Atomerőmű, 2013 (36. évfolyam, 1-12. szám)
2013-11-01 / 11. szám
2013. november <Q> mym paksi atomerőmű GMF-közgyűlés Hollandiában Nyílt nap az ESZI-ben A hollandiai Borsele adott otthont a GMF (Nukleáris Létesítmények Körüli Európai Önkormányzatok Csoportja) éves közgyűlésének október 2. és 4. között. A szervezet vezetősége a következő ciklusra is bizalmat szavazott Dohóczki Csabának, aki így továbbra is a szervezet egyik alelnöke marad.- Mi is tulajdonképpen a GMF? | A GMF, a nukleáris létesítmények környezetében talál- í ható településeket összefogó testület, nonprofit szervezet. “ Spanyolországban van a székhelye, ők indították el ezt a kéz- 5 deményezést. Tagdíjakból tartja fent magát, illetve uniós projektekbe kapcsolódik. Ami a vezetőséget illeti, az elnök mellett van két alelnök és egy főtitkár. Az egyik alelnök nyugat-európai országból van, a másik közép- vagy kelet-európai. Évente tart közgyűlést, aminek a helyszíne változó. Bár volt rá példa, hogy egymást követő években Brüsszelben voltak az ülések. Ennek több oka is van; egyrészt jól megközelíthető, másrészt, ami hangsúlyosabb, hogy meg tudtunk hívni uniós képviselőket, energiaüggyel, környezetvédelemmel foglalkozó szervezetek vezetőit. A közgyűlés mellett van egy szeminárium is, ami egy előzőleg meghatározott téma alapján szerveződik. Most ugye Hollandiában volt, az elmúlt évben Franciaországban, jövőre pedig Németországban.- Mik a fő feladatai, célkitűzései? A szervezet fő célkitűzése, hogy azt a gyakorlatot, ami az egyes országokban jellemző, bemutassa, kölcsönös szakmai utak keretében ismertesse. Fontos emellett, hogy európai uniós szinten építsen kapcsolatot. Ennek köszönhetően ki is alakult egy olyan kapcsolati rendszer, aminek következtében releváns uniós döntéshozataloknál a GMF is részt tud venni. Sőt bizonyos helyzetekben a tanácsát is kikérik, így például az Európai Nukleáris Energiafórum minket kért fel, hogy a lakossági észrevételeket fogalmazzuk meg. Ezeken a fórumokon részt veszünk, a tagság tudásából, tapasztalatából merítve a nézeteket jelenítjük meg.- Magyarország mióta tagja a GMF-nek? Hogyan került be? Az atomerőművekkel, radioaktívhulladék-tárolókkal való lakossági kapcsolattartás egy kiemelt kérdés, és a lakosság mindenképpen elvárja azt az üzemeltetőtől, hogy tájékoztassa, hogy átlátható legyen a működése. 2000-es évek elején keresett meg bennünket a szervezet főtitkára. Ekkor Nyugat-Európában már kialakult ez a 7-8 országot tömörítő csoportosulás. 2003-ban a szervezet főtitkára Magyarországra látogatott. Tudta, hogy Pakson üzemel atomerőmű, így a paksi önkormányzatot kereste fel, akiknek képviselőivel el is látogatott az atomerőműbe. Itt szerzett tudomást róla, hogy működik egy társulás, a TEIT (Társadalmi Ellenőrző és Információs Társulás). Miután megtörtént a kapcsolatfelvétel, kiutaztunk Prágába, ahol közgyűlést tartott a szervezet, és láttuk, hogy ők nemzetközi szinten ugyanazt képviselik, mint amit itthon a TEIT, a Társadalmi Ellenőrző és Tájékoztató Társulás (TETT) és az ITT (Izotóp Tájékoztató Társulás) és a NyMTIT (Nyugat-mecseki Társadalmi Információs Önkormányzati Társulás). A TEIT volt az, aki először csadakozott, 2004 elején. Ebben az évben, mint új belépőt, itthon köszöntötték, a szervezet ugyanis Magyarországon, Tengelicen tartotta meg a közgyűlést. Nagy sikerrel zajlott az esemény, hiszen a tagok akkor ismerték meg az itteni gyakorlatot, és azt kell mondani, hogy tudtunk újat mutatni nemzetközi szinten is a jó példákból. Innentől kezdve egyre jobban belefolytunk a szervezet munkájába: tapasztalatszerzés, az itteni gyakorlat összehasonlítása a kinti gyakorlattal, tanulmányutakon, uniós fórumokon való részvétel. 