Atomerőmű, 2013 (36. évfolyam, 1-12. szám)
2013-10-01 / 10. szám
2013. október 11 mm mym paksi atomerőmű Megújul társaságunk önértékelési folyamata Az önértékelést leíró IOP007 folyamatot a minőségirányítási és működésfejlesztési osztály (mmo) munkatársai megújították, azzal a céllal, hogy az önértékelés elvégzését megkönnyítsék, a folyamatot átláthatóbbá tegyék. Munkánk során naponta végzünk önértékelést, amikor is egy elvégzett feladatot akár tudatosan, akár önkéntelenül automatikusan értékelünk saját magunk számára. Az értékelés során többnyire azt gondoljuk át, hogy az elvárásoknak megfelelően végeztük-e el a feladatunkat. Az értékelés eredménye lehet pozitív, amikor elégedettek vagyunk az elvégzett munkával, de előfordulhat olyan eset is, amikor korrigálnunk szükséges azt, valamilyen javító intézkedésre van szükségünk. Ahhoz, hogy az értékelés megfelelő legyen, ismernünk kell a munka elvégzéséhez szükséges követelményeket, teljesítménymutatókat és feladatokat, amelyek a munkavégzés során kerülnek megfogalmazásra. Az önértékelés folyamatos tevékenység a szervezet minden szintjén a munkavállalótól a folyamatgazdák és a szervezeti vezetők szintjéig, célja az atomerőmű működésének folyamatos javítása. Az mmo önértékelési felelősét, Ágh Máriát kérdezem arról, hogyan újult meg az IOP007 Önértékelés folyamata, mivel próbáljátok segíteni a folyamatgazdákat és szervezeti vezetőket az önértékelés elvégzésében? Egy kicsit messzebbről kezdeném. Az önértékelés elvégzése nem öncélú feladat, mert az önértékelés eredménye a vezetőségi felülvizsgálat végrehajtásának alapját képezi. A vezetőségi felülvizsgálatról tájékoztatni kell az illetékes hatóságot és a tulajdonost is. A Nukleáris Biztonsági Szabályzat 2. kötete írja elő a folyamatok évenkénti értékelését, és a vezetőségi felülvizsgálat eredményét az Országos Atomenergia-hivatalnak kell megküldeni az Éves jelentésben. Ezek mellett az MVM Csoport Minőség- és Folyamatmenedzsment szabályzata (CsSz22) ír elő tájékoztatási kötelezettséget vezetőségi felülvizsgálatról a tulajdonos felé. A folyamat megújításának célja az volt, hogy a folyamat leírását egyszerűsítsük, jobban átláthatóbbá tegyük, és az önértékelés elvégzésére szolgáló nyomtatványok értelmezését, kitöltését megkönnyítsük, valamint az értékelések összegzését operatív szintre helyezzük. Az új nyomtatványokkal kapcsolatban szívesen veszünk építő jellegű kritikákat az önértékelésben érintett szereplőktől. A szervezeti vezetők és folyamatgazdák számára az önértékelés elvégzéséhez kigyűjtjük az AS6 TN moduljában nyilvántartott éves feladataikat, valamint a folyamatgazdák számára megadjuk a saját folyamata(ik) értékelt éves változásismertetőjét. Ezek jelentik az alapot az önértékelés elvégzéséhez, amelyhez hozzá kell még nézniük az éves célkitűzéseiket, a korábban hozott javító intézkedések teljesülését és az egyéb szervezeti és folyamati aspektusokat. Változás történt abban is, hogy a jövőben a szervezeti vezetők és a folyamatgazdák javaslatokat fogalmazhatnak meg a szervezet és az irányítási rendszer működésének javítására. Az elkészült szervezeti és folyamati önértékelések összegzését főfolyamatonként és főosztályonként (szervezeti főegységenként) fogják elvégezni - a korábbi alrendszergazdai és szakmai igazgatói szint helyett -, és ekkor fogják megfogalmazni a konkrét feladatokat is, amelyeknek összhangban kell lenniük az érvényes stratégiánkkal és az éves célokkal. A vezetőségi felülvizsgálat keretében jóváhagyott önértékelési feladatokat az AS6 TN modulban fogjuk rögzíteni. Az új értékelési