Atomerőmű, 2013 (36. évfolyam, 1-12. szám)
2013-10-01 / 10. szám
■■ mym paksi atomerőmű 2013. október 14 AZ EURÓPAI ATOMENERGIAIPAR VÁLASZA A ZÖLD KÖNYVRE Az Európai Bizottság idén márciusban hagyta jóvá „Az éghajlat- és energiapolitika 2030-ig szóló keretei” című Zöld Könyvet. A dokumentum bemutató sajtótájékoztatóján Günther Oettinger energiaügyi biztos kifejtette: „Azért kell minél előbb meghatározni a klíma- és energiapolitika kereteit 2030-ra, hogy biztosítsuk a megfelelő beruházásokat a fenntartható fejlődéshez, a megfizethető és versenyképes árakat és nagyobb energiabiztonságot.” Connie Hedegaard klímaügyi biztos hozzátette: „Európa függősége a külső fosszilis energiaforrásoktól folyamatosan nő. Ez nagyobb és megfizethetetlen számlákat jelent az európaiak számára... Ezért határoztunk úgy, hogy szénszegény társadalmat akarunk Európában 2050-re... Itt az ideje a 2030-ig szóló célok meghatározásának. .. Minél ambiciózusabbak ezek a célok, annál jobb az éghajlatnak.” Az Európai Bizottság (EB) egyúttal társadalmi vitára bocsátotta a dokumentumot, amelynek során a következő kérdésekre vártak válaszokat: • Milyen típusú, tartalmú és szintű célokat szükséges megfogalmazni 2030-ra? • Hogy érhető el a különböző politikai eszközök közötti összhang? • Hogy járulhat hozzá a legjobban az energiarendszer az EU versenyképességhez? • Hogy vehető figyelembe a tagállamok különböző cselekvési képessége? A társadalmi konzultáció keretében a Foratom mint az európai atomenergia-ipar legnagyobb lobbiszervezete munkacsoportjai segítségével kidolgozta és határidőre eljutatta válaszait az EB-nek. Ebben rámutatott, hogy jelenleg az EU 27 tagállamából 14-ben termelnek áramot atomenergiával, fedezve a teljes áramfogyasztás több mint egynegyedét. Működésük közben az atomerőművek nem bocsátanak ki jelentős mennyiségű üvegházgázt, megbízhatóan és folyamatosan szolgáltatják az energiát, mert nagyon magas rendelkezésre állással működnek. A termelt áram ára stabil, versenyképes, csak korlátozottan van kitéve az üzemanyag áringadozásának, az urán nagy mennyiségben világszerte rendelkezésre áll. Következésképpen az atomenergia kielégíti az EU energiapolitikájának hármas célkitűzését, melynek értelmében a lehető legjobb kompromisszumot kell megtalálni az EU gazdasága versenyképességének biztosításához, az energiaellátás biztonságának megteremtéséhez és a környezeti fenntarthatóság elősegítéséhez. A Foratom állásfoglalásának főbb üzenetei a következők: • Az EU 2030-ig szóló energiapolitikája a környezeti fenntarthatóság, versenyképesség és ellátásbiztonság három tartópillérén kell nyugodjon. • Az árampiacnak tükröznie kell a kis kibocsátású energiaforrások reális költségét, amelynek tartalmaznia kell a teljes rendszerköltséget, beleértve a hálózati, elosztási és a szükséges tartalékkapacitások költségeit. • A 2030-ig szóló keretnek biztosítania kell a kis kibocsátású technológiák - megújulok, atomenergia és CCS-szén - tisztességes, technológiaspecifikus szubvenciók nélküli árversenyét, így biztosítva a kibocsátáscsökkentés legnagyobb költséghatékonyságát és elősegítve az ipar versenyképességét. • Az energiaellátás biztonságát növeli a diverzitás, amellyel elkerülhető az időszakosan működő források túlreprezentáltsága. • Általános kis kibocsátású