Atomerőmű, 2013 (36. évfolyam, 1-12. szám)
2013-11-01 / 11. szám
2013. november 5 mym paksi atomerőmű Megújult a Paksi Atomerőmű stratégiája Társaságunk igazgatósága a 2013. szeptember 26-i ülésén elfogadta az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. jövőképe, értékei és stratégiája 2014-2016 dokumentumot. Az aktualizált stratégia fontosabb elemeiről kérdeztem Hamvas István vezérigazgatót.- Miért volt szükség az erőmű jövőképének és stratégiájának megújítására?- Az MVM Csoport középtávú stratégiája 2011-2013-as éveket ölelte fel, így annak aktualizálásával szinkronban történt meg a Jövőképünk és a hosszú távú céljaink felülvizsgálata. Az atomerőműnek a hazai energiapolitikában kiemelt szerepe van ellátásbiztonsági, versenyképességi és klímavédelmi szempontokból egyaránt, ezért az energiapolitikai célkitűzésekkel összhangban, valamint egy komplex környezetelemzésre alapozottan került megújításra a stratégiánk.- Melyek a megújult jövőképünk főbb elemei?- A jövőképünk alapvetően nem változott. Továbbra is a nukleáris biztonság magas szintjének megtartása kapja a kiemelt prioritást. Emellett természetesen törekszünk a villamosenergia-termelés műszakilag is megalapozott maximalizálására, a működési hatékonyság javítására, eredményes gazdálkodásra és természetesen az üzemidő-hoszszabbítás megvalósítására a többi blokkon is.- Milyen főbb célkitűzésekre fókuszál a stratégia?- A jövőképünkben megfogalmazottak eléréséhez négy alappillérre támaszkodunk. Első a biztonság fenntartása és fejlesztése, amelynek érdekében folyamatosan elemezni és értékelni kell az üzemeltetési gyakorlatunk biztonságát és a biztonsági kultúránkat. A szükséges fejlesztéseket pedig az iparág nemzetközi „jó gyakorlata” figyelembevétele mellett kell megvalósítani. A termelés maximalizálását a biztonsági szempontok elsődlegessége mellett a további teljesítménynövelési lehetőségek vizsgálatán és az üzemeltetési, karbantartási folyamatok hatékonyságának fejlesztése útján kívánjuk elérni. A nukleáris bázisú termelés hosszú távú fenntartását - mint harmadik alappillért - a működő blokkok üzemidejének meghosszabbításán és az atomerőművi blokkok bővítésének támogatásán keresztül valósíthatjuk meg. Ehhez azonban nagyon fontos a társadalmi elfogadottság magas szintjének megtartása. A tulajdonosi elvárással összhangban negyedik alappillér a termelési költségszint optimalizálása. A működésünkben rejlő tartalékokat a gazdálkodási szemlélet erősítésével és a meglévő erőforrásaink hatékonyabb felhasználásával tudjuk kiaknázni. A társaság vezetése egy belső szakértői csapat támogatása mellett, többszöri iterációs folyamat eredményeként a stratégiai alappillérekhez kapcsolódóan összesen 18 stratégiai célt javasolt, amelyet az igazgatóság elfogadott.- Hogyan tudjuk elérni ezeket a célokat?- Nagyon fontosnak tartom, hogy minden munkatársam legyen tisztában és azonosulni tudjon a hosszú távú céljainkkal. Hiszem, hogy a napi működésünk során mindenki képes a saját területén támogatni a közös törekvéseink elérését. Ezen túlmenően megfogalmaztunk számos olyan fejlesztést, optimalizálást, hatékonyságjavítást célzó akciót, amelyek sikeres megvalósítása támogatja a stratégiai céljaink elérését.- Miben látja a célok elérésének legfontosabb sikerkritériumát?