Atomerőmű, 2013 (36. évfolyam, 1-12. szám)
2013-11-01 / 11. szám
14 mym paksi atomerőmű 2013. november Hűtőgépházi és hűtőrendszeri rekonstrukció A hűtőgépházi és hűtőrendszeri rekonstrukciónak az az egyik sajátossága, hogy számos átalakítástól eltérően nem csupán műszaki, hanem környezetvédelmi szempontok is - sőt, elsősorban éppen ezek - indokolják. A részletekről Bihari Zoltán projektvezetőt kérdeztük.- Hogyan foglalhatók össze fő vonalakban az átalakítás célja, illetve az azt szükségessé tevő körülmények?- A növekvő hűtési igények, valamint rendeleti előírások miatt további hűtőteljesítmény beépítése válik szükségessé. A 2003. július 2-án megjelent 94/2003. (VII.2.) sz. Kormányrendelet az ózonkárosító anyagokkal szemben új előírásokat fogalmaz meg, amelyek alapján a meglévő hűtőberendezések működtetése - a nem környezetbarát hűtőközegük miatt - hosszabb távon már nem lehetséges: a nem környezetbarát hűtőközeg további alkalmazása esetén környezetvédelmi bírságot szabnak ki. Fontos viszont itt azonnal hozzátenni: mivel a fejlesztés végrehajtása a környezetközpontú célú átalakítások között is szerepel, a környezetvédelmi hatóság a fejlesztés befejezéséig engedélyezte a meglévő hűtőközegek használatát. Az elsődleges cél tehát a hivatkozott kormányrendeletnek megfelelően az ózonkárosító hűtőközegű gépek kiváltása, valamint a valós hűtési igényekhez igazodó térfogatáram biztosítása a hűtöttvizes rendszer fogyasztói vételezési pontjain, ami következtében jelentősen csökkenthető az energiafelhasználás mértéke. A hűtöttvizes rendszer technológiai fogyasztói a UP, UH, UX, TL technológiai szellőző- és klímarendszerek, valamint az EÜ-épület és udvartéri fogyasztói csoportok nem technológiai berendezései, fan-coil készülékei. Az átalakítás alapvető célja továbbá a technológiai és nem technológiai fogyasztói területeken előírt hőtechnikai környezet (hőmérséklet) biztosítása, ami alapvető üzemeltetési feltétel.- Milyen funkcionális, illetve műszaki követelményeknek kell megfelelnie az új rendszernek?- A projekt műszaki terjedelme felsorolás szinten a következőket foglalja magába: a régi Lehel hűtőgépek elbontása; új folyadékhűtő telepítése; változó tömegáram biztosítása a következő fő pontok szerint: hidraulikai váltó beépítése, frekvenciaváltóval ellátott primer hűtöttvízszivattyúk telepítése, frekvenciaváltók beépítése a szekunder és tercier fogyasztói szivattyúkhoz, térfogatáram-mérők, T&A STAF beszabályozó szelepek és FuslON-P motoros szabályozó szerelvények beépítése; a beszabályozás elvégzése. A műszaki terjedelemhez tartozik továbbá szivárgás-ellenőrző rendszer kiépítése a hűtőgépekhez; felügyeleti rendszer kiépítése; a négy hűtőgépes üzem biztosítása érdekében a villamos betáplálás átalakítása; valamint építészeti területen villamos elosztó létesítése. A jelenlegi erőműi beépített hűtési teljesítmény éppen elégséges mennyiségű, s nem bővíthető, illetve nem nyerhető ki a tervezési érték feletti többletteljesítmény. Ez a szempont azért fontos, mert előzetes felmérések és prognózisok (éghajlati és technológiai változások) alapján a hűtési igények 3-4 éven belül 2-3 MW-tal növekedhetnek. Ezt részletesen taglalja egy, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem által készített tanulmány is. A globális klímaváltozás következtében előforduló szélsőséges időjárási viszonyok, a nyári extrém hőmérsékletek figyelembevétele is indokolja a hűtöttvíz-kapacitás bővítését.- Hol tart jelenleg a projekt? Mi készült el, s mi van még hátra?- A projekt fejlesztési javaslata 2010. november 11-én került jóváhagyásra, majd elkészült a hűtőgépházi és hűtőrendszeri rekonstrukció műszaki terve, valamint a régi Lehel hűtőgépek bontási terve. Ezt követően a kiviteli tervek is elkészültek, mindhárom - gépész, villamos-irányítástechnika és építész - szakterület vonatkozásában. 2012-ben megtörtént a Lehel hűtőgépek bontása. Ezek a hűtőgépek egyébként 1978 óta üzemeltek az atomerőmű hűtőgépházában. A hűtőközegük (R22 freongáz) a már említett kormányrendelet tiltó hatálya alá esik. Az elbontott gépek helyén megfelelő alapterület alakult ki a változó tömegáramra való átállás következtében beépítésre kerülő berendezés (hidraulikus váltó) telepítéséhez. Ugyancsak fontos közbenső feladat volt, hogy a beépítésre kerülő tömegárammérők kapcsán, a megbízható mérés érdekében a kivitelei tervezést megelőzően a hűtőgépházba ideiglenesen ultrahangos áramlásmérőket telepítettünk, a gyártói referencia- és kontrollmérések lefolytatására. A mérések kiértékelése során igazolódott a telepítésre kerülő ultrahangos áramlásmérők megfelelősége. A kiviteli tervek már ennek megfelelően, a sómentes hűtöttvíz mérésére alkalmas ultrahangos áramlásmérők kiválasztásával készültek. Jelenleg a kivitelezésre vonatkozó közbeszerzési eljárás előkészítése folyik. A teljes megvalósítást a következő ütemezés szerint tervezzük: 2014-ben a közbeszerzési eljárás lefolytatásának, a kivitelezésre vonatkozó szerződés megkötésének, valamint az engedélyezési eljárás lefolytatásának kell megtörténnie. 