2004-ben a román alelnök lemondott. Ekkor keresett meg bennünket a GMF, hogy szeretnék, ha Magyarországról lenne jelölt. A polgármesterek jóváhagyásával engem választottak a testület vezetőségébe, így már kilenc éve töltöm be e posztot.- Volt valamilyen feltétele a csatlakozásnak? A követelmény mindenképpen az, hogy nukleáris létesítmény közelében legyen a település, legyen valamiféle kapcsolata nukleáris létesítménnyel. Mi egy szándéknyilatkozatot küldtünk el, a GMF pedig, már ismerve kicsit a TEIT szervezetét, elfogadta a jelentkezésünket. Ezt követően a másik három társulás is jelezte csatlakozási szándékát. Én, mint alelnök, feladatomnak tekintettem, hogy bemutassam ezeknek társulásoknak is a nemzetközi szervezetet. Látták azokat az előnyöket, amik a tagságból származhatnak, és csatíakoztak.- Mi történt most Hollandiában, Borseleben? Ez egy kétnapos rendezvény volt, a helyszín a holland kisváros kis, közepes és nagy radioaktivitású tárolója, a COVRA volt. A program a közgyűléssel kezdődött, majd a holland nukleáris ipar helyzetét ismertették, az előadók között volt a COVRA vezérigazgatója, az atomerőmű vezérigazgatója és a holland Gazdasági Minisztérium képviselője. A nukleárisbaleset-elhárítási témában is tartottak előadást a szakértők, ezt követték az országbeszámolók. A második napon a radioaktív tárolót tekintettük meg. A közgyűlésen 10 ország közel 50 küldöttje vett részt. Magyarországot az ITT részéről dr. Sajó Gyula polgármester képviselte, a TEIT részéről Gáncs István, társelnök és Vargyas Mihály polgármesterek, a TETT képviseletében Darabos Józsefné elnök asszony és a teljes önkormányzati társulás vezetősége részt vett a rendezvényen. Külön érdem, hogy Borsele polgármestere jelezte, szeretné felvenni a kapcsolatot Bátaapátival, az ott működő tároló miatt. Nyugat-Európában ugyanis több helyen nincs még kiépítve végleges radioaktív hulladéktároló.- Milyen a paksi atomerőmű megítélése a nyugat, illetve a tagországok előtt? Mikor 2004-ben itt voltak, az atomerőműbe is ellátogattak, azt kell, mondjam, Paksnak jó a megítélése. Az erőművel kapcsolatosan kialakult kép az, hogy valóban egy együttműködő létesítmény, ami nemcsak jó kapcsolatot ápol a településekkel, hanem támogatja a társulásokat, partneri szinten kezeli őket. Szabó Zoltán Az Energetikai Szakközépiskola és Kollégium (ESZI) - az MVM Paksi Atomerőmű bázisiskolája - október 4-én felvételi tájékoztató nyílt napot tartott, ahol a továbbtanulás előtt álló 8. osztályosok mindent megtudhattak a felvételiről, a számukra szimpatikus szakmákról, megismerkedhettek az ESZI pedagógusaival, találkozhattak leendő diáktársaikkal, működés közben láthatták a műhelyek, szaktantermek berendezéseit. A diákokat olyan piacképes szakmákra készíti fel a középiskola, melyek hazánkban és az Európai Unióban is keresettek, és amelyekkel jó esély nyílik a munkahely választására a villamosenergia-iparban és a gazdasági élet más területein. Kiemelt figyelmet fordít az intézmény a szakmai oktatáson túl a nevelésre, a személyiség fejlesztésére és az idegen nyelv ismeretére. A szakközépiskola néhány év alatt az ország egyik legjobb középiskolájává emelkedett, színvonalát azóta is tartja. Fontosnak tartják, hogy az érettségi után szakmai képesítést szerezhetnek, kiváló alapokat kaphatnak a továbbtanuláshoz is - hangsúlyozta Szabó Béla, az intézmény igazgatója köszöntőjében. A következő tájékoztató nyílt napot november 21 -én 16 órától tartják az intézményben. Orbán Ottilia Múzeumlátogatók kerékpárral és éjszaka Az Atomenergetikai Múzeum két programmal csatlakozott a Múzeumok Őszi Fesztiválja országos