technológiai kutatásokra (DRT), élettudományokra (DSV), anyagtudományokra (DSM) és a katonai célú kutatásokra (DAM). A világ számos táján, Abu-Dhabitól Washingtonig (15 helyszínen), így Budapesten is képviseltetik elsősorban a francia atomipart. A képviselet és a nagykövetség, Gérard Cognet, Jean-Claude Bemard, valamint munkatársaik az újév alkalmából meghívtak a hagyományos „galette des rois" (Háromkirályokkor készített francia sütemény) kóstolójára. Ez egy igen ízletes mandulakrémes pite, melyben elrejtenek egy babszemet, és akinek a szeletéből előkerül, azé lesz a papírkorona. Jó volt hallani, hogy számon tartják eredményeinket: az atomerőművünkben végzett sikeres stressztesztet, a Bátaapáti kis- és közepes aktivitású hulladéktároló mélységi tároló megnyitását és az 1. blokk üzemidő-hosszabbítás engedély kiadását. Beszámoltak arról, hogy a IV. generációs gázhűtésű reaktorok üzemanyag kutatása terén magyar csoport is önálló munkával kapcsolódik be a fejlesztésbe. 2009-től az alternatív energiaforrások kutatására is kiterjed tevékenységük. Szépen szerkesztett, tartalmas, angol nyelven, negyedévenként megjelenő folyóirat (CEA) foglalja össze a jelentősebb, széleskörű érdeklődésre számot tartó eredményeket. Nagy figyelmet fordítanak az utánpótlás nevelésére: évente mintegy 300 doktori és poszt-doktori ösztöndíjra lehet pályázni március 21-ig. gyulai Elment egy úttörő Kovács Győző, Szekszárd szülötte (1933. február 27.) életének 80. évében elaludt, most már örökre (Budapesten, 2012. december 18-án). Sokan és hoszszan méltatták tevékenységét, így még közvetlen barátai is újabbnál újabb oldaláról ismerhették meg tartalmas életét: Frissen végzett villamosmérnökként a Magyar Tudományos Akadémia Kibernetikai Kutató Csoportjában részt vett az első magyar Neumann-elvű, belsőprogramozású számítógép (M3) megépítésében, üzemeltetésében, a dobmemória megalkotásában. Ő vette át és üzemeltette az URAL-2 számítógépet. A Számítástechnikai Kutató Intézet Siemens számítógépeinek üzemeltetésével és bartell-üzletes programfejlesztésével magalapozta a német-magyar informatikai kapcsolatokat. Az első magyar személyi számítógépgyártás megszervezése és irányítása mellett a széleskörű ismeretterjesztés, a távoktatás beindítása, a Mikroszámítógép Magazin újság, TV-Basic sorozat, számítógép építő klubok létrehozása is a nevéhez kötődik. Felkutatta és megszerezte, a jövő nemzedékének megmentette a még fellelhető Neumann János relikviákat. Versenyeket és kiállításokat szervezett a világhírű matematikus megismertetésére és emlékének ápolására. Üttörője volt az Informatikatörténeti Gyűjtemény, majd Múzeum megalapításának. A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság főtitkári tisztét töltötte be tíz éven keresztül 1975-1985 között. Nemcsak a szűkén vett szakmával foglalkozott: ismeretei és ismertsége kapcsán elérte, hogy Kalocsára kerüljön a város nagy szülöttjének, Schöffer Miklósnak mobil szobra. Szívinfarktusai után az ajánlott pihenés helyett inkább a 30 aktív évet választotta. Cikket írt, előadásokat tartott világszerte, számos nagy hazai és világcég szaktanácsadója volt. 1986-ban elindította és élete végéig gondozta a Garay diákprogramozói versenyt, ami később Neumann János Tehetségkutató Programtermék versennyé alakult át. Ránk pazarolta életét - mondta búcsúztatójában Hajós Éva, az I. Béla gimnázium igazgatója. gyulai Kishírek a nagyvilágból EURÓPA JÖVŐJE A NUKLEÁRIS OPCIÓBAN REJLIK Az Európai Unió a nukleáris opciót kell, hogy válassza, ha egyszerre akarja elérni a széndioxid-kibocsátások erőteljes féken tartását és a fosszilis hordozóktól való függés csökkentését - ezt hozta ki a Frost & Sullivan tanácsadó cég. Szerintük 2020-ban (is) jelentős szerepet fog játszani az energiamixben a nukleáris iparág. A jelentés rámutat egy fontos, számszerűsített eredményre: a Fukushima Daiichi erőműben történt baleset ellenére világszerte most több új reaktor épül, mint az elmúlt két évtizeden át. Franciaország, Finnország, az Egyesült Királyság és Svédország mind elkötelezte magát az atomerőmüvek mellett, míg Lengyelország, Románia és Csehország új blokkok építését tervezi az emelt szintű biztonsági értékeléseket követően. A Frost & Sullivan szerint az üzemidő-hosszabbítások nagyobb piacot jelentenek majd az elkövetkező 20 évben, mint a bővítések, új építések. Az importok (különösen a gáz Oroszországból) politikai problémákkal társulhatnak, ezért a nukleáris energia nagyobb ellátásbiztonságot jelent. Bár a megújulókat látják a legjobb opciónak összességében, azok mind költségszempontból, mind a termelés nagyságát tekintve elmaradnak a kívánalmaktól. (Forrás: World Nuclear News) EGY ÁRAMSZÜNET ÁRA 200 ezer dolláros bírságot kell fizetnie a California Independent System Operator (CAISO) rendszerirányítónak. Mindezt néhány hibás döntés miatt, mely lassan két éve történt: a CAISO műszakvezetője 2010. március 31-én arra utasította a San Diego Gas and Electric Co. (SDG&E) áramszolgáltatót, hogy 290 MW-tal csökkentse a terhelést. Az SDG&E intézkedett és végül 332 MW-tal ment lejjebb. A figyelmetlen döntések eredménye: 250,000 SDG&E-ügyfélnek 43 percen át nem volt árama, a CAISO-nak pedig most gyakrabban kell jelentenie a felügyelő hatóságnak és ki kell fizetnie az említett 200 ezer dollárt is. (Forrás: POWER Magazine) ATOMENERGETIKA: NÖVEKVŐ TREND Növekedett az atomerőművek által képviselt kapacitás világviszonylatban, írja a WNA Weekly Digest. Egész pontosan: a 2012-ben üzemelő 435 reaktor a korábbi 370,4 GW helyett most már 374,1 GW-tal járult hozzá a világ energiaszükségleteinek kielégítéséhez. Űj energiatermelő egységeket kapcsoltak a hálózatra Dél-Koreában és Kínában, Kanadában újra termelt több, nagyjavításon átesett blokk, az USA-ban pedig teljesítménynövelést hajtottak végre több blokkon. Hét blokkon kezdődött meg az építkezés Oroszországtól kezdve Kínán át Dél-Koreáig, ami további bizakodásra adhat okot az iparágnak. (Forrás: WNA Weekly Digest) Simon Zoltán