- Úgy gondolom, minden terv annyit ér, amennyit megvalósítunk belőle. A jövőképünk elérése, a stratégiai céljaink megvalósítása mindannyiunk érdeke. Közös ügy, amely közös erőfeszítéseket igényel. Szilárdan hiszek benne, hogy a fegyelmezetten dolgozó, magasan képzett és elkötelezett munkatársaimmal célba érhetünk! Füredi Zoltán Nemzetközi program az ESZI-ben A Tempus Közalapítvány programján belül a COMENIUS Iskolai együttműködések pályázata keretében a paksi ESZI több nemzetközi programban is részt vett. 1993 óta három, 2-3 éves nemzetközi projektben vettek részt, és a jelenleg futó negyedik projekt a „Cooperative learning using new media, teenagers in action on Web Radio and TV" is egy korábbi kapcsolat eredménye. Ennek keretén belül egy nemzetközi internetes TV- és rádióállomást hoztak létre és futtatnak. A projekt célja, hogy az eltérő kultúrájú, anyanyelvű diákok megtanuljanak együttműködni, hatékonyan kommunikálni és segíteni egymásnak, kreatívan felhasználva a legújabb kommunikációs eszközöket, gyakorolva az angol nyelvet. Emellett nem titkolt célja, hogy szélesítse látóhatárunkat, és többet megtudjunk a többi országról és magunkról is. A projekt 2012-2014-ben valósul meg. Európa különböző országainak (12 ország) diákjai, tanárai segítségével. Részt vevő országok: Ausztria, Bulgária, Görögország, Magyarország, Olaszország (projektkoordináló ország), Lengyelország, Portugália, Szlovákia, Spanyolország, Svédország, Törökország, Litvánia. Október 8-12. között érkeztek Paksra a résztvevők a 4. találkozóra. Közel 80 tanárt és diákot vártak 10 országból. A tervezett program a projektmunkán túl az erőmű-látogatás, Lussonium megtekintése, egy paksi séta, Decs és Szekszárd polgármesteri fogadása, végül a TV-rádió stúdió munkájának megtekintése. A diákok bekapcsolódtak az ESZI Diáknap programjába is. A vendégdiákok egy része magyar családoknál került elhelyezésre, lehetővé téve a szorosabb ismeretséget, nyelvgyakorlást és egymás hétköznapjainak megismerését. A WEB TV és Rádió műsorába minden ország videókat, klipeket készít meghatározott időszakonként, amelyek megtekinthetőek a http://ocean1.ee.duth.gr/~apostolo/comenius_page/, illetve a http://www. youtube.com/user/comwebtv oldalakon. A témák a természet, sport, történelem, kultúra, nyelv, iskola. A feladatokat, eredményeket, esetleges problémákat projekttalálkozókon beszélik meg. Eddig három találkozón vettek részt diákjaikkal: Matera, Olaszország; Coimbra, Portugália és Las Palmas, Spanyolország - tájékoztatott Steinbachné Horváth Mária, a projekt koordinátora. Orbán Ottilia Ötödik alkalommal rendezte meg az „Együtt az egészségért és munkabiztonságért" elnevezésű munkavédelmi napot az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. és az atomerőmű Munkavédelmi Bizottsága. A 2005-től kétévenként megtartott programot október 30-án rendezték a TLK kiállító-, illetve tanácstermében. A munkavédelmi napot Hamvas István, az MVM PA Zrt. vezérigazgatója nyitotta meg. Hangsúlyozta, az atomerőmű menedzsmentje és a munkavédelmi bizottság közötti hatékony együttműködés egyik elemeként a munkavédelmi nap - a biztonsági kultúra fejlesztésével - segíti a társaság stratégiai céljainak elérését. A szervezők részéről Szabó Béla, a munkavédelmi bizottság elnöke bevezetőjében elmondta, a nap fő célja a széles körű munkavédelmi ismeretbővítés, tájékoztatás a munkabalesetek és foglalkozási ártalmak megelőzése érdekében, de a munkavédelmi nap egyben a biztonságos üzemeltetéshez szükséges elkötelezettséget is erősíteni kívánja. A megnyitót követően a résztvevők Viktor Veronika Éva, a munkavédelmi igazgatóhelyettes (Tolna Megyei Kormányhivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szerve) előadásából ismerkedhettek meg a szakigazgatási tapasztalatokkal az atomerőmű és Tolna megye vonatkozásában és a hatóság szerepével a szabálytalanságok csökkentésében. A hatóság egyik legfontosabb feladataként a tanácsadást, illetve a