Atomerőmű, 2013 (36. évfolyam, 1-12. szám)
2013-08-01 / 8-9. szám
14 2013. augusztus-szeptember 4ÉÍ-tmmmammmmmmmmmmmammmmi mym paksi atomerőmű Szellőző- és klímagép-rekonstrukció - 2. ütem Néhány évvel ezelőtt már beszámoltunk az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. egyik legnagyobb szabású projektjének, a szellőző- és klímagép-rekonstrukció 1. üteméről. Jelenleg a több szakmás átalakítás 2. üteme zajlik. A téma aktualitásairól Tóth Endre, a projekt vezetője nyilatkozott szerkesztőségünknek.- Hogyan foglalható össze a projekt célja, illetve az elindítását szükségessé tevő körülmények?- A beruházás célja a technológiai helyiségekre előírt légtechnikai paraméterek biztosítása, az üzemeltetés biztonságának és komfortjának javítása, illetve a karbantartási költségek minimalizálása. Mindezt az atomerőmű építése óta eltelt időszak környezeti (klimatikus) és műszaki-technológiai változásainak figyelembevételével kell megoldani. Ennek legmegfelelőbb módja, ha a hozzávetőlegesen harminc évet meghaladó üzem alatt erősen leromlott műszaki állapotú, elavult légkezelő berendezéseket, ventilátorokat és vezérlő automatikákat korszerű, központilag felügyelt, automatikus üzemű berendezésekkel váltjuk ki.- Milyen berendezések, rendszerek tartoznak a beruházás terjedelmébe?- A 2. ütem terjedelmébe tartoznak a főépületi szellőzőrendszerek közül a primer köri folyosók és kiszolgáló helyiségek, a reaktorcsarnok, a túlnyomásra nem tervezett helyiségek, a főberendezések javítóműhelye, a reaktorcsarnoki látogatófolyosók, valamint a box üzemi és karbantartási befúvó légkezelőinek, továbbá a szekunder köri villamos terek elszívó ventilátorainak cseréje. Az átalakításban érintett segédépületi szellőzőrendszerek a következők: a tartályhelyiségek, a vízüzemi helyiségek, a targoncatöltő helyiségek és a VK301 jelű helyiség befúvó légkezelői és elszívó ventilátorai, kiegészülve a szűrőterem és laborhelyiségek, valamint a vegyifülkék elszívó ventilátoraival: gyakorlatilag az összes segédépület befúvó légkezelő és elszívó ventilátorának cseréje. Számokkal kifejezve: összesen 56 db légkezelő és 112 db ventilátor rekonstrukcióját végzi a projekt. A gépek nagysága különböző, az 1500-70 000 m3/h légszállítási tartományt öleli fel. A gépek cseréjén túl természetesen elvégezzük a kapcsolódó légcsatorna-hálózatok teljes körű légtechnikai beszabályozását, az ehhez szükséges hiányzó beszabályozó elemek pótlását is beleértve. Az új légkezelőkhöz szállított vezérlő automatika szekrényeinek részét képező klímakomputerek (DDC-egységek) az adott légkezelő berendezés működtetésén és felügyeletén túlmenően épületfelügyeleti rendszeri alállomásokként funkcionálnak. A DDC alapú vezérléssel nem rendelkező berendezések üzemi és hibajelzéseit csoportos adatgyűjtő DDC-k fogadják, amelyek szintén alállomások. A korábbi főépületi és EÜ-épületi rekonstrukciók során telepített 45 db, illetve a 2. ütem során telepítendő 57 db alállomás a 9 db főállomással együtt struktúrába szervezett módon alkotja a felügyeleti rendszert, amelyhez 3 db adatgyűjtő/alkalmazásszerver, illetve 11 db számítógépes munkahely csatlakozik az üzemeltető személyzet munkáját támogatva. Ennek eredményeként bármelyik munkahelyről bármikor elérhető a felügyelt berendezések bármelyike. Figyelemmel kísérhetők az aktuális üzemi paraméterek, illetve az archív adatbázisból visszamenőleg grafikonok (ún. hisztogramok) formájában lehívhatók azok múltbéli alakulása. A rendszer fontos funkciója, hogy a berendezésektől érkező hibajelzéseket is megjeleníti. Természetesen - személyhez rendelt jogosultság függvényében - lehetőség van a változtatható paraméterek módosítására, illetve hibaüzenetek nyugtázására, amely tevékenységek automatikusan archiválásra kerülnek az utólagos nyomon követhetőség érdekében.- Kik felelnek az egyes szakterületekért az általad vezetett projektben?- A különböző feladatokat az érintett szakterületnek megfelelő bontásban projektfelelősök végzik: Kovács Adolf - gépészet; Bezzeg Miklós - gépészet; Nyirati Gyula - villamos- és irányítástechnika; Kovács Zoltán - villamos- és irányítástechnika; Adorján József - építészet, tartószerkezet; Mihályi Zsolt - építészet, tartószerkezet.- Hol tart most a megvalósítás?