Atomerőmű, 2013 (36. évfolyam, 1-12. szám)
2013-10-01 / 10. szám
6: Bodaiki Aki 2013. október <#> i mym paksi atomerőmű 13 Régi motorosok Akik a kezdetektől itt dolgoznak Kincsesné Müller Margit Májusban volt 35 éve, hogy elkezdett dolgozni a Paksi Atomerőműnél. Most már ő is a régi motorosok csapatához tartozik. 1955. január 31- én született az akkori Komárom megyei Szákon. Általános iskolai tanulmányait is ott végezte, itt töltötte gyermekéveit. Első munkahelye az Oroszlányi Hőerőmű Vállalat volt, ahol elvégezte a vegyésziskolát 1974 és 1976 között. Paksra 1978-ba érkezett kikérővel, így Margó már 43 éve a villamos iparágban dolgozik. A munkát az úgynevezett indító kazánházban kezdte meg, amelynek az épülete a jelenlegi tűzoltóság helyén volt akkor. Egy vízlágyítót üzemeltettek kolléganőivel, akkor még két műszakos munkarendben. Ha nem tudták befejezni a munkát, hogy a kazánok éjjel üzemelni tudjanak, akkor maradniuk kellett egész éjjel, és csak ügyeletes autóval jutottak haza. 1979 őszén elkészült a vízlágyító új épülete, így a régi bezárásra került. Itt már működött a kifüvató kazánház, elindultak a blokkok, és utána kerültek át az üzemi laborba. 1979-től, míg a blokkok üzembe helyezésre kerültek, a gépház földszintjére volt telepítve egy konténerlabor. Egy nagyon kezdetleges kis labor, alapdolgokkal felszerelve a blokkindulásra. Később az 1-2. blokk elkészültére a mostani épület már kiépült. Akkor már három műszakos munkarendben dolgoztak. Volt munka bőven, mert a műszerezettség nem tartott ott, ahol most. A mosatásokhoz, idegengőzős kifúvatásokhoz kézi méréseket végeztek. Nagyon sokat vaslépcsőztek abban az időben. A liftet sem tudták megvárni, mert nem volt arra idő, sürgősen kellett a vizsgálati minta. Az elmúlt évekre, időszakra nagyon szívesen gondol vissza. Visszaemlékezve a mosatások idejére, Smura Jani és Orbán Bandi bácsira emlékezik szívesen. Még most is tisztán emlékszik, amikor jöttek a gépész fiúkkal kezükben a mintákkal. Nagy izgalommal várták a mintavételek eredményeit, hiszen már 23-24 órája talpon voltak, várták a megfelelő értékeket. Már mindenki nagyon fáradt volt és bizony ott álltak a háta mögött a fotométernél. Amikor megvolt a megfelelő százalék, akkor mehettek az üzembe helyező szakemberek folytatni a programot. Jóleső érzés volt, amikor látta az embereken az elégedettséget, aminek ő is részese lehetett. Az ember úgy érezte, hogy fontos dolgot vitt véghez és nem hiába dolgozott egész éjjel. Egy mostani 1-2 perces mérés akkor több mint fél órán keresztül zajlott. Akkor még szájjal pipettáztak, olykor még a vegyszereket is. Most már sokkal könnyebb minden, szinte automatizálva vannak a mérések. De annak is megvolt a maga szépsége, érdekessége. A szakmai szervezetekkel sokkal közvetlenebb volt a kapcsolattartás, gyorsabban végre lehetett hajtani egy-egy munkát. 23 éves volt, amikor idekerült az erőmhöz. Sok brigádmozgalom és összejövetel volt, ami összetartotta a fiatal kollégákat. Többször előfordult, hogy összeálltak egy-egy szabad szombaton még a vízlágyítót is kifesteni. Színházbérletük is volt, ahova rendszeresen és közösen eljártak. Sok közös névnapozás és közös programok is voltak akkor, ahova mindig szívesen elment Margó. A mostani csapat is nagyon jól összehangolódott, fiatalokból összeállt jó kis csapat. Sokat tanulnak egymástól, kikérik egymás véleményét, segítenek, ahol tudnak. 1978-ban beiratkozott a paksi gimnáziumba, és 1982-ben sikeres érettségi vizsgát tett. Azután következtek az atomerőművi alapismeretek és a többi fontos tanfolyam, ami ebben a beosztásban szükséges és kell. Azóta is állandóan képezi magát, a legutóbbi 2010-ben volt: az atomerőműves vegyészlaboráns-képzésen vett részt az ESZI-ben. 1980-ban vállalati kiváló dolgozó volt, 2008-ban Biztonságos Üzemeltetésért díjban részesült, majd a 40 éves törzsgárdajutalmat is megkapta. Margó férje is az erőműben dolgozott a turbinaosztályon, majd károsodott a hallása, és a vegyészet állományába került. 