energiacélok kívánatosak, kerülendők a szektorspecifikus célkitűzések, pl. megújulok esetén. • A kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) nem az elgondoltak szerint működik. Amíg a karbonár nem képes ösztönözni a szénszegény energetikai beruházásokat, a tagállamoknak lehetőséget kell biztosítani saját szén-dioxid-kibocsátás árának megállapításához. • A kis kibocsátású áramtermelés - beleértve az atomenergiát - nagyobb beruházási igényét hosszú távú szerződésekkel, megosztott tulajdonjogú és más életképes piaci finanszírozási modellekkel kell biztosítani. A témához tartozik, hogy Kovács Pál felszólalt a környezetvédelmi és energiaügyi miniszterek közös munkaértekezletén, amelyen tárgyaltak az éghajlat- és energiapolitika 2030-ig szóló kereteit meghatározó Zöld Könyvről. Jelezte, hogy Magyarországon az érintett ágazatok részletes elemzésekben mérik fel a 2020-as célok teljesítésében eddig elért eredményeket és a jövőbeli kilátásokat. Az államtitkár kiemelte, hogy egy kellően kiegyensúlyozott és rugalmas keretrendszer a tagállamok közti különbségek figyelembevételével dolgozható ki. A folyamatban mindvégig nagyobb hangsúlyt kell kapnia a versenyképesség megőrzésének és az energiaszegénység elkerülésének. A belső energiapiac kialakítása során tekintettel kell lenni arra, hogy egyetlen ország se kerüljön hátrányba az eltérő intenzitású fejlődés miatt. A rendelkezésre álló energiaforrások megfelelő kiaknázása mellett lehetővé kell tenni, hogy a tagállamok igényeikhez és szükségleteikhez mérten maguk határozhassák meg a felhasznált energiahordozók arányát. A hazai civilszervezetek közül a Magyar Energetikai Társaság (MET) dolgozott ki állásfoglalást a Zöld Könyvre, amely a neten hozzáférhető (http://www.e-met.hu/ files/cikk3473_MET_allasfoglalas_Green_ Paper.pdf). forrás: ec.europa.eu, www.foratom.org, www.kormany.hu Szerbin Pável Elkezdődött a Tianwan-4 építése Az első beton beöntésével 2013. szeptember 27-én hivatalosan is elkezdődött a Tianwan-4 blokk építése. Ezzel együtt összesen harminc reaktor építése folyik Kínában. A Tianwan-4 orosz tervezésű VVER- 1000 (AES-91) típusú blokk lesz. Két hasonló reaktor üzemel 2007 óta a telephelyen, a harmadik építése 2012 decemberében kezdődött. A blokkok teljesítménye egyenként 1060 MW. A tervek szerint a telephelyen további négy hasonló blokk épülhet. A 2011 augusztusában aláírt megállapodás szerint a fővállalkozó az orosz Atomsztrojexport. Ők szállítják a teljes projekt értékének kb. 30%-át kitevő nukleáris szigetet. A Tianwan II. fázisnak is nevezett 3. és 4. blokk a tervek szerint 2018. februárban és 2018. decemberben kezdheti meg a villamosenergia-termelést. Jelenleg harminc atomerőművi blokk épül Kínában, köztük a 210 MW villamos teljesítményű magas hőmérsékletű gázhűtésű reaktor a Shidaowan telephelyen, Shandong tartományban. Forrás: WNN A Szilárd Leó verseny kihívást jelent Dr. Sükösd Csaba Dr. Sükösd Csabát az Országos Szilárd Leó fizikaverseny kapcsán ismertem meg, aki abban az időszakban a nagyhírű Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nukleáris Technika Tanszékének tanszékvezető egyetemi docense volt. Marx György professzor úr 1997-ben javasolta, hogy Szilárd Leó (1898-1964) születésének 100. évfordulójára országos fizikaversenyt kellene szervezni, mely a nukleáris fizikára irányítaná a fiatalok figyelmét. Ennek a vetélkedésnek Paks lenne legméltóbb helyszíne, például az ESZI-ben. Eredetileg csak egyetlen alkalomra tervezték, de rögtön olyan nagy sikere lett a kezdeményezésnek (440 jelentkező), hogy - megnyerve támogatónak a Paksi Atomerőmű Zrt.