Atomerőmű, 2013 (36. évfolyam, 1-12. szám)
2013-02-01 / 2. szám
2013. február 12 Az Atomerőműben zajló energiatermelési folyamatban - melynek során a nukleáris energiából villamos energiát állítunk elő - a főtranszformátorok mintegy utolsó szereplőként foglalnak helyet. Feladatuk a generátorok által fejlesztett villamos áram megfelelő feszültségszintre transzformálása, hogy az alkalmas legyen az országos távvezeték hálózatra történő kibocsátásra. A nagy volumenű műszaki átalakításról Szabó György projektvezető adott tájékoztatást.- Melyek az átalakítás előzményei? Miért vált az szükségessé?- A „főtranszformátorok cseréje projekt” 2009 nyarán alakult azzal a feladattal, hogy előkészítse és koordinálja a gépház mögé telepített 8 db főtranszformátor lecserélését a 2010-2014-ig tartó időszakban. A cseréket szükségessé tevő ok egy szóval, a kiöregedés. Már 2004-ben, az üzemidő-hosszabbítás és a teljesítménynövelés tervezése idején felvetődött a főtranszformátorok felülvizsgálatának kérdése, ugyanis ezeknek az atomerőművi berendezéseknek az átlagos élettartama körülbelül 30-40 év. A mi főtrafóink üzembe helyezése 1980-1984 között, a blokkok indulását megelőzően történt, tehát eljutottak a tervezési élettartamuk határának közelébe. A berendezések valós állapotáról a rendszeres diagnosztikai vizsgálatok, mérések és az olajminták vizsgálata révén szereztünk pontos információkat. Ezeken túlmenően felhasználtuk a WANO jelentések, valamint a hazai műszaki kutatások és tapasztalatok eredményeit, melyek a trafó mym paksi atomerőmű Főtranszformátorok cseréje működési állapotáról, köztük a váratlan meghibásodásokról is szóltak. Ez utóbbi különösen fontos szempont, hiszen a váratlan meghibásodás miatti kiesés mindig nagyobb kárral jár, mint a tervezett leállás miatti kiesés. Elsőként, 2005-ben a 31AT alfanumerikájú főtranszformátor részletesebb átfogó vizsgálata történt meg, mivel ennek a berendezésnek volt a legnagyobb az üzemi hőmérséklete. A vizsgálatba a Kandó Kálmán Műszaki Főiskolát, a Budapower Kft.-t és a Szentpétervári Egyetemet is bevontuk. 2007-ben fedélemeléses átfogó vizsgálatra és papírminta-elemzésre is sor került (ez utóbbiról annyit érdemes tudni, hogy ebből nyerhető a legpontosabb kép a trafó az aktuális állapotáról). Kiderült, hogy a szigetelésromlás előrehaladott, az olaj kezelésre szorul, és általában az élettartambeli elhasználódás 95 %-os. Ez az eredmény mind a 8 transzformátorra nézve irányadó volt, hiszen az üzemi körülményeik lényegében megegyeznek. Mivel a transzformátorok felújításának költsége körülbelül 80%-a lett volna az új berendezések árának, emellett nem volt garantálható a felújítást követő 20 éves élettartam és az eredeti vastest felhasználhatósága, megszületett a döntés a teljes kiváltásról.- Milyen gyártmányú transzformátorokra esett a választás, és mely cég a kivitelező?- A megfelelő mérlegelés nyomán az ABB berendezéseit választottuk. A gépeket Németországban, a Rajna partján elterülő Bad Honnefben gyártották, majd hajóval szállították Paksra. Az átalakítás fővállalkozója - ideértve a villamos, gépészeti, építészeti tervek elkészítését is - az OVIT Zrt. lett.- Milyen paraméterekkel jellemezhetők az új főtranszformátorok?