módszer alkalmazásának megkönnyítésére e-learninges ismertető anyagot is készítünk, amely a terveink szerint novembertől lesz elérhető. A megjelenéséről természetesen értesíteni fogjuk az érintetteket. A témához kapcsolódóan szeretném még elmondani, hogy a közeljövőben indul a folyamatkontrolling projektünk. A projekt célja a folyamatokhoz kapcsolódó mérőszámok meghatározása, a projekt végrehajtásában számítunk a folyamatgazdák közreműködésére. SJ Munkavédelmi nap A Munkavédelmi Bizottság az erőmű vezetésének támogatásával október 30-án rendezi meg az „Együtt az egészségért és munkabiztonságért" elnevezésű munkavédelmi napot. 2005 óta kétévente kerül megrendezésre ez a program, melyet az idén a hagyományoktól eltérően a Tájékoztató- és Látogatóközpontban tartanak. Ennek apropójából kérdeztük Volent Gábor biztonsági igazgatót.- Mi ennek a napnak a fő célja, üzenete?- Legfontosabb célja a munkavédelmi kultúra színvonalának erősítése és a biztonságos munkavégzés iránti elkötelezettség növelése.- Milyen programok és előadások várják az érdeklődőket?- A programot alapvetően a munkavállalói oldal állította össze a cégvezetés támogatásával. Változatos programok, érdekes előadások várják az érdeklődőket. Részünkről megfogalmazódott az a kérés, hogy a munkavédelmi nap illeszkedjen a biztonságkultúra kampányához, amelyet az idén tavasszal indítottunk, hiszen a biztonságkultúrának ráhatása van a munkabiztonságra is.- Az idén a TLKad otthont ennek a rendezvénynek. A munkavállalók részére biztosítva lesz a kilépés lehetősége?- Igen, kérjük a munkahelyi vezetőket, hogy adjanak lehetőséget dolgozóik számára, hogy részt vehessenek egyes programokon a munkaidő terhére. (Erről bővebb felvilágosítás az intranetén lesz olvasható.) Bízom benne, hogy minél többen ellátogatnak az „Együtt az egészségért és munkabiztonságért" elnevezésű programra és üzenete elér az atomerőmű minden dolgozójához. Az erőmű hosszú távú, biztonságos üzemeltetése mindenkinek az érdeke. L.l. A biztonsági kultúra felmérése A biztonság a Paksi Atomerőmű üzemeltetésének legfontosabb eleme, amely elsőbbséget élvez a termelési célokhoz képest. A biztonsági kultúra biztonságközpontú viselkedést és gondolkodásmódot jelent, amelynek jellemzője, hogy a biztonsági előírások betartása magától értetődő, a szervezet és az egyének nyitottak a biztonsági problémák felvetésére és kezelésére. A biztonsági kultúra színvonala október hónap folyamán felmérésre kerül a részvénytársaságnál. A felmérés részleteiről kérdeztem Tóth János biztonsági főosztályvezetőt.- Miért szükséges, hogy megismerjük a cég biztonsági kultúrájának színvonalát?- A biztonsági kultúra összetett jelenség, közvetlenül nehéz mérni, nehéz megítélni a színvonalát. Többféle módszert alkalmazunk a mérésére; ilyen a biztonsági mutatók rendszerének egyik csoportja, ami alapvetően a szervezetnek, a vezetésnek, a működésnek, azaz a szervezeti kultúrának, biztonsági kultúrának bizonyos jellemzőit tartalmazza. Ezen túl objektív, külső, nemzetközi - WANO-s és NAÜ-s - vizsgálatok, valamint a hatóság megállapításai alapján is tudunk bizonyos mértékben információkat nyesni a biztonsági kultúra mélyebb értékeléséhez. Egy másik módszer a biztonsági kultúra színvonalának feltérképezésére az, amikor közvetlenül a munkavállalókat kérdezzük meg. Ez esetben nagyon fontos, hogy megfelelő módszertan alapján olyan kérdéseket és úgy állítsunk öszsze, amelyekre a munkavállalók őszintén, saját meggyőződésük szerint válaszolnak. Ezért a felmérést külső tanácsadó cég, az Aon Hewitt támogatásával végezzük, akik a