2015-ben le kell gyártani - illetve gyártatnunk - a főberendezéseket (folyadékhűtő, hidraulikus váltó). A kivitelezési munkák végrehajtása pedig 2015-2016-ra történik.- Az elmondottakból az is egyértelmű, hogy az átalakítás több szakterület együttműködését igényli.- Valóban így van. Mind a belső szakterületek, illetve szerezetek (leginkább a kto mint üzemeltető szervezet), mind a beszállítók tekintetében kiemelkedő, fegyelmezett együttműködésére van szükség. Itt szeretném megemlíteni azokat a projektfelelős kollégáimat, akik a projekt egyes szakterületeiért felelnek: Kovács Adolf a gépészeti szakterület, Nepp Zsolt a villamos-irányítástechnikai szakterület és Mihályi Zsolt az építészeti szakterület munkáit koordinálja. Prancz Zoltán A műszaki szabályozás kezdete Magyarországon Az Atomerőmű újság szeptemberi számának szabályozással kapcsolatos cikke szabálykövetésünk biológiai sajátosságairól szólt. Ebben a számban a műszaki szabályozás magyarországi történetével, a következő hónapban az atomerőmű szabályozásával foglalkozunk. A technikai fejlődés korszakának a 19. századot nevezik, és valóban nagy ugrásoknak lehetünk szemtanúi. A gépkorszak kezdetét a gőzgéphez kötik. Az első gőzgépeket még szinte kizárólag jól felkészült vagy éppen tanult munkások üzemeltetik, sőt azokkal együtt „adják el", és ők is tökéletesítik egyben. Az ipari forradalom idején a Habsburg-monarchia viszonylag kevés iparral rendelkezett. Európa nyugati, fejlett tengeri hajózással és gyarmatbirodalommal rendelkező országaiban ekkor már nem csak helyhez kötött erőgépként, hanem mobil változataiban is elterjedten alkalmazták a gőzgépeket hajókon, vasúton, mezőgazdaságban. A monarchiában a 19. század elején még csak egyetlen gőzgép volt, azonban a növekedés megindulása után 1841-ben már több mint 230 db, 1852-ben pedig 670 db működött, míg Magyarországon 1830-ban 1 db, 1840-ben 9 db, 1848- ban 61 db. Az energiahordozó (szén, fa stb.) eltüzelésével nyert hő a kazánban a vizet gőzzé alakítja, amit a gőzgép mechanikai energiává alakít, ami gépeket hajt. Az így nyerhető hajtóerő messze meghaladta az addig alkalmazott energiaforrások lehetőségeit. A folyamatban alkalmazott energia sűrűségében és nagyságában (teljesítményében) azonban veszély rejlik, ha ez az energia gyorsan, szabályozatlanul szabadul fel. Ez történik abban az esetben, ha a kazán valamilyen ok miatt megsérül, felrobban. A kezdeti időszakban a kazánrobbanások sok emberéletet követeltek és súlyos anyagi károkat okoztak. A balesetek alapvetően a kor technikai lehetőségeire és a korabeli műszaki ismeretek szintjére, valamint a magatartási szabályok, kezelési utasítások be nem tartására vezethetők vissza. A gőzgépek számának gyors növekedésével a balesetek gyakorisága is nőtt, ami egyre sürgetőbbé tette a kazánok méretezésére, szerkezetére és felszerelésére vonatkozó előírások kiadását. Magyarország területére vonatkozó első kazánrendelet az 1853. február 5-én kelt 3049 sz.„Hirdetés, amelyben ideiglenesen a mindenféle gőzkatlanok használatánál megtartandó biztonléti szabályrendeletek tétetnek közzé Ő cs. k. Főherczegségétől, Magyarország hadi és polgári kormányzójától Albrecht főherczegtől, a lovasság vezérétől". Az 1853. február 5-i ideiglenes szabályozást az 1853. november 25-i„legfelsőbb határozvány", majd az 1854. február 11-i rendelet követte. A rendelet a gőzkazánok használatbavétel előtti és időszakos ellenőrzését rendeli el szakértő bizottmány által, és előírja, hogy a mulasztókat a hatóságnál fel kell jelenteni. A bizottmány egy rendőri és egy „műértő" hivatalnokból állt. A büntetés a „Büntető törvénykönyv" szabálya szerint történt. A gőzkazán kezelését csak szakképzett, vizsgázott személy végezhette. Ezek a rendeletek alapozták meg a veszélyes berendezések, elsőként a kazánok tervezését, gyártását, vizsgálatait és hatósági felügyeletét. Összeállította: CSPÁ