- A berendezések paraméterei, illetve felszereltsége a következők: 420/15,75 kV feszültség-áttétel; 300 MVA teljesítmény; 400 kV, 405 kV, 410 kV, 415 kV, 420kV primer megcsapolás; terhelésmentes átkapcsoló; YNdll kapcsolási csoport; mesterséges olaj- és léghűtés; csökkentett veszteség (840/729kW); különálló hűtőblokkok (3 db); hűtőblokkonként 1 db olajszivattyú, 3 db hűtőventilátor; fokozatmentes, frekvenciaváltós fordulatszám szabályozás; TEC transzformátor monitoring rendszer, amely a hűtőteljesítményt is vezérli, és az ún. hot-spot funkciót is biztosítja; a 8 db TEC monitoring rendszert pedig egy központi szerver fogja össze a megfelelő szoftverrel és hardverrel.- Milyen ütemezésben halad a munka? Sikerült-e tartani az előzetes ütemtervet?- Minden az ütemterv szerint történik. A transzformátor cserével a kármentő rendszer építészeti átalakítása és egy olajleválasztó rendszer telepítése is megtörténik, a korszerű környezetvédelmi előírásoknak megfelelően. Átalakítjuk a szórtvizes oltórendszert és a tűzjelző rendszert is, ami az új transzformátorokhoz illeszkedik. Ebből látszik, hogy sok szakma dolgozik együtt, a villamoson kívül építészet, gépészet, tűzvédelem, környezetvédelem, szállítás, irányítástechnika. Ennek megfelelően sokrétű és bonyolult az engedélyeztetési procedúra és a tervezés, de sikerült felülemelkedni a kezdeti nehézségeken. Tulajdonképpen kétféle átalakításról beszélünk. Az egyik, amikor a blokkokon hosszú főjavítás van. Ilyenkor mindent egyszerre elvégzünk az építészeti átalakítástól kezdve a transzformátor cseréig. A másik esetben, a rövid főjavítás alatt cserélendő transzformátornál az előző évben előkészítjük a terepet. Ilyenkor a kármentő rendszer átalakítása, az olajleválasztó rendszer telepítése, az oltórendszer cseréje (igazodva még a régi Ganz trafóhoz) és a tűzjelző rendszer részleges módosítása történik meg. Azután a következő évben beépítjük az új ABB trafót, hozzá alakítjuk az oltórendszert és a tűzjelző rendszert. Minderre azért van szükség, mert a csupán hosszú főjavítások alatti kivitelezéssel nyolc év alatt valósulna meg a projekt. Eddig a HAT, 12AT, 21 AT, 31AT, 42AT alfanumerikájú berendezések cseréje történt meg. Az idei évben a 41AT trafó cserét végezzük el, a 22AT trafónál előkészítjük a terepet, a 32AT-nál pedig végrehajtjuk a teljes körű átalakítást. 2014-ben a 41AT trafó cseréjével zárul a projekt.- Van-e valamilyen üzeneted, amit az Atomerőmű újságon keresztül is el szeretnél juttatni a témában valamilyen módon érintett kollégákhoz?- A tervzsűriken, a kivitelezések során és az üzembe helyezések után mindig megragadom az alkalmat, hogy megköszönjem az emberek munkáját. Nagyon sokan dolgozunk ezen a projekten, ezért nem is próbálkozom a szereplők felsorolásával, nehogy kifelejtsek valakit. A kezdetekkor rengeteg problémával álltunk szemben, sokszor homok került a gépezetbe, de ekkora munkánál ez elkerülhetetlen. Ilyenkor éltünk a kritikával és az önbírálattal is, és sikerült a hibák jelentős részét kiküszöbölni. A projekt második felében egyre jobb terveket kapunk, egyre gördülékenyebb a kivitelezés, élvezetessé vált a munkavégzés, kár, hogy csak 8 db főtranszformátorunk van. Ezúton is köszönöm mindenki munkáját, aki részt vesz a projektben. Bízom benne, hogy így folytathatjuk, és problémamentes berendezéseket adhatunk át üzemeltetésre. Prancz Zoltán Környezettudatos dekontaminálási technológia A környezettudatos atomerőművi működést bemutató cikksorozat mostani témája kapcsán Baradlai Pál üzemvezetővel beszélgettem arról, hogy az alkalmazott dekontaminálási technológiákban hogyan jelenik meg a környezettudatosság.