korábbi elkötelezettségvizsgálatokat, így a biztonsági kultúra felmérését is végezték a részvénytársaságnál. Ez a felmérés is része lesz annak az értékelésnek, amit évente a hatóság részére készítünk. A felsorolt mérési módszerek és a kérdőíves felmérés egy átfogó, komplex képet ad számunkra, hogy jó irányban haladunk-e ezen a területen. Ez azért is fontos, mert a Nukleáris Biztonsági Szabályzat is előírja, hogy az engedélyesnek törekedni kell a magas szintű biztonsági kultúra kialakítására, illetve fenntartására, és ahhoz, hogy tudjuk érzékelni, hogy hol tartunk, szükséges időnként ilyen jellegű felmérést végezni.- Milyen területei vannak a felmérésnek?- A kérdőívben szereplő kérdések a NAÜ biztonsági kultúrára vonatkozó iránymutatása alapján kerültek összeállításra. Az INSAG dokumentumokban van meghatározva az a hét kulcsterület, amelyekkel ha összhangban működik az erőmű - a szervezet, a vezetés a működés és a dolgozók -, akkor mondhatjuk azt, hogy megfelelő a cég biztonsági kultúrája. Ez a hét terület; az elkötelezettség a biztonság iránt, az eljárásrendek használata, a konzervatív döntéshozatal, a jelentési kultúra, a nem biztonságos tevékenységek és körülmények kezelése, a tanuló szervezet és a kommunikáció, világos prioritások, átlátható szervezet, világos felelősségi viszonyok. Az a felmérés célja, hogy ezekre a területekre, ezek működésére vonatkozóan megismerjük a munkavállalók objektív véleményét, amely alapján átfogó képet kapunk a biztonsági kultúra színvonaláról. Ugyanezekben a dokumentumokban foglaltakat használtuk fel a biztonsági kultúra kampányhónapjának időszakában is, amelynek hatékonyságáról is tartalmaz kérdéseket a felmérés, hiszen kíváncsiak vagyunk arra, hogy a kampányhónap keretében mennyire sikerült ráirányítani a figyelmet a biztonság fontosságára.- Miért fontos, hogy minél többen részt vegyenek a felmérésben?- A kérdőíves felmérés eredményei feldolgozásra kerülnek, és az ilyen statisztikai értékelésnél nagyon fontos, hogy minél több véleményből alakuljon ki. Minél többen mondják el véleményüket a kérdésekkel kapcsolatban, annál objektívebb képet kapunk. A felmérés anonim, senkinek hátránya nem származik abból, ha részt vesz benne, ezért én mindenkit arra ösztönöznék, hogy töltse ki a kérdőívet, amit a bérjegyzékkel együtt kézhez kapott, illetve mód van az online kitöltésre is. Ez nemcsak lehetőség a munkatársak számára, hanem hozzájárulás is az objektív kép kialakításához, amely alapján a biztonsági kultúra területén objektív beavatkozások, jobbító intézkedések tehetők. Lászlóné Németh Ilona Ezüstkár tyásaink A Biztonsági Kultúra Fejlesztési Program részeként, a jó biztonsági színvonal további javítása érdekében májusban bevezetésre került egy új motivációs eszköz, ösztönözve a munkavállalókat a példaértékű, biztonság központú viselkedés és gondolkodásmód alkalmazására. A program indítása óta 37 munkavállaló kapott ezüstkártyát (október 1-i állapot szerint), és közöttük néhányan többszörös ezüstkártyások. Ezüst kártyában részesült dolgozók: Adorján János Gőbölös Kálmán Ludányi Miklós Somodi Gábor Bajnai Péter Krisztián Gyulai Károly Makovecz Gyula Péter SzutorJános Benkő Ádám Kábái Péter Menzer János Takács Zoltán Bérces Béla Kaszás István Menyhei Zsolt Tancsa János Csötönyi Tamás Kis Ferenc Paczolai József Tumpek József Dohány István Kis Tamás Ágoston Pálosi Attila Ujszászy József Fauszt Gábor Kiss Andor Péter Jenő Varga Péter Gyula. Fejes István Béla Kiss Gábor Rácz István Gál Tamás Kohlmann Béla Sáfrány István Gazdag Viktor Kovács Attila Sánta László LAnna
