Atomerőmű, 2013 (36. évfolyam, 1-12. szám)

2013-02-01 / 2. szám

16 2013. február <Q> mym paksi atomerőmű KENTON-HAGYATÉK ATOMENERGETIKA - KÖZGAZDÁSZ SZEMMEL Már a címében is közgazdasági vonat­kozást sejtet a Nuclear Power Econo­mics című könyv (kiadta: a Kuhn, Loeb & Co. 1966-ban). Olyannyira szívén viselte a Kuhn, Loeb & Co. az érintet­tek informálását a témában, hogy egy névjegykártyát is csatoltak a könyvhöz. Ezt a mai napig sikerült megőrizni az Atomenergetikai Múzeum Kenton-ha­­gyatékának részét képező kötettel együtt. Peter L. Shea névjegykártyája kicsit gyűrött és gémkapocs hagyott rajta rozsdás nyomot, de ez csak növeli múzeumtörténeti értékét. A könyv tulajdonképpen egy olyan elő­adásra épül, melyet az említett cég egyik tanácsadója, Philip Sporn tartott 1966- ban. Az akkori hallgatóság összetétele csak megerősíti bennünk, hogy ez az ol­vasmány sokkal inkább közgazdászoknak szól, mint reaktorfizikusoknak: az elő­adáson jelen voltak bankárok, befekte­tési tanácsadók, pénzügyi alapok kezelői, biztosítótársaságok vezető beosztásban dolgozó alkalmazottai, valamint az iparág és a kormány képviselői. Mindazonáltal nem pusztán számok­ról, kamatokról, hitelgaranciákról és megtérülési valószínűségek számításáról van itt szó. Sporn a technikai részletekbe is belemegy: többször és több oldalról megvizsgálva is összeveti a szénerőmű­veket az atomerőművekkel, néhol kissé retro szóhasználattal. Visszatérve a gazdasági vonatkozások­hoz megtudjuk, hogy az elmúlt 5 évben a szénipar agresszíven reagált - méghozzá a vasút segítségével - a nukleáris ipar je­lentette gazdasági fenyegetésre. A szak­ember szerint a nukleáris ipar fejlődési görbéjét nagy mértékben az határozza majd meg, hogy a szénipar milyen hatá­sosan tud felelni az atomipar gazdasági növekedésére. Minél kevésbé lesz képes a szénipar lent tartani - vagy akár csökken­teni - az árakat, annál inkább növekszik majd az atom fejlődési üteme. Sporn kitér az utóbbi évek új erőműépí­téseire is, az ezekhez kapcsolódó nehéz­ségekre. Táblázatok segítenek kiigazodni például az 1965-os évben bejelentett atomerőmű-építésekkel kapcsolatban: melyik cég milyen típusú blokkot épít mekkora kapacitással, és persze - nem feledkezvén meg az előadás és a könyv célközönségéről - mennyiért. Az infláció miatt természetesen más most a dollár ér­téke, mint akkoriban, de 5000 MW új atom­­erőműves kapacitás árát akkor 650 millió dollárra becsülték. Sporn az akkori technológiai és gaz­dasági faktorok alapján az alábbi végkö­vetkeztetést vonja le: a nukleáris energia kompetitiv előnye relatív előny, azaz nem jelentős nukleáris technológiai fejlődés­ből származik, hanem pusztán a fő ve­­télytárs, a szén gyenge gazdasági telje­sítményéből. Ez kétségkívül hozzájárult - folytatja az érvelést a szakember - ah­hoz, hogy a fent említett 5000 MW kapa­citásra igény legyen. Ezekre a megrende­lésekre egyébiránt igencsak szüksége is volt akkor a nukleáris iparágnak a fenn­maradása érdekében. Sporn azonban job­ban örült volna egy abszolút (értsd: nem pusztán relatív) momentumnak, mivel így a szénipar is ellustult, önelégültté vált. Összességében a Nuclear Energy Eco­nomics nem-közgazdászoknak talán ki­csit száraz, de mégis érdekes olvasmány. Egy