Atomerőmű, 2013 (36. évfolyam, 1-12. szám)
2013-12-01 / 12. szám
14 2013. december <Q> mym paksi atomerőmű Az atomerőművek leállása miatt nő a szén-dioxid-kibocsátás Tekintélyes tudósok az atomenergia támogatására szólítottak fel A Meteorológiai Világszervezet (WMO) nemrég közzétett éves jelentése szerint a légköri C02-koncentráció növekedése felgyorsult: 2012-ben elérte a 393 ppm szintet. A tavalyi növekedés meghaladta az elmúlt évtizedre jellemző évi átlagos 2,02 ppm/év emelkedést. Idén májusban a C02-szint elérte a történelmi 400 ppm szintet is, ez már igen közel van a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) korábbi tanulmányában még a kezelhetőség határának tekintett 2 °C-os globális átlaghőmérséklet-emelkedést eredményező 450 ppm koncentrációhoz. Emellett más üvegházgázok (metán, nitrogén-oxid) koncentrációja is csúcsot döntött 2012-ben. Az Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) szerint egyértelmű, hogy a klímaváltozást az emberiség okozza, hiszen az ipari forradalom kezdete óta megfigyelhető az üvegházgázok kibocsátásának és a földfelszín, az atmoszféra és az óceánok átlaghőmérsékletének párhuzamos növekedése. „Ahogy az óceánok melegednek, a gleccserek és a jégtakaró olvad, a tengerszint folyamatosan emelkedik, de a globálisnak mondott folyamatok az elmúlt negyven évben gyorsultak fel” - jelentette ki Qin Dahe, az IPCC egyik munkacsoportjának elnöke. A globális klímaváltozást okozó szén-dioxid légköri koncentrációjának növekedését alátámasztják a kaliforniai Air Resources Board adatai, melyek szerint az állam C02-kíbocsátása a 2011-es 429,3 millió tonnáról tavaly 437,8 millió tonnára nőtt. A szervezet szerint a kibocsátásnövekedés főként a gáztüzelésű erőművek számlájára írható, mivel 2012-ben a vízerőművek teljesítménye csökkent, és az atomenergetika villamosáram-termelése is zsugorodott a San Onofre atomerőmű leállása miatt. Az EU után Kalifornia államban működik a második legnagyobb kibocsátáskereskedelmi piac: ennek keretében több mint 700 energiaellátó és áramtermelő vállalat köteles jelenteni kibocsátásait. Ezen a piacon több mint 200 ezer tonna C02-kvóta cserél gazdát. Azonban az ár most mindössze 12 USD/tC02 eq körül van, ami még mindig magasabb, mint az EU-ban jelenleg kialakult alig 5 EUR/tC02 ár. Európában a kormányok jelenleg dolgoznak a rendszer megreformálásán azért, hogy az jobban ösztönözze a kibocsátásmentes technológiákba történő befektetői tőkeáramlást. A szénszegény energetikai fejlesztéseknél ugyanakkor tekintettel kellene lenni a kiegyensúlyozottságra, és erre int Németország példája, ahol a megújulókat az utóbbi években egyoldalúan erőltetett ütemben fejlesztették. Ez oda vezetett, hogy a deklarált energiapolitikai célokkal ellentétes folyamatok indultak be: nőtt a széntüzelés részaránya az energiatermelésben, az áram fogyasztói ára rekordmagasságban van (280 €/MWh), a hálózat stabilitása a piaci trendek jelenlegi irányának folytatódása esetén veszélybe kerülhet, és paradox módon a C02-kibocsátás is nő. Japán szén-dioxid-kibocsátása is emelkedik: a Gazdasági, Kereskedelmi és Iparügyi Minisztérium jelentése szerint a 2013-as kibocsátás 14%-kal nagyobb az 1990-91-es évhez képest, amit referenciának használnak a kiotói jegyzőkönyvben foglalt kibocsátáscsökkentési vállalások teljesítésének méréséhez. Ennek oka a japán atomerőművek leállítása a fukushimai természeti katasztrófát követő reaktorbaleset után. Az így kieső villamosenergia-termelést a földgáz- és olajtüzelésű erőművekkel igyekeznek pótolni, ezek teljesítménye 20 és 4,7%-kal nőtt 2011 óta. A hírek szerint a japán szén-dioxid-kibocsátás még nőhet is a jövőben. Több cég ugyanis bejelentette, hogy tekintettel az ellátási kötelezettségre (aminek atomerőművekben termelt árammal egyelőre nem tudnak eleget tenni) és a szén alacsony világpiaci árára, új széntüzelésű erőműveket fognak építeni. A japán nukleáris hatóság új, igen szigorú követelményrendszert állított fel az atomerőművek részére, és csak azoknak engedi az újraindítását, amelyek ennek eleget tesznek. A várakozások szerint az atomerőművek 50%-a a közeljövőben újra üzembe léphet. Az atomerőművek pozitív klímavédelmi szerepére hívta fel a figyelmet négy klíma- és energiatudományokban tevékenykedő tekintélyes tudós. James Hansen (NASA, Columbia University); Ken Caldeira (Carnegie Institution for Science Department of Global Ecology); Kerry Emanuel (Massachusetts Institute