Atomerőmű, 2013 (36. évfolyam, 1-12. szám)

2013-06-01 / 6. szám

2013. június m mym paksi atomerőmű Mi az a palagáz? Egyik korábbi cikkemben az OECD Világ Energia Kitekintés (WEO-2012) ismer­tetése alkalmával megemlíttetett, hogy a robbanásszerű technológiai áttörés követ­keztében a nem-konvencionális energia­­források kitermelése gazdaságossá vált. Az előrejelzések szerint 2020-ra az USA lesz a világ legnagyobb olaj- és gáztermelője. De mi is ez a palagáz? A földkéregben keletkező gáz és olaj is általában egy agyagréteg alatti mészkő­vagy homokkőréteg pórusaiban esik csap­dába. Ha átfúrjuk az agyagot, a nagy nyo­más a felszínre nyomja szénhidrogént. Ez a hagyományos olaj- vagy gázkitermelés. Nem-konvencionális gázról vagy olajról akkor beszélünk, amikor keletkezése után a szénhidrogén-molekulák nem tudnak el­vándorolni, hanem rögtön csapdába esnek egy aránylag alacsony áteresztőképességű kőzet - például pala - mikropórusaiban. Az ilyen típusú nyersanyagkincs mennyi­sége a Földön a geológusok szerint nagy­ságrendekkel meghaladja a hagyományos kőolaj- és földgázkészletekét. A kiterme­lése azonban nem könnyű, mert a palagáz viszonylag kötve van a hordozókőzethez, és nem feszíti óriási nyomás, vagyis ha be­lefúrunk a palába, a gáz nem jön ki belőle magától. A technológiai áttörés eredmé­nyeként létrehozott módszer, amely lehe­tővé teszi a gazdaságos kitermelést a hid­raulikus rétegrepesztés. Az eljárás lényege az, hogy nagynyomású vegyszeres vizet pumpálnak a gáztartalmú porózus kőzet­rétegbe, ami a pórusokat és az alig pár mil­liméteres apró repedéseket hatalmas, akár 100-150 méteres repedéshálózattá nyitja össze. Az így felszabaduló gázt a repesztő­­folyadékkal együtt kiszivattyúzzák, majd a repedést egy homokszerű anyaggal töl­tik fel. A repesztőfolyadék bepumpálása, majd visszaszivattyúzása a kútból zárt rendszer­ben történik, állítólag semmi nem szivárog bele a földbe, a felhasznált vizet tisztítás után újrahasznosítják. Beszélnek a tech­nológia földrengés-veszélyességéről is, de ez inkább csak spekuláció, dokumentált eset egyelőre nincs, ami persze nem zár­ja ki, hogy valamikor majd bekövetkezik. A technológia okozta légszennyezés ké­nyes kérdés. A nem-konvencionális olaj­jal jön egy kevés kísérőgáz is. Ha az ilyen melléktermék-gáz mennyisége kevesebb, mint amely hasznosításához már gazda­ságos lenne infrastruktúrát építeni, a gázt elégetik, mert az még mindig kevésbé rossz, mintha nyers állapotban kerülne a légkörbe - ezt hívják fáklyázásnak. Mi­vel a gáz ára - éppen a palagáz-készletek miatt - lement, aránylag nagy mennyi­séget kell találni ahhoz, hogy ne jusson a fáklyázás sorsára. Ebből fakadóan aztán a nagy amerikai palaolaj-lelőhelyeken olyan mennyiségben fáklyázzák el a felesleges gázt, hogy annak fényei a NASA műhold­­felvételein úgy ragyognak, mint a milliós metropoliszok éjszakai fényei. Ez hatal­mas pazarlás, a Világbank adatai szerint évi 140 milliárd köbméter gáz megy így veszendőbe. Paradox módon az összesí­tett szén-dioxid-kibocsátás ezzel együtt is meredeken csökken annak köszönhetően, hogy a szénerőművek helyett a sokkal ki­sebb C02 kibocsátású gázerőművekben termelik az áramot. A kitermelhető nyers­anyagkészletek