Atomerőmű, 2013 (36. évfolyam, 1-12. szám)
2013-06-01 / 6. szám
2013. június m mym paksi atomerőmű Mi az a palagáz? Egyik korábbi cikkemben az OECD Világ Energia Kitekintés (WEO-2012) ismertetése alkalmával megemlíttetett, hogy a robbanásszerű technológiai áttörés következtében a nem-konvencionális energiaforrások kitermelése gazdaságossá vált. Az előrejelzések szerint 2020-ra az USA lesz a világ legnagyobb olaj- és gáztermelője. De mi is ez a palagáz? A földkéregben keletkező gáz és olaj is általában egy agyagréteg alatti mészkővagy homokkőréteg pórusaiban esik csapdába. Ha átfúrjuk az agyagot, a nagy nyomás a felszínre nyomja szénhidrogént. Ez a hagyományos olaj- vagy gázkitermelés. Nem-konvencionális gázról vagy olajról akkor beszélünk, amikor keletkezése után a szénhidrogén-molekulák nem tudnak elvándorolni, hanem rögtön csapdába esnek egy aránylag alacsony áteresztőképességű kőzet - például pala - mikropórusaiban. Az ilyen típusú nyersanyagkincs mennyisége a Földön a geológusok szerint nagyságrendekkel meghaladja a hagyományos kőolaj- és földgázkészletekét. A kitermelése azonban nem könnyű, mert a palagáz viszonylag kötve van a hordozókőzethez, és nem feszíti óriási nyomás, vagyis ha belefúrunk a palába, a gáz nem jön ki belőle magától. A technológiai áttörés eredményeként létrehozott módszer, amely lehetővé teszi a gazdaságos kitermelést a hidraulikus rétegrepesztés. Az eljárás lényege az, hogy nagynyomású vegyszeres vizet pumpálnak a gáztartalmú porózus kőzetrétegbe, ami a pórusokat és az alig pár milliméteres apró repedéseket hatalmas, akár 100-150 méteres repedéshálózattá nyitja össze. Az így felszabaduló gázt a repesztőfolyadékkal együtt kiszivattyúzzák, majd a repedést egy homokszerű anyaggal töltik fel. A repesztőfolyadék bepumpálása, majd visszaszivattyúzása a kútból zárt rendszerben történik, állítólag semmi nem szivárog bele a földbe, a felhasznált vizet tisztítás után újrahasznosítják. Beszélnek a technológia földrengés-veszélyességéről is, de ez inkább csak spekuláció, dokumentált eset egyelőre nincs, ami persze nem zárja ki, hogy valamikor majd bekövetkezik. A technológia okozta légszennyezés kényes kérdés. A nem-konvencionális olajjal jön egy kevés kísérőgáz is. Ha az ilyen melléktermék-gáz mennyisége kevesebb, mint amely hasznosításához már gazdaságos lenne infrastruktúrát építeni, a gázt elégetik, mert az még mindig kevésbé rossz, mintha nyers állapotban kerülne a légkörbe - ezt hívják fáklyázásnak. Mivel a gáz ára - éppen a palagáz-készletek miatt - lement, aránylag nagy mennyiséget kell találni ahhoz, hogy ne jusson a fáklyázás sorsára. Ebből fakadóan aztán a nagy amerikai palaolaj-lelőhelyeken olyan mennyiségben fáklyázzák el a felesleges gázt, hogy annak fényei a NASA műholdfelvételein úgy ragyognak, mint a milliós metropoliszok éjszakai fényei. Ez hatalmas pazarlás, a Világbank adatai szerint évi 140 milliárd köbméter gáz megy így veszendőbe. Paradox módon az összesített szén-dioxid-kibocsátás ezzel együtt is meredeken csökken annak köszönhetően, hogy a szénerőművek helyett a sokkal kisebb C02 kibocsátású gázerőművekben termelik az áramot. A kitermelhető nyersanyagkészletek hatalmasak, és a palagáz forradalma afelé mutat, hogy emiatt egyrészt olcsóbb lesz az energia, másrészt a világ olaj- és gázexport-import által megrajzolt gazdasági-geopolitikai térképei alaposan meg fognak változni. Ugyanakkor a palagáz-forradalomnak vannak veszélyei is. A palagáz kitermeléséhez - éppen azért, mert egy repesztés legfeljebb pár száz méter hosszú - sokkal több fúrásra és kútra van szükség, mint a Nem-konvencionális olajlelőhely (Bakken) fényei műholdfelvételen hagyományos módszereknél, s ez nagyobb környezeti ártalmakkal jár. A költségek is nagyobbak, legalábbis kezdetben, míg az infrastruktúra kiépítése tart. Egyes források szerint a vállalatok szándékosan, sőt, illegálisan túlértékelik a kutak termelékenységét és tartalékaik nagyságát. A tartalékok túlbecsülését az olajipari óriások arra használják, hogy homályban hagyják a működésükkel kapcsolatos kockázatokat. A nem-konvencionális olaj- és gázkutak kitermelési rátája kezdetben magas, de gyorsan esik, akár 60-90 %-kal már az első évben. Mivel a termelés esik, a piaci szereplők arra kényszerülnek, hogy további hiteleket vegyenek föl, növekvő számban fúrjanak új kutakat, hogy fenntartsák a termelést, és visszafizethessék adósságukat. A termelés kezdeti felfutásával azonban a gáz ára esik, például az USA-ban a földgáz ára az utóbbi években csaknem egyharmadára csökkent. Ennek következtében a bevétel is megcsappan, nem elegendő a termelési költségek fedezésére, ami a profitok drámai csökkenéséhez vezethet. A gázbőség esetleges forgatókönyve egy fenntarthatatlan palabuborék lehet, amely egy ideiglenes