Atomerőmű, 2013 (36. évfolyam, 1-12. szám)
2013-10-01 / 10. szám
2013. október 12 i mym paksi atomerőmű Pótvíz-előkészítő rekonstrukció A Paksi Atomerőmű vezetése új pótvíz-előkészítő (sótalanvíz-előállító) üzem létesítéséről döntött 2009-ben. A technológiát befogadó épület építését az üzemi terület déli részén, a Hl-es út mellett egy ideje már láthatják az arra járók. A mind fizikai terjedelmében, mind gazdasági értelemben nagy volumenű beruházásról Tárnok László projektvezető nyilatkozott az Atomerőmű Újságnak.- Mi tette szükségessé a beruházást?- Az atomerőművi technológiák mind üzem közben, mind a leállások alatt széles körben használnak fel nyers Duna-vízből előállított sótalanvizet. A sótalanvíz kötelezően rendelkezésre álló készletét a Műszaki Üzemeltetési Szabályzat (MÜSZ) szabályozza. Ennek értelmében a pótvíz-előkészítő üzemet az erőmű üzemét biztosító alapvető létesítmények közé soroljuk. Az új üzem építését az indokolja, hogy a sótalanvíz-előállításhoz szükséges technológia 1978-79-ben létesült, így immár több mint harmincéves műszaki színvonalat képvisel. Ez a rendszer egy Klamár típusú, ún. lassú mészreaktorból (teljesítménye 360 t/h), a végső kiépítés szerint négy szervesanyag-kötőből, kation- és anioncserélőbői álló ún. alap-sótalanító blokkból (egyenkénti teljesítményük 120 t/h), valamint az ún. finom-sótalanítást végző négy kevertágyas (Triobed) ioncserélő oszlopból (egyenkénti teljesítményük 120 t/h) épül fel. A harmincévnyi üzemelés során a tartályok, csővezetékek, armatúrák általános állapota leromlott. A kapcsolódó, az 1990-es évek elejére befejeződött irányítástechnikai rekonstrukció mind hardnológiával valósítjuk meg. Összességében az új technológia könnyebb kezelhetőséget és megbízhatóbb működést eredményez.- Milyen lépésekben és beszállítókkal valósul meg a beruházás?- Az új pótvíz-előkészítő létesítésében fővállalkozóként az MVM Ovit Zrt. vesz részt, azonban magát a főtechnológiát a közbeszerzési eljárásban nyertes nagykanizsai Hidrofilt Kft. biztosítja. Az idei év tavaszán megkezdődött a technológiát befogadó épület kivitelezése. A pinceszint építészeti munkálatai mostanra már a végükhöz közelednek a födém betonozásával, és az ütemezés szerint még ez évben elérjük a szerkezetkész állapotot. Az épület „növekedésével” párhuzamosan a főtechnológia gyártása is megkezdődött, sőt mind a végrehajtás, mind az ütemezés szempontjából lényeges momentum, hogy augusztus 14. és 28. között a két derítőtartály és a négy kezeltvíztartály már a helyére is került. Ennek az eseménynek az adta a szakmai A képen látható makettet Mihályi Zsolt készítette. érdekességét, hogy noha nem kiemelkedő méretű és tömegű berendezésekről van szó, a helyükre emelésük különleges technikával, egy 400 tonna teherbírású fődaru és egy 70 tonnás segéddaru összehangolt műveletével volt lehetséges. A legnehezebb tartály meghaladta a 17 tonnát, a darugém maximális kinyúlása 39 méter volt, ami 600 000 Nm feletti nyomatékot jelentett.- Hogyan fest a hátralevő feladatok ütemezése?- 2014-ben megkezdődik az épületen belüli technológiai szerelés. Az új pótvíz-előkészítőt 2015 szeptemberében tervezzük üzembe helyezni. Az üzembe helyezés után egyéves kísérleti üzem következik, amely során a régi és az új technológia egyszerre, párhuzamosan működik majd. A projekt, a kísérleti üzem befejezését követően, a régi technológia bontásával, a régi épület felújításával és átalakításával zárul. Összegzésképpen elmondható, hogy egy olyan új üzem épül az elkövetkező két évben, amely önálló ipari létesítményként a „kerítésen kívül” is megállná a helyét. Prancz Zoltán ver-, mind szoftveroldalról elavulttá vált. Emellett a technológiának és kiszolgáló egységeinek helyt adó épületek állaga is leromlott. A jelenleg üzemelő finomsótalanvíz-készítő technológiaegyüttes csak nagyfokú odafigyeléssel, a kezelési utasítások maradéktalan betartásával képes betölteni a feladatát, azaz ellátni az erőművet a megfelelő minőségű és mennyiségű sótalanvízzel.- Melyek az új technológia fő sajátosságai?