hatalmasak, és a palagáz forradalma afelé mutat, hogy emiatt egy­részt olcsóbb lesz az energia, másrészt a világ olaj- és gázexport-import által meg­rajzolt gazdasági-geopolitikai térképei ala­posan meg fognak változni. Ugyanakkor a palagáz-forradalomnak vannak veszélyei is. A palagáz kitermelé­séhez - éppen azért, mert egy repesztés legfeljebb pár száz méter hosszú - sokkal több fúrásra és kútra van szükség, mint a Nem-konvencionális olajlelőhely (Bakken) fényei műholdfelvételen hagyományos módszereknél, s ez nagyobb környezeti ártalmakkal jár. A költségek is nagyobbak, legalábbis kezdetben, míg az infrastruktúra kiépítése tart. Egyes forrá­sok szerint a vállalatok szándékosan, sőt, illegálisan túlértékelik a kutak termelé­kenységét és tartalékaik nagyságát. A tar­talékok túlbecsülését az olajipari óriások arra használják, hogy homályban hagyják a működésükkel kapcsolatos kockázato­kat. A nem-konvencionális olaj- és gázku­­tak kitermelési rátája kezdetben magas, de gyorsan esik, akár 60-90 %-kal már az első évben. Mivel a termelés esik, a piaci sze­replők arra kényszerülnek, hogy további hiteleket vegyenek föl, növekvő számban fúrjanak új kutakat, hogy fenntartsák a termelést, és visszafizethessék adósságu­kat. A termelés kezdeti felfutásával azon­ban a gáz ára esik, például az USA-ban a földgáz ára az utóbbi években csaknem egyharmadára csökkent. Ennek követ­keztében a bevétel is megcsappan, nem elegendő a termelési költségek fedezésére, ami a profitok drámai csökkenéséhez ve­zethet. A gázbőség esetleges forgatóköny­ve egy fenntarthatatlan palabuborék lehet, amely egy ideiglenes fellendüléssel elfedi a mélyebb szerkezeti instabilitást. Amikor aztán a buborék kipukkad az adósságok súlya alatt, az ellátás összeomlását és ár­csúcsot idézhet elő annak súlyos gazdasági következményeivel együtt. Szerbín Pável forrás: http://index.hu/gazdasag/energia; magyardiplo.hu Mikrovilág-2012 Talán a magyarok CERN tagságának (1992) húszéves évfor­dulója, talán a Higgs-bozon megtalálása adta az apropót, hogy a TIT népszerű folyóirata, a 144 éves Természet Világa különszámaként megjelenjen a Mikrovilág-2012, amelyet a szerzők mutattak be a Magyar Tudományos Akadémián, március 19-én. Anyagi világunkat 10-18 méteres felbontásig ismerjük a Nagy Hadron Ütköztető (LHC) hároméves működtetése jóvoltából. Most a berendezést karbantartásra leállították, számos módosítást hajtanak végre rajta, hogy nagyobb energiatartományokban is jól működjön, és csak 2014 vé­gén, 2015 elején indulnak vele újra. A gyorsítónak 2030-ig van lefektetett kutatási terve, megcélozva a szuperszim­metrikus részecskéket is. A témát népszerűsítő 24 tudományos cikket 26 kutató jegyzi. Lévai Péter és Horváth Dezső szerkesztette a füze­tet, majd 100 oldalon. A cikkek egy része ismerteti a beren­dezéseket, az elvégzett kísérleteket, s ezek eredményeit. A négy detektor (ALICE, LHCb, ATLAS és CMS) közül az utóbbi kettőben jelentős a magyar részvétel: a tervezésében, meg­építésében és az üzemeltetésében. Más részük az elméleti megalapozást, a különféle megközelítések határait és táv­latait villantja fel. A Standard Modell (SM) beigazolódását jelenti, hogy megtalálták a Higgs-bozont - de ez az elmélet nem ad