Atomerőmű, 2013 (36. évfolyam, 1-12. szám)

2013-08-01 / 8-9. szám

fotó: Bodaiki 2013. augusztus-szeptember yÁsr Tagr ■ mvm paksi atomerőmű Régi motorosok Akik a kezdetektől itt dolgoznak Nagy Pál László kollégánk pályafutása nemcsak azért érdekes, mert a kezdetektől összekapcsolódott az atom­erőmű történetével, hanem azért is, mert szép példája annak, hogy a tanulás és az agilitás különleges lehető­ségek kapunyitójává válhat, és a szakmai jártasságnak, életútnak akár a villanyszereléstől a szerződéskötésig ívelő kibontakozását eredményezheti.- Tősgyökeres paksi fiatal szakemberként kézenfekvő volt számodra, hogy az erőműben vállalj munkát?- Viszonylag rövid időbe telt, hogy villanyszerelői szakmunkás tanulmányaim elvégzése után itt kössek ki. Az első munkahelyem a Paksi Konzervgyár volt - 1977 júniusáig. A katonai szolgálat letöltése után a Paksi Víz­műnél helyezkedtem el villanyszerelőként. Innét kerül­tem az erőműbe, az akkori villamos egység hetedik tag­jaként 1978-ban. Az osztályvezetőm Vaderna István, a közvetlen főnököm Jámbor Géza volt.- Mi jellemezte ezt a kezdeti időszakot?- A területtel való ismerkedés után 3 hónapon ke­resztül az atomerőművi ismeretek egész napos oktatáson vettem részt, de a tanulás és a vizsgák mellett már végez­tem különböző villamos munkákat is. Közben a karban­tartói létszám fokozatosan nőtt. így lettem később tagja a Töreki Győző művezető által irányított és a Domonkos József által vezetett installációs csoportnak. Az első tíz­éves időszakra egyébként végig jellemző volt a tanulás: rakodógép-targoncakezelői, szögbelövőkészülék-kezelői, ív- és lánghegesztő tanfolyamot végeztem, és közben es­tin le is érettségiztem, majd 1987-ben erősáramú tech­nikusi vizsgát tettem. Érdekessége volt még ennek az időszaknak, hogy a munkahelyünket magunk alakítot­tuk ki, például az általunk gyártott satupadok kerültek a különböző csoportok műhelyeibe. Ugyancsak jellemző volt ekkor a brigádmozgalom. Én ebben mint a háromszoros kiváló Edison-brigád vezető­je ténykedtem. Még mindig jó érzéssel tölt el, ha vissza­gondolok a többnapos országos kirándulásainkra vagy a közös munkákra egy-egy kollegánk házának építésénél. A sportnak, azon belül a focinak is fontos szerep jutott: háromszor nyertük meg a vállalati kispályás focibajnok­ságot, és több társammal az erőmű csapatát képviselve éveken át részt vettünk a városi bajnokságon is. Minden­ki számára nagy öröm volt a sportcsarnok megépülése, amelynek villamos munkáiba mi is bedolgoztunk. Válla­lati szinten mi szerveztük és tartottuk meg a csarnokban az első családi sportnapot. Többek között az ilyen emlé­kek miatt mondhatom: számomra mind a mai napig jó érzés az erőműben dolgozni.- Hogyan történt a váltás a jelenlegi munkaköröd irá­nyába?