Atomerőmű, 2013 (36. évfolyam, 1-12. szám)
2013-01-01 / 1. szám
2013. január EgH mym paksi atomerőmű 21 Munkatársaink szabadidőben Eb a vadász kutya nélkül Ha valaki a vadászat szót hallja, rögtön az állatok elejtése, elfogása jut eszébe, azok húsának vagy más részeinek megszerzése szórakozás, kikapcsolódás, illetve kereskedelmi célból. Pedig maga a vadászat ennél jóval több. Erről kérdeztem Kajári Attilát, a minőségirányítási és működésfejlesztési osztály műszaki főszakértőjét, aki szabadidejében ennek a hobbinak hódol.- Attila, honnan jött ez a hobbi? Miért pont a vadászat?- Már gyerekkoromban megfertőződtem tőle, mivel a vadászatot tradícióként űzték és űzik az őseim. Már fiatalon megtapasztaltam, hogy mit jelent részt venni egy közösség munkáiban és szórakozásában, vagy az éjszakai les vadászatok hoszszú órákon át tartó mínuszait. A vadászatra nevelés soha nem volt kötelező forma a családunkban, édesapám mindig csak lehetőségként kínálta föl az alkalmat, amivel ha akartam, élhettem. A vadászat mellett 23 évig horgásztam, mig válaszút elé nem állítottam magam. A család mellett két, aktívan űzött hobbit nem lehet jól művelni. Ezért a horgászatot abbahagytam egy olyan pillanatomban, amikor a vadászat erősebb volt. Ezek a hobbik olyanok, hogy teljes embert kívánnak, egy idő után könnyen szenvedélyünkké is válhatnak. Ez csak attól függ, hogy ki mennyire merül el bennük. A vadászat igényli a folyamatos kontaktust a természettel, így vadász számomra csak az, aki ezt a nexust vállalja.- Mióta űzöd ezt a hobbit?- A vadászvizsgát 2004-ben tettem le, majd a teljesség érdekében mindjárt a hozzávalókat is sikerült elérni: fegyvereket, amikkel lehet vadászni, területet, ahol tag lehetek. Ezek önmagukban már megteremtették annak a lehetőségét, hogy vadászhassak, de tőlem függött, hogy ezt milyen fokon teszem.- Mit jelent számodra a vadászat?- A vadásszá válás számomra egy élménnyel kezdődött, mikor ez első nagyvadat ejtettem el. Minden ember belsőjében ott lakik ez a legősibb elem, ami az élethez köt minket. Régen az élet alapelemei közé tartozott a vadászat, ami napjainkra átértékelődött. A vadászok jelenlegi társadalmi megítélése nem túl jó, amit köszönhet az értékek elveszítésének. A vadászatot is megfertőzte a pénz világa, ami képes feledtetni és átértékelni az ősi hagyományokat. Ha megkérdezünk egy idegent arról, hogy mit jelent a vadászat, annyit mond rá, hogy a gazdagok hobbija, meg hogy nem több mint öldöklés. Számomra, és szerintem még sokunk számára, ennél sokkal több: híd a természetbe. Amikor az ember rendszeresen eltölt 4-5 órát a természet ölén, rájön arra, hogy hol a helye.- Mi volt a legnagyobb élményed, amire a legbüszkébb vagy?- Ebben a műfajban nincs „leg” az élmények között. Minden egyes vad elejtésére úgy emlékszem, mint semmi másra. Egy ilyen élménykor akkora adrenalin szabadul fel, amekkora a mindennapokban csak nagyon ritkán, akkor is csak negatív formában. Élmény az is, amikor nem látok és nem lövök semmit, mert kint lehettem. Az élmények közül számomra a cserkelő vadászat jelenti a legszebbet, amikor a vadász nem bevárja, hanem lopva közelíti meg a vadat. A vadak közül is a legnagyobb kihívást jelenti egy szarvasbika elejtése. A vadat tisztelni kell, még elejtés után is. A trófeák kifőzését és kikészítését is saját magam végzem. Az otthonomban falra kifüggesztett trófeáim magamnak készülnek, méltón emlékezve egykori viselőjükre. Majd mindennap eszembe juttatják az élményt, amit jelentettek számomra. A vadászhoz hozzá tartozik a vad tisztességes birtokba vétele és annak elkészítése is, egészen az asztalra tálalásig. A legfinomabb ételeket a vadból lehet elkészíteni, ezt én is szívesen teszem.