2003-ban sajnos leszázalékolták, azóta rokkantnyugdíjasként van otthon. Most 28 éves, boldog házasok. Nagylányuk Csilla 24 éves, most utolsó éves a veszprémi Pannon Egyetemen, gazdálkodási és menedzsment szakon. Őt követi Attüa, aki 23 éves, és az M6-os autópályán, egy töltőállomáson dolgozik, kisebbik lányunk Tímea 22 éves, az ESZI-ben végzős, ügyintéző titkár szakon. Mindkét lányuk az erőműben töltötte szakmai gyakorlatát. Családanyaként műszakozni nem egyszerű feladat, a hétvégék és az ünnepek a legnehezebbek. Margó elmondása szerint férjének nagyon sokat köszönhet, hiszen ő nagyon sok mindenbe besegít. Csak így képes a három műszakot nyugodtan, zökkenőmentesen végigdolgozni. Margó szabadidejében szívesen süt, főz a családnak, nagyon családcentrikusnak tartja magát. Már hét éve kertes családi házban laknak, ahol mindig sok munka akad. Imádja a virágokat, és szeret kertészkedni, olvasni és tévét nézni. Ha nyugdíjazásra kerülne sor, akkor sem fog unatkozni, és gondtalanul szeretne unokázni majd. Bár a nyugdíjazásról hallani sem akar, hiszen friss és fiatalos, tele van energiával. Egy-két hét szabadság után már nagyon hiányzik neki a munkahely, a kollégák. Hiába cserélődnek ki a régiek, nagyon szereti a fiatal csapatot is. Ügy érzi, hogy mint régi, tapasztalt motorost, őt is befogadták a fiatalok. Orbán Ottilia Szakmák az atomerőműben Az üzemfenntartási főosztály digitális rendszerek osztályán ez alkalommal a munkahelyi és technológiai ellenőrző rendszer csoportból Keserű János műszerésszel beszélgettem. Keserű János 1961-ben született Szekszárdon. Gyermekéveit Faddon töltötte, 30 éves koráig itt lakott. Szekszárdon, a Rózsa Ferenc Műszaki Szakközépiskolában finommechanikai műszerész végzettséget, az ezt követő két évben pedig az 505. Sz. Ipari Szakmunkásképző Intézetben rádió- televízió műszerész képesítést szerzett. A középiskola után szakmájában, a paksi Ramovill szervizben helyezkedett el. 1986-tól már önálló kisiparosként dolgozott, amikor munkalehetőséget ajánlottak számára az atomerőműnél. Elfogadta, így műszerészként 1989. január 17-től dolgozik a társaságnál. A pár éve történt szervezeti átalakítást követően a digitális rendszerek osztály feladata az erőmű technológiai folyamataira telepített intelligens, programozható irányító- és ellenőrző rendszerek, valamint a rendszerek működéséhez szükséges számítástechnikai hálózat üzembe helyezése, ciklikus, és megelőző karbantartása, hibajavítása. A munkahelyi és technológiai ellenőrző rendszer csoport fő tevékenysége a primer körben lévő dozimetriai mérőkörök javítása. A dózismérők, különböző technológiákra épülő sugárzásmérők, a folyadék-aktivitáskoncentrációt mérő detektáló egységek, a légköri kibocsátás-ellenőrző rendszer mérőberendezései blokkonként 800 eszközt jelentenek. A csoport feladata a zónahatárokon telepített sugárvédelmi rendszerek (sugárkapuk és egyéni monitorozók) karbantartása, javítása is. Három éve a régi orosz „SZEJVÁL” ellenőrző rendszert egy teljesen új, francia gyártmányú számítógép/mikroprocesszor alapú ellenőrző rendszerre cserélték. János elmondta, ez óriási változást hozott a műszerész szakmában, megszűnt a korábbi „forrasztós-csavarozós” technika, ma már egy céldiagnosztikai programmal, laptoppal vállukon mennek ki hibákat kiolvasni, illetve ha szükséges, újraprogramozni az egyes készülékeket. Ezzel teljesen átalakult a karbantartás is, ma már a legtöbb esetben csak komplett egységeket, kártyákat tudnak cserélni. János családjával 1991 óta Pakson él. Felesége az ipari parkban egy kábelgyártó üzemben minőségellenőr, gyermekeik közül fia idén végzett az Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Karán, lánya jövőre érettségizik az ESZI-ben. János hozzátette, a nagyszülők faddi családi házából költöztek a paksi lakásba, ami jó döntésnek bizonyult, ők is, gyermekeik is szeretik a várost. Faddi családi házuk a Duna-holtágtól párszáz méterre volt, így szenvedélye a horgászat, melyet ötéves korában kezdett, és amelyet Paksra költözésüket követően, pár év kihagyás után az atomerőmű horgászegyesületében tudott folytatni. Hobbiként - rokonai, barátai és szomszédai örömére - a régi híradástechnikai berendezések javítását is el szokta vállalni. Fennmaradó szabadidejében műszaki témájú könyvek, magazinok olvasásával szereti műszaki ismereteit naprakészen tartani. KV Régóta tudod: Te különleges vagy. Hajt a felfedezés öröme, a kíváncsiság és a motor: a benned rejlő' tehetség ereje. Mikor gondolataid szavakká, ecsetvonássá, formává, dallamá, mozdulattá transzformálódnak, olyan energia szabadul fel benned, amelyhez nincs fogható: az alkotás ereje. hetség 2013. december 20-ig a név, elérhetőség, illetve a műfaj/produkció típusát megadva jelentkezz, ajánld kollégád az alábbi elérhetőségek egyikén! Lovásziné Anna tel: 78-82 e-mail: lovaszine@npp.hu Tamási Ildikó tel: 73-03 e-mail: tamasii@npp.hu És mégis, ezekről a csodálatos pillanatokról oly kevesen tudnak. Hűséges közönséged az íróasztal fiókja, a nappali világot jelentő deszkái, netán a zuhanyrózsa? Állj fel! Állj ki! Oszd meg velünk tehetséged, vagy ajánld kollégád a lenti elérhetőségek egyikén, és mi együtt megmutatjuk. Megmutatjuk az Atomerőmű dolgozóinak tehetségét, hiszen mindannyian tudjuk: sorainkban fantasztikus egyéniségek rejtőznek.