- Bár a dekontaminálási elsősorban a munkaterületek dózisviszonyainak csökkentése érdekében végezzük, környezetvédelmi szempontból is van nyeresége egy korszerű technológiával végrehajtott dekontaminációnak. Mit jelent ez az erőmű esetében?- A dekontamináló üzemben alapvetően a radioaktívan szennyezett technológiai berendezések, eszközök felületének vegyészeti úton történő tisztítását (dekontaminálását), mentesítését végezzük. Munkánk szorosan kapcsolódik a főjavításokhoz, amit adott technológia alapján végzünk. Természetesen a főjavításon kívüli időszakra is jut számos tevékenység, ami pár éve kiegészült az üzemidő-hosszabbítási projekt kapcsán leszerelt, illetve működésből kivont berendezések dekontaminálásával, melynek hatására ezeket az eszközöket már nem radioaktív hulladékként kell kezelni, elhelyezni. Maga a dekontaminálás többnyire manuálisan történik, speciális vegyszerek felhasználásával, de ott, ahol magas dózisterek alakultak ki, robotokat alkalmazunk, mint például az FKSZ és a FET ház, valamint az ÁTM dekontaminálásakor. Az utóbbi időben készültek speciális berendezések egy-egy célfeladat ellátására. Ilyen volt például a szabályzó és biztonságvédelmi (SZBV) hajtás labirinttömítés dekontaminálási feladat. Ebben az esetben is, a beszerzett és üzembe helyezett berendezés már a kor színvonalának megfelelően kevesebb dekontamináló vegyszer felhasználásával működtethető. A környezettudatosabb dekontaminálási eljárások alkalmazását így tudjuk elérni, hiszen a felhasznált vegyszerek fajtája és összetétele hatóságilag került jóváhagyásra, amitől nem térhetünk el.- Térjünk vissza kicsit részletesebben az üzemidő hosszabbítás kapcsán végrehajtott dekontaminálási munkákra.- Az üzemidő-hosszabbítás kapcsán leszerelt, lejárt élettartamú primerköri berendezéseket első közelítésben radioaktív hulladéknak kell tekinteni. Amennyiben hatékony dekontaminálással a radioaktív szennyezettségük eltávolítható ezeknek a fémből készült berendezéseknek, akkor felszabadíthatóvá válnak. Ezáltal egyrészt mentesülünk a radioaktív hulladékok tetemes elhelyezési költségeitől, másrészt a berendezések anyaga újrahasznosíthatóvá válik. Konkrét példaként említeném a jódszűrő házak, valamint az SZVB hajtások cseréjét. Ez utóbbi esetben a hajtások teljes tömegének több mint felét (kb. 60%-át) tudtuk mentesíteni, ami összességében mintegy 80 tonna újrahasznosítható fémhulladékot jelentett.- Hogyan módosítják a dekontaminálási eljárások a vegyszerszükségletet?- Munkánk során többféle vegyszert használunk. Az eljárás módjától függően választjuk ki a szükséges vegyszereket. Vannak technológiák, mint például az AP-Citrox eljárás, ami nagyobb mennyiségű vegyszert igényel. Ezt alkalmazzuk többek között a főkeringtető-szivattyú forgórész tisztításához. Ez alkalmanként 8-8 m3 savas, illetve lúgos kémhatású vegyszeres oldatot jelent, melynek a hatóanyag tartalma 1 %. Jóval kevesebb vegyszerigénnyel hajtható végre a vegyszeres felületkezeléses eljárás, amikor a felületet kemikáliákkal kezeljük, és adott hatóidő után ioncserélt vízzel lemossuk. így természetesen, ha lehetséges, az utóbbi eljárást részesítjük előnyben, csökkentve a folyékony vegyszeres hulladék mennyiségét, és annak környezetbarát semlegesítési költségét. Ugyancsak törekszünk a hulladékkezelés és így a környezetvédelem szempontjából előnyösebb vegyszerek alkalmazására. Üzemeltetésből kivont SZBV hajtások totál dekontaminálása BR
