Atomerőmű, 2013 (36. évfolyam, 1-12. szám)

2013-02-01 / 2. szám

2013. február <■> ifiyrii paksi atomerőmű 13 Fiataljaink Az üzemfenntar­tási főosztály biz­tonsági rendsze­rek osztályának reaktorvédelmi rendszer cso­portjából Nepp György műsze­résszel beszélget­tem. Nepp György 1974-ben született, Szek­­szárdon. Középiskolai tanulmányait a dunaújvárosi Dunaferr Szakközép- és Szakiskolában végezte, ahol ipari elektro­nikai technikusként végzett, majd a me­chatronikai szakon szerzett képesítést. A Paksi Atomerőműhöz 1998-ban került, a Deltaszer Kft. munkavállalójaként, s egy speciális diagnosztikai feladattal foglal­kozott. Még ebben az évben - de már az Atomix Kft. dolgozójaként - átkerült az erőmű biztonsági rendszerek osztályára. 1999-től felvételt nyert a Paksi Atomerő­mű állományába, az akkor indult reak­torvédelmi rekonstrukciós projektben kapott feladatot. Ezt követően a reaktor­­védelmi rendszer csoportban kezdett te­vékenykedni, aktívan részt vett a korábbi reaktorvédelmi rendszer lebontásában, át­építésében. Jelenleg az új rendszer üzemel­tetése, karbantartása a csoport fő feladata. A hétköznapi teendőiket a főjavítások alat­ti munkálatok, valamint a visszaindulások alatt elvégzett karbantartási feladatok, és az azokat követő tesztelések egészítik ki. A leállások közötti időben, napi tevékenysé­geik során ütemezett irányítástechnikai és végrehajtó teszteket futtatnak le, illetve az esetleges meghibásodások kapcsán elvég­zik a szükséges javításokat és a módosítan­dó paraméterek beállítását. György és családja Pakson él, felesége az egészségügyben dolgozik. György sze­ret túrázni, télen síel, nyáron vízi spor­tokat űz, szabadideje legnagyobb részét azonban 2011 novemberében született kislányukkal tölti. KV Bemutatjuk Odor Dávid rendszertechnológust Az ördög nem alszik! Irodai egészség - Ha zsibbad a kéz A számítástechnika elterjedése, a szá­mítógépes munkák és munkahelyek tér­nyerése magával hozott jó­­néhány egészségügyi prob­lémát is. A fáradt szem és rossz tartás okozta panaszok mellett sok ember szenved az úgyneve­zett kéztőalagút-szindrómától is. A kéztőalagút-szindróma a csukló megbe­tegedése. Amikor huzamosabb ideig egyhangú terhelés éri a csuklót, emiatt a kézfejben zsibbadás jelentkezik, a kéz és az ujjak erőt­lenek. Főként a hü­velykujjban érezhető fájdalom, de a mutató­ujjra, középső ujjra is kiterjedhet. A jelenség oka, hogy a kézfejből a csuklón keresztül futó ideget (nervus media­­nus) folyamatos egy­oldalú terhelés éri, így csökken annak vérellá­tása. Ezt az ideg felett futó, az ideget takaró szö­vet megduzzadása okozza, ami ennek következ­tében folyamatosan nyomja az ideget, előidézve a fájdalmat és zsibbadást. A kéztő­alagút-szindróma főként akkor jelent­kezik, ha a munka­idő nagy részében a számítógépen dolgozunk, egérrel a kézben, vagy a hosszan tartó gépelés is kiválthatja a tüneteket. A kéztőalagút-szindróma kialakulá­sa jelentősen csökkenhető megfelelő ergonómiai intézkedésekkel és odafi­gyeléssel, mivel a problémát legfőkép­pen a munka közben mereven tartott vállak, karok, kezek idézhetik elő, de a fej és a törzs rendszeres megmozgatá­vVnMH Szekszárdon ■4^7 letett 1981. má­" ■ jus 13-án. Gyer­mekkorát Tolnán töltötte, mindig szívesen gondol vissza a gyermekkori barátaival történt „bandázás­­ra", a természetben töltött barangolásokra. Középiskolai tanulmányait Szekszárdon, a Garay János Gimnáziumban végezte, majd a Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki Főiskolai karára jelentkezett, ahol gépészmérnök szakon végzett 2003-ban. Diplomamunkájával elnyerte a DDGÁZ Rt. pályázatát. Ezt követően újabb két év kö­vetkezett a Pécsi Tudományegyetemen, és 2005-ben épületgépész szakmérnöki dip­lomát szerzett. Első munkahelye Szekszárdon volt egy autóipari alkatrészgyártással foglalkozó cégnél, ahol projektvezető beosztásban dolgozott. Feladata a teljesítményrelé elő­­gyártás áttelepítése és a gyártás felfutta­tása volt. Ez nyolc hónapig tartó német­­országi munkavégzést jelentett, Dávid 4-5 kollégájával együtt a Bosch hildesheimi gyárában töltötte el ezt az időt, ahol ő volt az áttelepítés vezetője és a munka irányí­tója. Ez fiatal pályakezdőként komoly fel­adatot jelentett számára, mivel ő dolgozta ki a folyamattervet, a folyamat ellenőrzési tervet, FMEA hiba és kockázatelemzést végzett, illetve javító intézkedések