olvasmány, melyet a Kenton-hagya­­ték őriz. Simon Zoltán CEA Az 1945-ben alapított Fran­cia Atomenergia-bizottság, a Commissariat á l'Énergie Ato­­mique (CEA) egy nemzeti ku­tatási alapítvány, amely 15.000 alkalmazottat foglalkoztat. Irányítását egy bizottság vég­zi. Az első elnöke Frédéric Jo­­liot-Curie volt, a jelenlegi Ber­nard Bigot. Tevékenységi körük Gerard Cognet kiterjed: a nukleáris energiára (DEN), technológiai kutatásokra (DRT), élettudományokra (DSV), anyagtudományokra (DSM) és a katonai célú kutatá­sokra (DAM). A világ számos táján, Abu-Dhabitól Washingtonig (15 helyszínen), így Budapesten is képviseltetik elsősorban a francia atomipart. A képviselet és a nagykövetség, Gérard Cognet, Jean-Claude Bemard, valamint munkatársaik az újév alkalmából meghívtak a hagyományos „galette des rois" (Háromkirályokkor készített francia sütemény) kósto­lójára. Ez egy igen ízletes mandulakrémes pite, melyben elrejtenek egy babszemet, és akinek a szeletéből előkerül, azé lesz a papírkorona. Jó volt hallani, hogy számon tartják eredményeinket: az atomerőművünkben végzett sikeres stressztesztet, a Bá­­taapáti kis- és közepes aktivitású hulladéktároló mélységi tároló megnyitását és az 1. blokk üzemidő-hosszabbítás engedély kiadását. Beszámoltak arról, hogy a IV. generáci­ós gázhűtésű reaktorok üzemanyag kutatása terén magyar csoport is önálló munkával kapcsolódik be a fejlesztésbe. 2009-től az alternatív energiaforrások kutatására is ki­terjed tevékenységük. Szépen szerkesztett, tartalmas, an­gol nyelven, negyedévenként megjelenő folyóirat (CEA) foglalja össze a jelentősebb, széleskörű érdeklődésre szá­mot tartó eredményeket. Nagy figyelmet fordítanak az utánpótlás nevelésére: évente mintegy 300 doktori és poszt-doktori ösztöndíjra lehet pályázni március 21-ig. gyulai Elment egy úttörő Kovács Győző, Szekszárd szülötte (1933. február 27.) életének 80. évé­ben elaludt, most már örökre (Buda­pesten, 2012. de­cember 18-án). Sokan és hosz­­szan méltatták te­vékenységét, így még közvetlen ba­rátai is újabbnál újabb oldaláról ismerhették meg tartalmas éle­tét: Frissen végzett villamosmér­nökként a Magyar Tudományos Akadémia Kibernetikai Kutató Csoportjában részt vett az első magyar Neumann-elvű, belsőp­rogramozású számítógép (M3) megépítésében, üzemeltetésé­ben, a dobmemória megalkotá­sában. Ő vette át és üzemeltette az URAL-2 számítógépet. A Számítástechnikai Ku­tató Intézet Siemens számító­gépeinek üzemeltetésével és bartell-üzletes programfejleszté­sével magalapozta a német-ma­gyar informatikai kapcsolatokat. Az első magyar személyi szá­mítógépgyártás megszervezése és irányítása mellett a széleskö­rű ismeretterjesztés, a távoktatás beindítása, a Mikroszámítógép Magazin újság, TV-Basic soro­zat, számítógép építő klubok lét­rehozása is a nevéhez kötődik. Felkutatta és meg­szerezte, a jövő nem­zedékének megmen­tette a még fellelhető Neumann János re­likviákat. Versenye­ket és kiállításokat szervezett a világhírű matematikus meg­ismertetésére és em­lékének ápolására. Üttörője volt az In­­formatikatörténeti Gyűjtemény, majd Múzeum megalapításának. A Neumann János Számító­gép-tudományi Társaság főtit­kári tisztét töltötte be tíz éven keresztül 1975-1985 között. Nemcsak a szűkén