- 1989 júliusában az anyagosztályra kerültem, tar­­talékalkatrész-gazdálkodó munkakörbe. Mivel az új munkám javarészt a villamos anyagok beszerzésére irá­nyult, továbbra sem szakadtam el a szakmámtól és az ottani kollegáktól. Az új munkámhoz további tanulásra volt szükség, ezért elvégeztem a közép- majd a felsőfokú anyag- és áruforgalmi szaktanfolyamot. A kezdeti, egyik legemlékezetesebb feladatom a 9. tartalékgenerátor álló- és forgórészei beszerzésének koordinálása volt. A mai napig is mindennapi feladatom a villamos anyagok be­szerzése. Egyszerűbben szólva: a villanyégőtől a gene­rátorig mindennel foglalkozom. Ugyancsak a kezdeti időszak fontos feladata volt a konszignációs szerződé­sek megkötése különböző termékkörökben, a biztonsá­gos és folyamos ellátás érdekében. Az 1990-es évek vége felé kaptam akkori főosztályvezetőmtől, Nagy Dénestől egy új feladatot: a csapágytermékkör tipizálását. A több hónapos munkám, munkánk eredményeként a sokféle tipusú csapágyból a szakmai területekkel történt egyez­tetések alapján az SKF-, a FAG- és az MMG-típusok ke­rültek kiválasztásra, majd a konszignációs szerződések megkötése is megtörtént. Ezek a szerződések - az évek múltával szükségessé vált módosítások mellett - mind a mai napig működnek. A 2000. év komoly változásokat hozott a logisztikai rendszer kapcsán: az Erika rendszert a SAP 4.7 váltot­ta, most pedig már a SAP 6.0-t használjuk. Ez számomra újabb kihívás. Azt, hogy ennek is egyre jobban meg tu­dok felelni, a fiatalabb kollegák, kolleganők segítségének köszönhetem.- Részesültél-e valamilyen kitüntetésben?- 1985-ben a Paksi Atomerőmű Kiváló Dolgozója lettem.- Hogyan tovább?- Túl nagy dolgokat már nem tervezek a szakmában. A nyugdíjrendszer változása miatt talán 3-4 év múlva nyugdíjba mehetek. Több időt szeretnék majd a csalá­domnak szentelni. 1975-ben nősültem, két lányunk szü­letett: Mariann és Anita. A főiskola, egyetem elvégzése után ők Budapestre kerültek. Anita közben férjhez ment, és két gyönyörű unokával ajándékozott meg bennünket: Botond 6, Jázmin 3 éves. Marika, a feleségem 1989-től női-férfi divatáruboltot működtet. Jó 30 éve van egy birtokunk tanyával, szőlővel, gyü­mölcsfákkal, s egy kisebb játszóteret is készítettem az unokáknak. Örömmel töltjük itt el a szabadidőnket. Talán furcsa, de még 40 év múltával is szívesen végzek különböző, kisebb-nagyobb villanyszerelési munkákat. Prancz Zoltán Generációk Kissné Farsang Erika és Kiss Adrienn A 2003-ban Céggyűrű kitüntetéssel elismert édesanya, Erika, paksi lakos lévén természetesen mindig is arra vá­gyott, hogy itt helyezkedjen el. Ez az álma már 16 éves korában teljesült. Immáron 31 éve első és eddig egyetlen munkahelyén, az atomerőműben dolgoz­hat, de öröm leginkább amiatt érte - mivel férje, Kiss József már az egyik, cégcsoportos társaságnál dolgozik -, hogy lánya, Adrienn is felvételt nyert az erőmű állományába. A család két hölgytagja a humánpolitikai főosztályon dolgozik, munkájuk­ból kifolyólag szinte napi kapcsolatban vannak egymással. Erika hozzátetszi azt is, hogy öröm lá­nyával dolgozni, és büszkeséggel tölti el, mikor di­csérik. Kissné Farsang Erika 1966-ban született Pakson, itt végezte általános iskolai tanulmányait, majd Szekszárdon gyors- és gépírónak tanult tovább. Az iskola befejezése után lehetősége adódott a szak­májában elhelyezkedni a Paksi Atomerőmű Vállalatnál, 1985 júliusában. Az igazgatási osztály leíró csoportjába került. Gépíróként nagyon sok területen megfordult, ren­geteg embert ismert meg - mondja. Utolsó állomásként a munka- és személyügyi osztályon volt 9 évig. Csoportja megszűnése után, 2000-től a humánpolitikai