Atomerőmű, 2013 (36. évfolyam, 1-12. szám)
2013-01-01 / 1. szám
20 &rnyíh paksi atomerőmű 2013. január Bemutatjuk a Magyar Energetika szaklapot Cikksorozatunkban olyan műszaki szakmai folyóiratokat mutatunk be, amelyek tárgya kisebb-nagyobb átfedésben van az atomenergetikával. Ezáltal is hozzá kívánunk járulni a különböző szakterületek, illetve szakemberek, valamint az érdeklődő laikusok közötti jobb információáramláshoz. Ezúttal a Magyar Energetikai Társaság lapját, a Magyar Energetikát ajánljuk. Az energetika mint piaci szegmens talán a legkoncentráltabb régió az ipar és a kereskedelem területén. Az energetikában a kevés, de annál nagyobb méretű cég a jellemző. Ez egyrészt megnehezíti a beszállítók dolgát, hiszen ha nem nyernek meg egy nagy projektet, bizonytalan, hogy mikor nyűik lehetőség másikra. Másrészről viszont sokkal inkább behatárolható a célközönség, mint másutt. A Magyar Energetika szaklap pedig hitelesen, elismerten közvetít információt ennek a körnek. A Magyar Energetikában a korábbiakban megszokott és megkedvelt „globálisabb” energetikai témák mellett egy ideje már a „házi” energetika is helyet kap: a M A G Y A R gázellátás kérdései, a megúj ülőkből termelt energiák (hőszivattyú, nap- és szélenergia, biomassza), illetve az energiaracionalizálás. A 2012-ben megjelent tematikus különszám például a Miskolci Egyetem csernelyi komplex energetikai projektjével foglalkozik, a teljes terjedelmét olyan jellegű, az említett kistelepülés viszonyain keresztül bemutatott aktuális kérdéseknek szentelve, mint a biomaszsza-alapú hőtermelő rendszerek innovációja, a biomassza fűtőművek tüzelőanyag-szükségletének lehetséges forrásai, közintézmények hőtechnikai korszerűsítési lehetőségei, a hulladék- és az energiagazdálkodás kapcsolatának optimalizálása, vagy éppen mindezek társadalmi, szociológiai összefüggései. A szerkesztőbizottság munkájában több olyan nagynevű energetikus-tudós is részt vesz, akiket a Paksi Atomerőmű számos mérnöke még az egyetemi előadótermekből ismerhet. A külső megjelenésre nézve is tetszetős, színes fényképekkel és sémákkal gazdagon illusztrált szaklap megtalálható az Atomerőmű Műszaki Könyvtárában. Felhasznált forrás és további információk: www.e-met.hu (a Magyar Energetikai Társasághonlapja). Prancz Zoltán Kiemelkedő magyar siker Az előzetes várakozásokat meghaladva, a magyar csapat a negyedik legtöbb aranyérmet elhozva teljesítette a belgiumi EuroSkills Spa-Francorchamps 2012-t, a Szakmák Európa-bajnokságát. Az Euro Skills viadalán a húsz főből álló magyar csapat 11 versenyszámban, 15 szakmában mérte össze tudását, felkészültségét Európa további 23 nemzetének csapatával. Összesen 5 arany (mechatronika csapatverseny, vállalati ICT team, faipari technológiák csapatverseny, épületasztalos, bútorasztalos szakmákban), 1 ezüst (virágkötő szakmában) 5 bronz (ács csapat, fodrász, pincér, karbantartó tisztítóspecialista, szakács-pincér csapat szakmában) és 2 kiválósági éremmel (festő, szakács) a több mint 400 versenyző részvétele mellett a magyar csapat az átlagpontszámok alapján az előkelő 6. helyen végzett. A begyűjtött medálok száma minden korábbi eredményt és előzetes várakozást felülmúlt. Magyarország harmadik alkalommal indított versenyzőket a fiatal szakmunkások európai versenyén; idén először a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara szervezésében. Az EuroSkills nemzetközi szakmai versenyt diákok és fiatal szakemberek számára rendezik meg. A Szakmák Európa-bajnokságának is nevezett verseny hazai győztes csapata képviselhette Magyarországot a múlt évben a belgiumi Spa-Francorchampsban. A kétévenként megrendezésre kerülő megmérettetésen a legjobb fiatal szakemberek vetélkednek negyvennél is több szakmában. A viadalnak minden szempontból világszínvonalon adtak otthont a Spa-beli Forma 1 -es autópálya létesítményei. A kapcsolódó események sorából kiemelkedett az a bemutató, amelynek programját a verseny környezetében működő cégek, vállalkozások állították össze: a különböző bemutató, szemléltető anyagok, eszközök mellett lehetőség volt arra, hogy a gyerekek bepillantást nyerjenek egy-egy szakma rejtelmeibe. Szimulátoron gyakorolhatták a hegesztést - ez a programelem a bemutatók külön versenyének díját érdemelte -, fúrhattak, faraghattak, szerelhettek, mindent kipróbálhattak, amihez csak kedvük támadt. A belgiumi erőpróbán persze egymást érték a notabilitások - magyar szempontból a verseny fontosságát ékesen igazolja, hogy a megméretés vendégeként meglátogatta a csapatot Czomba Sándor államtitkár is. Áder János, Magyarország köztársasági elnöke a versenyt követően a Sándor-palotában fogadta az EuroSkills 2012 magyar delegációját, ahol kifejezte elismerését az európai versenyen kiváló teljesítményt nyújtott magyar fiataloknak és felkészítőiknek. Összeállította: Bocsor István Osztrák-magyar kétoldalú találkozó December 6-7-én Kismartonban (Eisenstadt) került sor a 18. osztrák-magyar kétoldalú szakértői ülésre az Ausztria és