felvilágosítást jelölte meg, hozzátette, munkabiztonsági, illetve munkaegészségügyi kérdésekben a munkáltatói, és a munkavállalói oldal képviselői egyaránt fordulhatnak hozzájuk. A hivatal közérdekű bejelentések, panaszok - és a munkavállalói igény esetén - munkabalesetek kivizsgálásával is segíti ügyfeleit. Rávai Attila mérnök ezredes, igazgató (Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatal) A parancs és a katonai fegyelem elegendő-e a balesetek megelőzéséhez? - című Munkavédelmi napot tartottak a Paksi Atomerőműben előadásában ismertette a munkavédelem és a személyvédelem megvalósulásának gyakorlatát a magyar honvédségnél. Mártonffy András ügyvezető (Edukátor Oktató és Szolgáltató Bt.) előadásában beszélt a munkahelyi közösség szerepének fontosságáról, az egyénre gyakorolt pozitív, és negatív hatásairól, illetve arról, miért fontos, hogy a munkahelyi hibákról és szabálytalanságokról nyíltan és korrekten beszéljünk. Spiegel István biztonsági szakértő előadásában rámutatott, hogy az irodai munkavégzés kockázatainak lebecsülése mind a munkavállalóra, mind a munkáltatóra nézve súlyos következményekkel járhat. Hangsúlyozta, hogy az ideális feltételek megteremtése segít a látásromlás, mentális terhelés, fizikai állapotromlás megelőzésében. Áttekintést adott a megfelelő képernyős munkahely feltételeiről, kitért az irodák ehhez szükséges kialakítás-, illetve felszerelésbeli és fizikai követelményekre (világítás, zaj, szellőzés) is. A program következő eleme az ATOMIX Tűzoltóság gyakorlati bemutatója volt a TLK előtt, ahol (természetesen egy szimuláció keretében) egy több méter magasról lezuhant embernél az elsősegélynyújtás lépéseit mutatták be. Dr. Szvitán Gábor mentőorvos előadásában elmondta, a fejlett országokban a lakosság 80%-a rendelkezik megfelelő elsősegélynyújtási ismeretekkel, Magyarországon ez az arány sajnos csak 0,5-1%, ezért már gyermekkortól oktatni kellene az elsősegélynyújtást, hiszen néhány, könnyen elsajátítható fogással életet lehet menteni. Ismertette az elsősegélynyújtás 5 lépését, és a résztvevők kifejezett kérésére egy demontrációs bábun bemutatta a félrenyelés esetén alkalmazandó elsősegélynyújtási technikákat, a Heimlich-műfogás helyes alkalmazását, és az agyi keringés fenntartására alkalmas helyes mellkasi nyomástechnikát is. A résztvevők egyöntetű véleménye szerint szükség lenne az elsősegélynyújtás oktatására. A program utolsó pontjaként a műszaki, karbantartási, és az üzemviteli igazgatóság képviselői számoltak be a szakterületeiken elért munkavédelmi eredményekről és a biztonsági kultúra erősítésének érdekében tett intézkedésekről. Salamon Gábor (projekt főosztály) a súlyosbaleset-kezelési projektben elért eredményeket ismertette, kiemelte a sugárveszélyes, szűk helyen végzett munkafolyamatok 1:1 arányú modellen, inaktív körülmények közötti begyakorlásának lehetőségét. Herman Géza (automatika osztály) előadásában a villamos terület munkabiztonságának fejlődését mutatta be. Ismertette a biztonságos kézi mulitméterek jellemzőit, hozzátéve, az osztályon az elmúlt húsz évben nem volt áramütéssel járó munkabaleset. Fenyvesi Csaba osztályvezető (külső technológiai osztály) előadásában a biztonsági kultúra kulcsterületeinek, a rend fontosságának, az üzemviteli és a karbantartók munkavégzés közbeni önellenőrzésének az összefüggéseire hívta fel a figyelmet. A munkavédelmi nap zárásaként Volent Gábor biztonsági igazgató megköszönte a szervezők munkáját, hozzátéve, a rendezvény sikerességét jelzi, hogy az előző évekhez képest a munkavállalók részéről is nagyobb érdeklődés övezte az eseményt. Kárpáti Viktor