- Csak a vadak elejtésével foglalkozol, vagy a vadvédelemmel, az állatok gondozásával is?- A vadak elejtése nem kis kihívás, sokszor komoly stratégiát kell felállítani annak érdekében, hogy túl tudjunk járni a vad eszén. Ebben van segítségemre a kutyám, Bodza is, mert ugye eb a vadász kutya nélkül. Meg kell figyelni a vadak szokásait, hogy merre járnak, mit esznek, ami önmagában véve még kevés ahhoz, hogy elinduljunk vadászni. Figyelembe kell venni az időjárási viszonyokat, köztük a szelet, a párát és a fényviszonyokat. Nem vadászhatunk mindenre, a vadászható fajokra is csak az engedélyezett időszakban és példányszámban lehet vadászni. Trófeás vad vadászatakor szükséges a trófea elbírálása is, ami nem enged bizonytalanságot. Nagyvadakkal szinte csak éjszaka találkozhatunk, a viselkedésük akkor is nagyon rejtőzködő és óvatos. Sokan nem is tudják, hogy milyen vadak élnek a közvetlen közelükben, mert napközben nem mutatkoznak. Az egyes vadfajok állományát országos és megyei szinten szabályozzák, megakadályozva a túlszaporodást és egyben a kipusztulást. Társasági formában végezzük el azokat a tennivalókat, amiket a környezetünk megkíván. Ilyenek például a vadak téli etetése, a fácánnevelő karbantartása, lesek felújítása, gazdasági területek vad elleni védelme. Szerencsére egy olyan vadászati közösséghez tartozom, amin belül nagy az összetartás és jelentősek a hagyományos vadászati formák. így ezeket az értékeket megpróbálom én magam is továbbadni. Keszthelyi Katalin Rőfi Gyula grappling világbajnoki 3. helyezett A küzdősportot 1993-ban kezdte, előtte focizott és futott. Azonban úgy érezte, hogy ez a két sportág nem jelent számára elegendő fizikai terhelést. Amikor 19 éve elkezdett dzsúdózni, birkózás alapú sportot keresett, végül a szekszárdi Gemenc Judo Klubtagja lett. A dzsúdóban tanultak nagyon jól jönnek az új sporthoz, a grapplinghez is, hiszen megalapozza az erőnléti és technikai felkészülést. Dzsúdós előéletéről még annyit kell megjegyezni, hogy 1996-ban kezdte el a versenyzést, középiskolai diákolimpiái, majd egyetemi, főiskolai országos bajnokságok dobogós helyezéseit szerezte meg. A sikerekért megküzdött és keményen edzett, de a lábsérülései miatt (dzsúdóban az állásharc a dominál) is váltani kényszerült, a versenyzés gyakoriságát itt lecsökkentette, és a grappling felé nyitott. Immár 3 éve, hogy belekóstolt ebbe a komplex sportba, a kombinált földharcba, amely a cselgáncs, a kempó, a birkózás, a jiu-jitsu és a brazil jiu-jitsu szabályrendszeréből alakult ki. 2011-ben kezdte el a versenyzést a grappling sportágban. A hazai válogatókon elért eredményekkel még ebben az évben kvalifikálta magát a nemzetközi versenyekre. Az Odessza melletti kikötővárosban Európa-bajnoki 5., Belgrádban pedig világbajnoki 3. lett a súlycsoportjában. A 2012-es magyarországi válogató versenyeket is megnyerte, a Dorog-kupát és a Magyar Bajnokságot is. Sajnos azonban a brüsszeli Európa-bajnokságon nem tudott indulni egy könyöksérülés miatt. Miután