főosztály munka- és személyügyi osztályának állományába került adatrögzítő munkakörbe. Feladatköre a belépési engedé­lyek, a blokkolási helyek rögzítése, a balanszok visszaállí­tása, valamint a titkársági helyettesítés területére terjedt ki. 2008. február 1-jén került át a humánpolitikai főosz­tályra. Jelenleg a főosztály és a munka- és személyügyi osztály közös titkárságát vezeti. Korábban hosszabb ideig a Heti Hírlevél gépelése, szerkesztése, és ezzel egy időben az Atomerőmű újság­ban megjelenésre váró cikkek fogadása, gépelése, formá­zása, javítása is a feladatai közé tartozott. Kihívást jelen­tett sokszor a napi feladatok mellett, de nagyon szerette csinálni - teszi hozzá. Pár évvel ezelőtt ez a tevékenység átkerült a TLK-hoz, de azért Erika mégsem szakított tel­jes mértékben az újsággal, a törzsgárdatagsági elismeré­sek rovat írása a mai napig az ő feladata. Erika 1986-ban ment férjhez, egy gyermekük van, Adrienn. Szabadideje bevallása szerint nem túl sok van, a ház körüli teendők nagy részben kitöltik azt. Azért sporto­lásra is igyekszik időt szakítani, hálás az ez iránti ösztön­zésben a kolléganőinek. Szeret olvasni, zenét hallgatni. Kiss Adrienn Szekszárdon született 1987-ben, Pakson la­kik születése óta. 2006-ban érettségizett az ESZI-ben, és ott tette le az ügyintéző titkári OKJ-s technikusi vizsgát is. Majd Budapesten, a Kodolányi János Főiskolán foly­tatta tanulmányait turizmus-vendéglátás szakon. 2011- ben államvizsgázott szállodaszervezés szakirányon. 2012. május 15. óta dolgozik az erőműben. Kezdetben egy hónapig a munka- és személyügyi osztály munka­idő-nyilvántartó csoportjánál volt, majd 2012. június 15- én átkerült a jóléti osztályra, jelenlegi helyére, az ellátási csoportba humánpolitikai ügyintéző munkakörbe. Napi feladatai közé tartozik a munkaruha-ki­írás, utazási igazolás kiadása, villanyáram-kedvez­ménnyel kapcsolatos feladatok végrehajtása, speci­ális büféhez kártyakiadás, saját gépjárműhasználat ügyintézése, az autóbusz-napijegy és -bérlet elszá­molása, az osztály által szervezett rendezvények lebonyolítása, nyugdíjasok ügyeinek koordinálása, valamint az ellátási csoport heti jelentésének elké­szítése. E mellett besegít a titkársági feladatok kö­zül az iktatás és ügyiratkezelés folyamatába. Egy személyügyi gazdálkodó és fejlesztő tanfo­lyamot végez, ez idő tájt vizsgázik. A jövőben pedig azt tervezi, hogy nyelvtanulásba kezd, két szakmai nyelvvizsgát szeretne letenni angol, illetve német vagy spanyol nyelvből. Adrienn édesapja az MVM Ovit Zrt. munkavállalója, az erőmű építészeti osztályán asztalosként dolgozik. Tag­ja az ASE Vitorlásszakosztályának, számtalan versenyen vett már részt és tért haza aranyéremmel. A legnagyobb kihívás minden évben a Kékszalag verseny. A családi nyaralás is vitorlázás szokott lenni, melyen az utóbbi időben már csak a szülei vesznek részt. A ked­venc útvonaluk: Balatonföldvár, Badacsony, Szigliget, Boglárlelle, számukra ez jelenti az kikapcsolódást. Ő pedig a párja és barátnői társaságában tölti leginkább a szabadidejét. Szeretnek sétálni, filmet nézni, és amikor alkalmuk nyílik rá, PSE-focimeccsekre vagy horgászni járni. Gyöngyösiné Nyúl Petra

Next

/
Thumbnails
Contents