meg­fogalmazására kapott megbízást. Később termelésvezetővé nevezték ki, ekkor a fő feladata a gyártásütemezés, kooperációs feladatok ellátása, üzleti terv készítése, nyo­mon követése lett. Közben folyamatosan továbbképezte magát, 2008-ban jelent­kezett a Budapesti Gazdasági Főiskolára, ahol mérnök-közgazdász oklevelet szer­zett, illetve különböző szakmai képesítést nyújtó képzési programokban (BPS - Bosch Production System a termelési folyamato­kat standardizálja, ISO 9001 - belső auditor képzés a cégen belüli minőségbiztosítási folyamatok ellenőrzésére, APQP - Minő­ségtervezés és Ellenőrzési Terv készítésére jogosít) vett részt. Dávid a Németországban töltött időnek is köszönhetően kiválóan beszél néme­tül, és az angol nyelvet is alapfokon bírja. Végzettsége és érdeklődési köre vonzotta a Paksi Atomerőműbe, mivel épületgépészként szeretett volna az erőmű területén elhe­lyezkedni. Erre 2010-ben nyílt lehetősége, amikor a Partner Kft.-nél kapott munkát, majd a műszaki igazgatóságra került. Kezdetben az Erbe munkavállalójaként dolgozott, majd 2012. június 15-én belépett a részvénytársaság alkalmazottai közé. A rendszertechnikai osztályon, a komplex technológiai csoport­ban dolgozik, rendszertechnológus mun­kakörben. Feladatai közé tartozik a szellőző rendszerek ABOS, FBOS besorolása, terve­zési alapjának folyamatos nyomon köve­tése, az adatok megfelelőségének biztosí­tása. Teljesen új feladatként jelentkezett és nagy szakmai kihívást okoz a hermetizáló szerelvények tömörségellenőrzése, amely új fejlesztésű berendezés, és az amerikai ASME szabványon alapuló módszertan al­kalmazását teszi szükségessé. A műszaki értekezletekre előterjesztéseket dolgoz ki, és kezeli azokat az AS6-ban. Dávidot kollégái jól fogadták, viccesen úgy üdvözölték, hogy „ismét egy sárga­lábú". Az idősebb, tapasztalt kollégáktól sokat tanul, az osztály kollektívájára nem jellemző a szakmai tudás féltése, szívesen megosztják ismereteiket, tapasztalataikat fiatal kollégájukkal. Erre nagy szükség is van, hiszen a rendszertechnológiai ismere­teket nem lehet megszerezni egyik napról a másikra, ahhoz több éves, folyamatos ta­nulás szükséges. Jelenleg Tolnán lakik egy sorházi lakás­ban, az édesanyjával, aki az egészségügy területén dolgozik. Tervezi az önálló élet­vitelt a közeljövőben, lakást szeretne vá­sárolni Tolnán, esetleg Pakson. Barátnője jelenleg egy OKJ-s képzési programon vesz részt, és készül a Szegedi Tudományegye­tem francia szakára. Dávid szeret sportolni, ezen belül kon­dizni, illetve a kedvenc sportága a röplab­da. Különösen a nyári időszakban tölti ki ez a program a szabadideje nagy részét, ilyenkor szinte minden nap összejön a csapat. Egyesületként TRSE néven évente két-három bajnokságot szerveznek, ame­lyek nagyon jó hangulatú találkozók szok­tak lenni. Maradék szabadidejében baráti összejöveteleket és wellness fürdőzéseket szerveznek, mert ezek a programok jelentik számára az igazi kikapcsolódást. Lászlóné Németh Ilona sa, tornáztatása is javíthat a helyzeten. A stressz viszont a tüneteket tovább súlyosbíthatja, ugyan­csak az is, ha képtelenek vagyunk az ellazulásra. A merev testtartáson kívül bármilyen gyakori, ismétlődő mozdulat vagy a vibráció is kivált­hatja a tüneteket. A kulcs itt is a megelőzés. A munka­asztal kialakításánál legyenek figyelembe véve az ergonómiai szempontok, az egér legyen a billentyűzettel azonos magas­ságban, a csuklót tartsuk vízszintesen, ke­rülendő a lefelé vagy felfelé bicsakló csuk­lótartás. Rendszeresen mozgassuk meg tagjainkat, körözzünk néhányat a csuklónkkal. Ha a munkaidőben nem megoldható, akkor az otthoni számítógép-használatot próbáljuk csök­kenteni. A tudatos étkezés is segíthet, mivel a B6 és B12 vitaminokban gazdag ételek fontos szere­pet játszanak az idegsejtek védelmében. Ha a panaszok már kialakultak, a csuklót pi­hentetni, a panaszokat okozó mozdulatoktól tartózkodni kell. Mindenképpen forduljunk or­voshoz, aki a megbetegedés súlyosságától függően javasolhat pihentetést, injekció­kúrát, de extrém esetekben műtétet is, ahol átvágják a nyomást elő­idéző szalagot. A kéztőalagút szindróma sokunk életét keseríti, kese­rítheti meg, de megfelelő er­gonómiai intézkedések mellett a panaszok csökkenthetők, vagy akár teljesen meg is szüntethetők. Figyeljünk a megelőzésre! Kristó Réka Szakmák az Atomerőműben

Next

/
Thumbnails
Contents