of Technology); és Tom Wigley (University Corporation for Atmospheric Research) közös felhívásukban kijelentették, hogy az atomenergia nélkülözhetetlen a klímaváltozás elleni harc sikeréhez. „Nincs olyan energiarendszer, amelynek ne lennének hátrányos oldalai” - olvasható a közleményükben. „Csak azt kérjük, hogy az energetikával kapcsolatos döntések tényeken alapuljanak és ne érzelmeken, valamint előítéleteken, amelyek nem alkalmasak a XXI. századi nukleáris technológia megítéléséhez... A mai valós világban nincs olyan hiteles, a klíma stabilitásához vezető út, amely ne foglalná magában az atomerőművek jelentős szerepét” - jelentették ki. Forrás: www.bloomberg.com/;mno.hu; greenfo/MTI; www.ipcc.ch;www.rtcc.org Szerbín Pável Oktatófilm a munkavédelemről A munkavédelmi tevékenység fejlesztése, korszerűsítése jegyében született meg a Paksi Atonmerőműben az az oktatási célú videofilm, amelynek a legutolsó, szinte teljesen újraforgatott verziója megfelel a jelenlegi, jogszabályfrissítések miatt megváltozott feltételeknek is. Az oktatófilm fő célja, hogy közérthető formában mutassa be az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkavégzés szabályait. A huszonöt perces film minden munkavállalónak széles körű munkavédelmi ismeretbővítést nyújt. A film az MVM PA Zrt. videostúdiójának segítségével készült, külső szakemberek igénybevétele nélkül (kivéve az angol és orosz fordítást). A film tartalmi elemeiről, céljáról a film szerkesztőjét, Hajnády György munkavédelmi főelőadót kérdeztük.- Az oktatófilm készítésének gondolata 2004-ben, a munkavédelmi képzés fejlesztésének jegyében egy - a WANO és az mtvo közötti - megbeszélésen született meg. Az elmúlt években már kétszer módosítottuk a filmet, azonban tavaly, a WANO-ajánlások kapcsán, illetve a jogszabályfrissítések miatt megfogalmazódott, hogy indokolt lenne az egészet újraforgatni. A film, a vizuális ismeretátadás előnyeit kihasználva, a személyes oktatáshoz képest sokkal több információt képes átadni, illetve nagyobb figyelemfenntartó képességével is támogatja a biztonsági kultúra fejlesztését. Az oktatófilm az atomerőmű munkavállalói mellett beszállítóinknak és külföldi vendégeinknek is iránymutatást nyújt. A film témakörök szerint három fő részre bontható. Első az alapvető munkavédelmi, második a munkavállalókra vonatkozó kötelezettségekkel kapcsolatos, harmadik pedig a Paksi Atomerőműre vonatkozó általános és speciális ismeretek, elvárások és viselkedési szabályok ismertetése. Időbeli sorrendben a parkolótól kezdve, a primer, a szekunder körön át, az erőmű minden területén végighalad. A film szereplői valós életképeket mutatnak be, amelyekben modelleztünk különböző baleseti szituációkat is. Az elkészült, 45 perces oktatófilm egy alapmodul, amelyet a későbbiekben speciális ismereteket bemutató rövidfilmekkel egészítünk ki. Ezek közül elsőként hamarosan elkészül a képernyő előtti munkavégzéssel kapcsolatos 15 perces anyag.Terveink között szerepel a főjavítással, a karbantartással, a védőcipővel, a szemüveggel, a botlási kockázatokkal, balesetekkel kapcsolatos tudnivalók, munkavédelmi ismeretek bemutatása és a villamos biztonság munkavédelmi ismereteinek szemléltetése is. Arra szeretnénk törekedni, hogy a munkavédelmi tudás szakmaspecifikus legyen, mert elengedhetetlen, hogy az általános ismeretek mellett mindenki ismerje saját szakmájára vonatkozó speciális munkavédelmi szabályokat is. Ezek a filmek beszállítóinknak, illetve az általuk foglalkoztatott munkavállalóknak is nagy segítséget nyújthatnak az atomerőmű munka- és tűzvédelmi szabályainak, elvárásainak megismerésében. Többek közt ezért is igyekeztünkjól érthetően meghatározni, konkrét példákkal bemutatni azt a tudást, amelyet a munkavállalóknak még a munkák megkezdése előtt el kell sajátítaniuk. A film technikai kivitelezéséről Fach Ferenc videoműsor-gyártót, az általános oktatási osztály munkatársát kérdeztük.- A filmben minimális archív anyagot használtunk, szinte teljes egészében újraforgattuk. Érdekesség, hogy nagyon könnyen találtunk szereplőket, persze előfordult, hogy többen „megijedtek" a kamera láttán. A filmhez profi tévés, rádiós bemondók segítségével három nyelven készült szinkron. Az anyag nagy részét hétköznapokon, délelőtt vettük fel, a vágás, többek közt a felvett nyersanyag nagy mennyisége miatt is, több hónapig tartott. Jelenleg is dolgozunk több, rövidebb kiegészítő modulon. KV Hajnády György és Pach Ferenc