fellendüléssel elfedi a mélyebb szerkezeti instabilitást. Amikor aztán a buborék kipukkad az adósságok súlya alatt, az ellátás összeomlását és árcsúcsot idézhet elő annak súlyos gazdasági következményeivel együtt. Szerbín Pável forrás: http://index.hu/gazdasag/energia; magyardiplo.hu Mikrovilág-2012 Talán a magyarok CERN tagságának (1992) húszéves évfordulója, talán a Higgs-bozon megtalálása adta az apropót, hogy a TIT népszerű folyóirata, a 144 éves Természet Világa különszámaként megjelenjen a Mikrovilág-2012, amelyet a szerzők mutattak be a Magyar Tudományos Akadémián, március 19-én. Anyagi világunkat 10-18 méteres felbontásig ismerjük a Nagy Hadron Ütköztető (LHC) hároméves működtetése jóvoltából. Most a berendezést karbantartásra leállították, számos módosítást hajtanak végre rajta, hogy nagyobb energiatartományokban is jól működjön, és csak 2014 végén, 2015 elején indulnak vele újra. A gyorsítónak 2030-ig van lefektetett kutatási terve, megcélozva a szuperszimmetrikus részecskéket is. A témát népszerűsítő 24 tudományos cikket 26 kutató jegyzi. Lévai Péter és Horváth Dezső szerkesztette a füzetet, majd 100 oldalon. A cikkek egy része ismerteti a berendezéseket, az elvégzett kísérleteket, s ezek eredményeit. A négy detektor (ALICE, LHCb, ATLAS és CMS) közül az utóbbi kettőben jelentős a magyar részvétel: a tervezésében, megépítésében és az üzemeltetésében. Más részük az elméleti megalapozást, a különféle megközelítések határait és távlatait villantja fel. A Standard Modell (SM) beigazolódását jelenti, hogy megtalálták a Higgs-bozont - de ez az elmélet nem ad magyarázatot a gravitációra. A szuperszimmetria (SUSY) feltételezi, hogy minden elemi részecskének van egy antirészecske párja - még ha nem is teljesen azonos paraméterekkel. A húrelmélet a táguló világegyetem sötét anyaga és sötét energiája mintájára a mikrovilágban többdimenziós rendszerben (10 D) magyarázható. A feltételezések szerint az ütközés után keletkező Higgs-bozon olyan gyorsan elbomlik, hogy el sem ér a detektorokig - így csak a „bomlási termékeit" tudják detektálni. Nyolc különböző esetet tételeznek fel, amelyek Mobil alkalmazások A biztonságos, menedzselhető mobilitás megvalósítása nem egyszerű feladat. Nagy figyelmet és gyorsaságot igényel. A CITRIX és a COMPUTERLINKS szervezett félnapos rendezvényt május 17-én, amely stratégiai útmutatást nyújt a mobil munka felhő alapú megvalósításához. A cég 26 országban van jelen, egymilliárd dolláros éves árbevétele, 20%-os növekedése elismerésre méltó. A támogatás többnyelvű, 24/7 állandó rendelkezésre állás, négy órán belül hardvert cserélnek, ha szükséges - igazán vonzó paraméterek. Az állandóan változó, fejlődő világ informatikai irányzataival nem könnyű lépést tartani. A CITRIX mindig is piacvezető volt a rendszerintegrációs piacon. így tőlük első kézből informálódhattunk a most induló rendezvénysorozaton keresztül. Damjan Mirtic az új CITRIX XenMobile keretrendszert ismertette, amely rendkívül könnyen, gyorsan installálható, hogy azután a legkülönbözőbb alkalmazásokat tölthessük fel mobil eszközünkre. Már az SAP-nek is van natív mobil perifériára írt adatforgalmi modulja, sőt akár a „felhőbe" is forgalmazhatnak. Egyszerűbb mobil alkalmazások telepítését, működtetését demonstrálták is. Választható, hogy az eszközre telepítsék az alkalmazást, vagy a „felhőből" használja ugyanazt kevesebb költséggel, mégis megfelelő biztonsággal. A kezelőfelületeket úgy alakítják ki, hogy azt az idősebbek is használni tudják. Van olyan tervezői alkalmazás, hogy a központi gép „bika" grafikus kártyáját használja a mobil alkalmazás képszerkesztéséhez, így gyorsabban eredményre juthat. Bizonyos alkalmazásoknál nincs szükség, sőt egyenesen biztonsági kockázatot rejt magában, ha adattárolásra is alkalmas a felhasználói végpont - így zéró kliens is telepíthető. gyulai közül a két fotonra bomlás a legígéretesebb. A számtalan ütköztetett protonfelhő eredményeit rendkívül gyors analóg számítógépek értékelik abból a szempontból, hogy a keletkezett elemi részecskék között lehetett-e a keresett Higgs bozon, és csak azokat az eredményeket tárolják, amik nagy valószínűséget mutatnak. A programok finomításával elérték, hogy a leállás előtt már 2-3 óra alatt annyi adatot tároltak, mint az indulás évében összesen. Az adatokat most már nemcsak Genfben tárolják a magyarok munkájának elismeréseképpen, hanem Budapesten is létesült egy TIER-0 szintű számítóközpont, a KFKI területén. A több mint 100 Petabyte adat újrafeldolgozása az üzembe helyezett több tízezernyi processzornak várhatóan 7, de lehet, hogy 15 évi munkát biztosít. Szeptemberre elkészül a Wigner Fizikai Kutatóközpont látogatóközpontja is, ahova várják majd az érdeklődőket. gyulai Hidraulikus rétegrepesztés vázlata