-t - az Energetikai Szakközépiskola és Kollégium az Eötvös Loránd Fizikai Társulattal és a Szilárd Leó Tehetséggondozó Alapítvánnyal közösen 1998 óta minden évben megrendezi a fizikaversenyt. Alig néhány év múlva (2004) már a 65-70 hazai középiskola mellett a határon túliak is benevezték diákjaikat. Míg kezdetben a verseny első öt helyezett diákja kapott felvételi mentességet fizika és fizika-tanári szakokon, mára már az iskolák minősítési rendszerében is beszámolják a versenyeredményeket, melyeket két kategóriában bonyolítanak le (11-12. és 7-10. osztályosok számára). Marx György betegsége, korai halála (2002) előtt kérte fel, mintegy ráhagyományozta a verseny szakmai vezetését dr. Sükösd Csaba fizikusra, melyet ő máig is ellát. Sükösd Csaba Budapesten született 1947-ben. A József Attila Gimnáziumban érettségizett, majd az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE) szerzett fizikusi diplomát. Egy fél emberöltőt oktatott az ELTE-n, majd azóta a BME Természettudományi Karának Nukleáris Technika Tanszékén tanít.- Miben látja az Országos Szilárd Leó fizikaverseny jelentőségét?- Az ország szempontjából alapvető fontosságú, hogy tehetséges fiatalok műszaki-természettudományos karriert válasszanak. Ugyanakkor a mai fiatalokat a modern dolgok érdeklik, a fizika iránti érdeklődést a modern fizikával lehet felkelteni. Az egyetemen eltöltött oktatói évek és a felvételik tapasztalatai azt mutatták, hogy az érettségi előtt a fizikaórákon sajnos már nemigen marad idő a modern fizikára. Az országos Szilárd Leó verseny azonban kihívást jelent, és lehetőséget ad az érdeklődőknek, hogy legalább szakköri formában elsajátítsák a szükséges tudnivalókat, és így a verseny a tehetséggondozásban és a jövő műszaki-természettudományos generációjának kinevelésében fontos szerepet tölt be. A versenyen való részvétel nemcsak a diákoknak, de a tanáraiknak is kihívást jelent, mert szinten kell tartaniuk saját tudásukat is, hogy megfelelően felkészíthessék diákjaikat. A döntőben már nemcsak az elméleti, számolási feladatokkal, de a gyakorlatban, mérésekkel is bizonyítani kell az atomfizika összefüggéseinek ismeretét.- Milyen a versenyen résztvevő fiatalok felkészültsége?- Azok, akik a döntőig eljutnak, már nagyon jól felkészültek. Minden évben öröm azt látni, hogy a feladatkitűzők és a diákok„vetélkedéséből" rendszeresen a diákok kerülnek ki győztesen. Pedig a feladatok nem könnyűek, és évről évre nehezebbek...- Mi a verseny célja?- Hogy ráébressze a fiatalokat a modern fizika szépségére, lényeges voltára - kell az utánpótlás mind műszaki, mind pedig a tudományos kutatás területén. A verseny másik célja az, hogy a tanárokat is rávegye arra, hogy ezekkel a területekkel többet foglalkozzanak, képezzék saját magukat is, hogy a diákjaikat jobban taníthassák. A versenyfeladatokat és megoldásaikat gyűjteményes kötetekben megjelentetik, az érdeklődők megvásárolhatják vagy megrendelhetik a Szilárd Leó Tehetséggondozó Alapítványnál. gyulai p ^ I f 2