- A projekt tervezett végrehajtási szakasza a kiviteli tervezési tevékenységet is beleértve 2012-2016, tehát a feladat java még előttünk áll. A kiviteli tervezési tevékenység keretében a felügyeleti rendszer, hűtési/fűtési szakaszolók beépítésének, illetve a primer köri folyosók befúvó rendszereinek, hermetikus téri üzemi befúvó rendszerek, illetve egyes villamos terek elszívó rendszereinek terve már elkészült. Jelenleg a reaktorcsarnoki, hermetikus tér karbantartási, illetve túlnyomásra nem tervezett helyiségek befúvó rendszereinek tervezése folyik. A kivitelezési terjedelem részeként eddig a felügyeleti rendszer kiépítése és üzembe helyezése, valamint a hűtési/fűtési szakaszolók beépítése valósult meg, mintegy alapfeltételét képezve az ütemezett gépcserék elvégzésének. A konkrét gépcseréket tárgy év júliusában kezdtük meg, melynek megfelelően jelenleg az első 2 db, 70 000 m3/h névleges légszállítású berendezés telepítését végezzük. Prancz Zoltán Atomenergetikai szakmai gyakorlat a JNEA által A Jövőnk Nukleáris Energetikusáért Alapítvány (JNEA) által támogatott energetikus mérnök- és fizikushallgatók június 24-től egyhetes szakmai gyakorlaton vehettek részt Szlovákiában, illetve Bécsben. Az immáron többéves hagyománynyal rendelkező, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nukleáris Technikai Intézete (NTI), illetve a szlovák Nukleáris Technikai és Atomenergetikai Intézet által közösen szervezett csoportos tanulmányi út célja, hogy a résztvevők a gyakorlatban is megismerkedhessenek az energiatermelésre alkalmazott technológiákkal, azok kutatási területeivel. Az egyhetes nyári gyakorlaton tizenegy, a BME-n nukleáris technika szakirányon tanuló fizikus, illetve atomenergetikai mérnök hallgató vehetett részt. A hallgatók kíséretét, illetve a kirándulás megszervezésének nagy részét az NTI képviseletében Náfrádi Gábor vállalta, míg szlovák részről Ján Hasik és dr. Farkas Gábor nyújtott segítséget a programok lebonyolításában. A szakmai gyakorlat egy bécsi napot leszámítva Szlovák területen zajlott. Az első úti cél a bősi vízerőmű volt, ahol 8 darab Kaplan-turbina 720 MW összteljesítménnyel évente körülbelül 2600 GWh elektromos energiát termel. A bősi látogatást követően Pozsonyban, a Szlovák Atomenergia-hivatal baleset-kezelési központjában rövid előadást hallhattak a szlovák atomenergetika jelen helyzetéről, szervezeti felépítéséről és az erőművek balesetihelyzet-kezelésre való felkészültségéről. A hallgatók másnap Bécsbe utaztak, ahol az Atom Institute-ban megtekintették az 1959-62 között épült 250 kW névleges teljesítményű TRIGA kísérleti reaktort, amely jelenleg is kutatási és oktatási célokat szolgál. Érdekes demonstrációt láttak a reaktorkutató részlegben, ahol egy fizikus folyékony nitrogén segítségével szupravezetővé tett egy fémedényt. A vasúti kocsit szimbolizáló edény szinte súrlódás nélkül száguldott körbe-körbe a számára kijelölt pályán, ami a diákok elmondása szerint nagyon látványos volt. A kirándulás harmadik napjána a mohi atomerőművet látogatták meg. A telephelyen jelenleg kettő, WER 440/213-as blokk üzemel, de napirenden van a korábban épült további két blokk üzembe helyezése is. A negyedik napon Szlovákia másik nukleáris telephelyét, a bohunice-i atomerőművet tekintették meg. Itt az 1977-ben leállított A1-es reaktor mellett két leállított WER 440/230-as és két, a paksiakkal azonos típusú üzemelő blokk található. A blokkok hűtését nedves hűtőtornyok biztosítják. A látogatás alkalmával lehetőség volt bepillantást nyerni ezek belsejébe is, majd a bohunicei nukleárishulladék-feldolgozóban végigjárhatták a hulladékfeldolgozás lépéseit, megtekinthették a tárolókonténereket, a radioaktív hulladékok eltárolását és préselését, illetve a cementáló üzemet is. Pénteken a Tátrában folytatódott a program. Itt a Fekete Vág völgyében megépült szivattyús-tározós erőmű (Cierny Váh HPP) volt a következő célpont, amelyet 1978—1982-ig építettek, és amelynek két tározója között kb. 500 m szintkülönbség van. A hat darab vízszintes tengelyű Francis turbina jelenlegi állapotában 75%-os hatásfokkal, 735 MW beépített teljesítménnyel rendelkezik. A szombati úti cél a Lomnici csúcson található obszervatórium volt, ahol az ott található speciális, a napkorona vizsgálatára alkalmas távcsőről, illetve a napfelszín vizsgálatának technikai részleteiről hallhattak előadást. Vasárnapra a program zárásaként Kassa megtekintését tűzték ki célul. A hazaérkezést követően a hallgatóknak házi dolgozat formájában beszámolót kellett készíteniük az egyhetes szakmai gyakorlatról. Egybehangzó véleményük alapján ez alatt az egy hét alatt alkalmuk nyílt élőben megismerni azt, amiről az egyetemen elméletben már tanultak, emellett ismereteiket a villamosenergia-termelés olyan aspektusaival is bővíthették, amelyekkel eddig tanulmányaink során nem találkoztak. Hozzátették, lehetőségük adódott bepillantani egymás szakterületére, valamint az előadások hozadékaként hallhatták és gyakorolhatták a területhez tartozó angol szakkifejezéseket is. Végül kiemelték, köszönettel tartoznak a JNE Alapítványnak, amelynek anyagi támogatása lehetővé tette a szakmai út sikeres lebonyolítását. Kárpáti Viktor