rendbejött, részt vett több edzőtáborban, rendületlenül edzett. A november 15- 18. között Krakkóban megrendezett vb-re alaposan felkészült. Ennek eredményeképpen a dobogó harmadik fokára állhatott. A világbajnokság nagyon nagy verseny volt, három mérkőzésből kettőt megnyert, egyet elveszített. Bár a mesterhármas elmaradt, mégis elégedett lehet, mert szoros küzdelemben volt része - a vesztes párbajban a szerencse nem az ő oldalára állt. Ezen a nemzetközi megmérettetésen nem olyan nagy a létszám, viszont, aki elindul, komplex küzdősport-tudással rendelkezik. A nagyfokú sérülésveszély miatt nem is mindenki vállalja, csak azok, akik a küzdősportokban a legotthonosabban mozognak. Természetesen előbbre szeretne jutni ebben a súlycsoportban (62 kg) a nemzetközi versenyeken. Minden évben van Eb és vb, így viszont rövidebb az idő a felkészülésre, hamarabb kell hozni ugyanazt a készültségi szintet. Ahogy meséli, ez volt az egyik legnehezebb versenye, de ez extra motiváció számára a jövőt tekintve. Úgy értékeli, hogy a közös munka (dzsúdó és grappling edzés) meghozza gyümölcsét. Az elmúlt időszakban az MVM Paksi Atomerőmű Zrt.-től és a Szekszárdi Polgármesteri Hivataltól is kapott anyagi támogatásért ezúton is köszönetét mond. Gyöngyösiné Nyúl Petra VIT Sportértekezlet \/|tiport^ Elagyományosan a budafoki hőerőmű nagy tárgyalójában gyűltek össze a Villamosenergia-ipari Sportért Alapítvány kuratóriumának tagjai, a sportági bizottságok elnökei és a vállalatok/vállalatcsoportok sportkoordinátorai, november 23-án. Várhelyi Géza, a kuratórium elnöke ismertette, hogy bár lényeges létszámcsökkenés a nem érzékelhető, mégis aggasztó, hogy a találkozókon a fiatalok egyre kevésbé vesznek részt. Talán segít a helyzeten, hogy a hagyományos sportágak (asztalitenisz, horgászat, kajak-kenu, kispályás labdarúgás, sakk, síelés, teke, tenisz, természetbarát, vitorlázás), a kísérleti sportok (egykosaras, futás, sárkányhajó) mellé a fallabda is választható lesz, amit sok fiatal kedvel dinamikusága miatt. Rendezését az OVIT SE vállalta, a közelünkben, tolnai helyszínen 2013. október 18-20. között. A legközelebbi sporttalálkozó, a síelés ismét Táléban lesz 2013. február 14-17. között. Az iparágban működő társaságok nem mindegyike vesz részt sporttalálkozókon. Többen javasolták, hogy vonzóbb programokat kell szervezni. Ez persze nem könnyű feladat, mert a cégeknek általában egyre kevesebb az erre a célra fordítható pénze. A rendezőknek ezután nem 8, hanem 12 héttel az esemény előtt kell meghirdetniük a versenykiírást. A sporttalálkozók tervezett időpontját, a rendezőket, majd a versenykiírásokat, a programokat, végül az eredményeket a www.vitsport.hu honlapon lehet követni. AVillamosenergia-ipari sporttalálkozók összesített eredményei: „A részvétel a fontos" - kupa: 1000 fő dolgozói létszám feletti tagvállalatok: 1. EDF DÉMÁSZ, 2. ELMÜ-ÉMÁSZ, 3. Mátrai Erőmű, 4. MVM Paksi Atomerőmű Zrt. 1000 fő dolgozói létszám alatti tagvállalatok: 1. MVM Informatika Zrt., 2. Budapesti Erőmű, 3. MAVIR, 12. MVM Kontó Zrt. „Nemcsak a részvétel a fontos" - kupa: 1000 fő dolgozói létszám feletti tagvállalatok: 1. EDF DÉMÁSZ, 2. MVM Paksi Atomerőmű Zrt., 3. Mátrai Erőmű, 1000 fő dolgozói létszám alatti tagvállalatok: 1. MAVIR, 2. Bakonyi Erőmű, 3. MVM, 8. MVM Kontó Zrt., 11. MVM Informatika Zrt. Az eredményekhez gratulálunk! gyulai