rendezvénysorozathoz. A Sétálj, gyalogolj, bringázz velünk, és fedezd fel! elnevezésű, országszerte megrendezett tematikus közönségprogram kapcsán az atomerőmű múzeuma október 6-án új lehetőségekkel várta az érdeklődőket. A paksi program exkluzivitását egyrészt az adta, hogy a résztvevők saját kerékpárral közelíthették meg az erőmű északi portáján át a múzeumot, másrészt vasárnap tárlatvezetéssel lehetett végigjárni. A látogatók között volt egy pécsi egyetemi hallgató is, aki külön ezért a lehetőségért autózott el Paksra. A háromórás program keretében így ő is láthatta kivetítőn azt a fotósorozatot, mely a Raktárból múzeum címet viseli. „A lámpás én vagyok” - Tanárok éjszakája első alkalommal kínált olyan lehetőséget fizikatanároknak, mikor éjszakába nyúlóan kötetlen formában beszélgethettek egy fontos témáról. Az október 11-én megrendezett rendezvénysorozat paksi helyszínén a fizika népszerűsítése volt a központi téma. A program címének Teller Ede szavait választották: A fizika nagyszerű, mert egyszerű. A szervezők - a múzeum részéről Ruff Ferenc, míg az Energetikai Szakközépiskola és Kollégiumtól Krizsán Árpád - egy tanórára való fizikai kísérletet állítottak össze, melyet a meghívott pedagógusok véleményeztek. A fizikatanárok által javasolt módosításokat figyelembe vevő végleges tesztet a paksi járás és a TEIT-es (Társadalmi Ellenőrző és Információs Tárulás) települések felső tagozatos diákjainak mutatják be. Vöröss Endre Közel húszévnyi híradás, DVD-n Megjelent a Digitális repertórium, amely két DVD lemezen tartalmazza a Tolna Megyei Népújság Paksról megjelent cikkeit 1969-től 1987-ig. A helytörténet kutatói számára hasznos ez a kiadvány, hiszen nem kell a megyei napilapot böngészni, jegyzetelni. A Paksról szóló anyag 29 téma szerint van csoportosítva, ezzel is segítve a kutatót, aki egy-egy adott témát kutat. A kiadvány jelentőségét növeli az adott időszak feldolgozatlansága, ugyanis a napvilágot látott helytörténeti munkák még nem értek el ehhez az időszakhoz. A DVD-k Paks város könyvtáraiban és az Atomenergetikai Múzeumban kölcsönözhetők. A hatalmas anyag feldolgozása Beregnyei Miklós munkája. Ovisok a múzeumban A „Nem lehet elég korán kezdeni a múzeumba járást..." gondolatát az idei, 2013- 2014-es tanévben is szeretnénk tovább népszerűsíteni a helyi óvodások körében itt, az Atomenergetikai Múzeumban. Legutóbb október 17-én a Kishegyi úti óvoda nagycsoportosait fogadtuk az atomerőmű múzeumában. A legtöbb környékbeli gyermek már hallomásból ismeri az atomerőművet, a látogatás során tapasztalt élmények pedig tovább erősítik bennük az erőműről kialakított pozitív attitűdöt. Az ovisok a múzeumlátogatást egy kalandos túrának tekintik. Egy rövid, korosztályuknak szóló tárlatvezetés és a számtalan interaktív műtárgy kipróbálása közelebb hozza hozzájuk a villamosenergia-termelést és a múzeum fogalmát. A nagyberendezések közül a sugárkapu és a reaktorperem-tömítő gép, egyszerűbb nevén csavarhúzógép volt a legnépszerűbb a kicsik körében. A 2000 négyzetméteres kiállítótér végén elhelyezett, Vincze Bálint állatokat és virágokat bemutató fotókiállítása elsősorban a lányokat nyűgözte le, míg a tűzoltóságtól kapott műtárgyak kiállítása a fiúkra volt nagyobb hatással. Élményeiket rögtön papírra is vethették, búcsúzáskor ajándékkal kedveskedtünk nekik. Fő célunk továbbra is, hogy az iskolások mellett az óvodások körében is hagyománnyá váljon a látogatóközpontban és a múzeumban tett kirándulás. Reméljük, folyamatosan bővülő programunkkal segíteni tudjuk az óvodai oktató-nevelő munkát, s egyben hozzájárulunk a gyermekek múzeumhoz fűződő pozitív kapcsolatának kialakításához is. Faragó Szandra, AEM