magyarázatot a gravitációra. A szuperszimmetria (SUSY) feltételezi, hogy minden elemi részecskének van egy anti­­részecske párja - még ha nem is teljesen azonos paraméte­rekkel. A húrelmélet a táguló világegyetem sötét anyaga és sötét energiája mintájára a mikrovilágban többdimenziós rendszerben (10 D) magyarázható. A feltételezések szerint az ütközés után keletkező Higgs-bozon olyan gyorsan elbomlik, hogy el sem ér a detektorokig - így csak a „bomlási termékeit" tudják de­tektálni. Nyolc különböző esetet tételeznek fel, amelyek Mobil alkalmazások A biztonságos, menedzselhető mobilitás megvalósítása nem egyszerű feladat. Nagy figyelmet és gyorsaságot igé­nyel. A CITRIX és a COMPUTERLINKS szervezett félnapos ren­dezvényt május 17-én, amely stratégiai útmutatást nyújt a mobil munka felhő alapú megvalósításához. A cég 26 országban van jelen, egymilliárd dolláros éves árbevétele, 20%-os növekedése elismerésre méltó. A támo­gatás többnyelvű, 24/7 állandó rendelkezésre állás, négy órán belül hardvert cserélnek, ha szükséges - igazán vonzó paraméterek. Az állandóan változó, fejlődő világ informatikai irányza­taival nem könnyű lépést tartani. A CITRIX mindig is piac­vezető volt a rendszerintegrációs piacon. így tőlük első kéz­ből informálódhattunk a most induló rendezvénysorozaton keresztül. Damjan Mirtic az új CITRIX XenMobile keretrendszert is­mertette, amely rendkívül könnyen, gyorsan installálható, hogy azután a legkülönbözőbb alkalmazásokat tölthessük fel mobil eszközünkre. Már az SAP-nek is van natív mobil perifériára írt adatforgalmi modulja, sőt akár a „felhőbe" is forgalmazhatnak. Egyszerűbb mobil alkalmazások telepítését, működte­tését demonstrálták is. Választható, hogy az eszközre tele­pítsék az alkalmazást, vagy a „felhőből" használja ugyan­azt kevesebb költséggel, mégis megfelelő biztonsággal. A kezelőfelületeket úgy alakítják ki, hogy azt az idősebbek is használni tudják. Van olyan tervezői alkalmazás, hogy a központi gép „bika" grafikus kártyáját használja a mobil alkalmazás kép­­szerkesztéséhez, így gyorsabban eredményre juthat. Bizo­nyos alkalmazásoknál nincs szükség, sőt egyenesen bizton­sági kockázatot rejt magában, ha adattárolásra is alkalmas a felhasználói végpont - így zéró kliens is telepíthető. gyulai közül a két fotonra bomlás a legígéretesebb. A számtalan ütköztetett protonfelhő eredményeit rendkívül gyors ana­lóg számítógépek értékelik abból a szempontból, hogy a keletkezett elemi részecskék között lehetett-e a keresett Higgs bozon, és csak azokat az eredményeket tárolják, amik nagy valószínűséget mutatnak. A programok finomításával elérték, hogy a leállás előtt már 2-3 óra alatt annyi adatot tároltak, mint az indulás évében összesen. Az adatokat most már nemcsak Genfben tárolják a ma­gyarok munkájának elismeréseképpen, hanem Budapesten is létesült egy TIER-0 szintű számítóközpont, a KFKI terü­letén. A több mint 100 Petabyte adat újrafeldolgozása az üzembe helyezett több tízezernyi processzornak várhatóan 7, de lehet, hogy 15 évi munkát biztosít. Szeptemberre elkészül a Wigner Fizikai Kutatóközpont látogatóközpontja is, ahova várják majd az érdeklődőket. gyulai Hidraulikus rétegrepesztés vázlata

Next

/
Thumbnails
Contents