vett szak­mával foglalkozott: ismeretei és ismertsége kapcsán elérte, hogy Kalocsára kerüljön a város nagy szülöttjének, Schöffer Miklós­nak mobil szobra. Szívinfarktusai után az aján­lott pihenés helyett inkább a 30 aktív évet választotta. Cikket írt, előadásokat tartott világszerte, számos nagy hazai és világcég szaktanácsadója volt. 1986-ban elindította és élete végéig gon­dozta a Garay diákprogramozói versenyt, ami később Neumann János Tehetségkutató Program­termék versennyé alakult át. Ránk pazarolta életét - mondta búcsúztatójában Hajós Éva, az I. Béla gimnázium igaz­gatója. gyulai Kishírek a nagyvilágból EURÓPA JÖVŐJE A NUKLEÁRIS OPCIÓBAN REJLIK Az Európai Unió a nukleáris opciót kell, hogy válassza, ha egyszerre akarja elérni a széndi­oxid-kibocsátások erőteljes féken tartását és a fosszilis hordozóktól való függés csökkentését - ezt hozta ki a Frost & Sullivan tanácsadó cég. Szerintük 2020-ban (is) jelentős szerepet fog játszani az energiamixben a nukleáris iparág. A jelentés rámutat egy fontos, számszerűsített eredményre: a Fukushima Daiichi erőműben történt baleset ellenére világszerte most több új reaktor épül, mint az elmúlt két évtizeden át. Franciaország, Finnország, az Egyesült Ki­rályság és Svédország mind elkötelezte magát az atomerőmüvek mellett, míg Lengyelország, Románia és Csehország új blokkok építését ter­vezi az emelt szintű biztonsági értékeléseket követően. A Frost & Sullivan szerint az üzem­idő-hosszabbítások nagyobb piacot jelentenek majd az elkövetkező 20 évben, mint a bővíté­sek, új építések. Az importok (különösen a gáz Oroszországból) politikai problémákkal társul­hatnak, ezért a nukleáris energia nagyobb ellá­tásbiztonságot jelent. Bár a megújulókat látják a legjobb opciónak összességében, azok mind költségszempontból, mind a termelés nagysá­gát tekintve elmaradnak a kívánalmaktól. (Forrás: World Nuclear News) EGY ÁRAMSZÜNET ÁRA 200 ezer dolláros bírságot kell fizetnie a Cali­fornia Independent System Operator (CAISO) rendszerirányítónak. Mindezt néhány hibás döntés miatt, mely lassan két éve történt: a CAISO műszakvezetője 2010. március 31-én arra utasította a San Diego Gas and Electric Co. (SDG&E) áramszolgáltatót, hogy 290 MW-tal csökkentse a terhelést. Az SDG&E intézkedett és végül 332 MW-tal ment lejjebb. A figyelmet­len döntések eredménye: 250,000 SDG&E-ügy­­félnek 43 percen át nem volt árama, a CAI­­SO-nak pedig most gyakrabban kell jelentenie a felügyelő hatóságnak és ki kell fizetnie az em­lített 200 ezer dollárt is. (Forrás: POWER Magazine) ATOMENERGETIKA: NÖVEKVŐ TREND Növekedett az atomerőművek által képviselt kapacitás világviszonylatban, írja a WNA Weekly Digest. Egész pontosan: a 2012-ben üzemelő 435 reaktor a korábbi 370,4 GW he­lyett most már 374,1 GW-tal járult hozzá a világ energiaszükségleteinek kielégítéséhez. Űj energiatermelő egységeket kapcsoltak a há­lózatra Dél-Koreában és Kínában, Kanadában újra termelt több, nagyjavításon átesett blokk, az USA-ban pedig teljesítménynövelést hajtot­tak végre több blokkon. Hét blokkon kezdődött meg az építkezés Oroszországtól kezdve Kínán át Dél-Koreáig, ami további bizakodásra adhat okot az iparágnak. (Forrás: WNA Weekly Digest) Simon Zoltán

Next

/
Thumbnails
Contents