Magyarország között 1987-ben megkötött, a nukleáris létesítményeket érintő, kölcsönös érdeklődés tárgyát képező kérdések szabályozásáról szóló egyezmény keretében. A hazai szakértői delegációban helyet kaptak a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, a Vidékfejlesztési Minisztérium, az Országos Atomenergia Hivatal, az Országos Meteorológiai Szolgálat, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az MVM Paksi Atomerőmű Zrt., az MVM Paks II Atomerőmű Fejlesztő Zrt., valamint az Országos „Frédéric Joliot-Curie" Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet (OOSKI) munkatársai. A magyar küldöttség tagjai előadást tartottak a nukleáris energiával kapcsolatos aktuális kérdésekről, a nukleárisbaleset-elhárítás legújabb fejleményeiről, a fukushimai baleset kapcsán elkészített célzott biztonsági felülvizsgálat eredményeiről és az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szerepéről a nukleárisbaleset-elhárításban. Előadás hangzott el a Paksi Atomerőmű üzemidejének hoszszabbításáról, valamint a radioaktív hulladék kezelés aktuális kérdéseiről. Az MVM Paks II Atomerőmű Fejlesztő Zrt. munkatársai az Atomerőmű bővítésére vonatkozóan részletes tájékoztatást adtak, előre vetítve az új blokkok elhelyezkedését, elvárt technikai és biztonsági paramétereit, várható teljesítményét és a fejlesztéshez kapcsolódó további gazdasági előnyöket. Magyar kollégáink a teljesítménynövelés és az új üzemanyag alkalmazásának szakmai hátterét is megvilágították. Az osztrák szakértők beszámoltak a nukleáris biztonsági direktíva alapján szükséges jogszabályi változtatásokról, a balesetelhárítási felkészültséggel kapcsolatos legújabb fejleményekről, valamint a radioaktív hulladék kezeléssel kapcsolatos aktuális kérdésekről. A megbeszélésen a felek lezárták a Paksi Atomerőmű üzemidő-hosszabbítása kapcsán megbeszélt „Roadmap"-et, megállapítva, hogy a magyar fél minden kérdést megválaszolt az eredeti megállapodás értelmében, és a megbeszélések kapcsán felmerült további kérdéseket is megválaszolja az együttműködés keretein belül. A találkozót - a kialakult hagyományoknak megfelelően - őszinte, informatív légkör jellemezte. OAH sajtóközlemény, 2012. december 8. Immár 6. alkalommal rendezte meg a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság a Digitális Esélyegyenlőség konferenciáját 2012. november 15-én. Felkért neves előadók minden oldalról körbejárták a témát. Az informatika, a robotok tömeges alkalmazása, technológiafejlesztő hatása okozza vajon a nagymértékű munkanélküliséget - tette fel a kérdést nem egy előadó. Az információs társadalom = tudásgazdaság. Az információs társadalomban senki sem gondolkodik, csak sémákat követnek - idéztek egy gondolkodót, de rögtön vitába is szálltak vele. Ha egy munka algoritmizálható, azt automatizálni kell. Ez viszont részben újabb, magasabb szintű munkalehetőségeket teremt. Már nemcsak programozható, de tanítható robotok is vannak - leutánozzák a bemutatott munkafolyamatot. Van olyan üzem, ahol a robotok egy hétre is magukra hagyhatók, önállóan hiba nélkül termelnek. Sötétben is dolgozhatnak. A társadalmak jelentős problémája a fiatalkori munkanélküliség, a spanyoloknál pl. 55% - munkahelyek vannak, de nincs alkalmas munkaerő. A képzett és képzetlen munkaerő aránya, a szupersztárok és mindenki más, a tőke és a munkaerő alkuhelyzete jellemzője lehet a társadalmaknak. Az elemzések kimutatták, hogy a sikeres vállalatoknál növekvő tendenciája van a főnök és beosztott jövedelemarányának (1990- ben 10-12x, 1999 70x, 2005 300x). Egy társadalomnak szüksége van az alacsony szintű munkára, de egyre többen szabadíthatok fel onnan. Az esélyegyenlőség a képzésen, az önképzésen keresztül valósulhat meg. A digitális szakadék az idősebb korosztálynál ~45 éves életkornál kezdődik a felmérések szerint. Korábban egy-egy ágyúlövésszerű fejlesztést vezettek be. Célszerűbb a lövés söréttel - nem talál mindegyik, de „a nyúl, a madár” terítékre kerül. Munkaerő kölcsönzés, rövidfutamú projektek, távmunka, open office, az alkalmazottak egyre nagyobb döntési felelőssége a jövő munkaerőpiaca. Élethosszig kell tanulni. Az idősek, főleg a tudásszektorban, tovább dolgoznak a nyugdíj után is. A gazdagabb, fejlettebb társadalmak csak egy határig boldogulnak az „agyelszívás” módszerével. A szükséges létszámú és képzettségű munkaerő biztosítása érdekében ösztöndíjak, majd bizonyos szakokon az ingyenes felsőoktatás vezet a tehetségek felbukkanásához - itthon önellátó egyetemek, diákhitel. Ez ünnepélyes alkalomból adták át az idei Életmű, Neumann-, Kalmár-, Kemény János-, Kovács Attüa-díjakat és a Tarján-emlékérmet. Életmű díjban részesült Obádovics Gyula - összeállítója minden műszaki „kisokosának”, mely már a 18. kiadását éri meg. Kalmár-díjat kapott Scheidler Balázs, a BalaBit ügyvezető igazgatója, tulajdonosa, aki valaha az ESZI-ben tanult számítástechnika szakon (1991-1995-ös évfolyamon), majd Veszprémben végzett műszaki informatikusként. gyulai