- A blokki üzemidő-hosszabbítások kiszolgálásához a jelenlegi technológiától működési elvében eltérő, a kor technikai színvonalának megfelelő, membránszűréses technológiára épülő új pótvíz-előkészítő üzem készül. A működési folyamatok és a vízfelhasználás ésszerűsítésének eredményeként a maximális teljesítményszükséglet 200 m3/h-ra csökkenthető, ami jelentős megtakarítást jelent. A stabil üzem érdekében öt, automatikus működésű sor fogja szolgáltatni a vízellátást (5x50 m3/h), amelyek közül az egyik tartalék. A sorok üzemét önálló központi vezénylő biztosítja majd. A vezérlést BUS-rendszerre ültetett DCS-tech-A szabálykövetés az ember alapvető biológiai tulajdonsága Csak az emberre jellemző a rendkívül fejlett szabálykövetés. Ha gyakran jövünk össze barátokkal, gyorsan kialakulnak bizonyos helyi szabályok, amelyek az együttlét rendjét szolgálják: mit vigyünk a baráti házaspár tagjainak, italt, virágot, bonbont? Milyen öltözéket viseljünk, mikor illik megérkezni, elmenni stb.... Ha belegondolunk, minden ilyen kis társaság szabályok tucatjait alkalmazza anélkül, hogy ezt megbeszélték volna vagy egyáltalán tudatára ébrednének, hogy szabályokat alkalmaznak. A továbbiakban a szabályok és emberi voltunk kapcsolatát tesszük vizsgálódás tárgyává. A fenti példát továbbgondolva, ha valamelyik szabályt megszegjük, apró kellemetlenségünk támad, magyarázkodni kell: „nem volt nyitva a virágbolt" stb. A szabálykövetés éppen a konfliktus minimalizálásáról szól, az agresszió elkerülését szolgálja. Az emberi szabálykövetési viselkedés azért is előnyös, mert szükségtelenné teszi, hogy valamilyen tevékenység megbízhatóságát minden egyes alkalmazás esetén újra kelljen vizsgálni. Elegendő a bevált szabályok követése. Az állati csoportokban a szociális rangsor szabja meg, hogy adott helyzetben az egyed hogyan viselkedjék. Az embernél alkalmanként a rangsor egy pozícióját elfoglalhatja az előírás, amit az ember éppen olyan hűségesen követ, mint a közvetlen feljebbvaló parancsát. Amikor az ember szabályoknak engedelmeskedik, lényegében egy elszemélytelenedett dominanciának engedelmeskedik. A domináns egyed helyébe egy társadalmilag elfogadott szabály lép, és az ember végrehajtja a szabályban testet öltő utasítást. A csimpánzt sok mindenre meg lehet tanítani, akár autót vezetni is. Az autót vezető csimpánzt mégsem engedhetnénk ki a forgalomba, mert a bonyolult közlekedési szabályrendszert képtelen lenne betartani. Az emberek döntő többsége betartja a KRESZ-t: gondoljunk a világon közlekedő járművek számához képest a szabálytalankodás, baleset elenyésző. Az ember számára az elfogadott szabályok követése mindennél fontosabb. A társadalom normális működését általában az teszi lehetővé, hogy a szabályok szocializálása már a korai gyermekkorban megtörténik. A gyermek korán megtanulja a csoport vezetőit elfogadni. Ha a korai szocializáció nem megfelelő, megjelennek azok a tömegek, amelyek nem vagy csak részben fogadják el az adott szabályrendszert. A szocializáció hiányosságait hivatottak korrigálni az erőszakszervezetek is, de még ezek eredményes működése is bizonyos szabályok elfogadásán alapszik. Az ember tanulóképessége a felnőttkorban is rendkívül nagy, ezért a korai szocializáció után is el lehet szabályokat fogadtatni egyszerű tanulás-tanítás révén. A felnőttkori tanulómechanizmusok érzelmi, motivációs töltöttsége és hatásfoka azonban nem közelíti meg a korai szocializáció hatásfokát. Az ember képes a szociális szabályok mintájára teljesen elvonatkoztatott szabályokat is létrehozni. Például számsorokat állíthatunk fel: 2,6,18,54. A számsor következő tagját úgy kapjuk meg, ha az előző számot szorozzuk hárommal. Ez a szabály látszólag teljesen független a dominanciától, a csoporttól. A számsorban érvényesülő szabálynak már csak annyi köze van a szabálykövetés biológiai alapjaihoz, hogy itt is alkalmazni kell egy utasítási sort, de hogy ezt megteszszük, az biológiai adottságunk következménye. A szabályok keresése, felismerése teremtette meg a természettudományokat. A szabály részben ésszerű előírás, amit saját érdekünkben meg kell tartanunk, részben valamilyen külső hatalom követeli meg, sokszor pedig keveredik ez a két jellegzetesség. A közlekedési szabályok jó része ésszerűen szabályozza a forgalmat, de a rendőrség gondoskodik a betartatásáról. A szabályoknak nemcsak engedelmeskedünk, hanem csinálni is szeretjük. Szervezetek, vállalatok, hivatalok, iskolák, klubok, pártok stb. működése szabályok rendszerén alapul. Pontos szabályok mondják meg azt is, ki és hogyan alkothatja meg azokat a szabályokat, amelyeknek majd engedelmeskedünk. A szabály tehát a közösség produktuma, egy kissé mindenki hozzájárul kialakításához. Nagyobb közösségekben sok esetben a szabály megegyezés eredménye. Amikor már túl sok az ember és a szabály, megjelennek a törvények, amelyeket a társadalom valamilyen szabályalkotási folyamatban fogalmaz meg, hirdet ki, és ha szükséges, mindenkit kényszerít is a szabályok betartására. Ha nem lenne alapvető biológiai tulajdonságunk a szabálykövetés, nem működne a társadalom, nem tudnánk békésen előállítani, elcserélni, elosztani a javakat, nem tudnánk az agressziót alacsony szinten tartani. Összeállította: CSPÁ
