Atomerőmű, 2013 (36. évfolyam, 1-12. szám)
2013-06-01 / 6. szám
2013. június <#> „ „ mym paksi atomerőmű 15 Bemutatjuk Rábel Gábor szerződéskötőt Dunaújvárosban született, 1988. június 1-jén, de Bölcskén nőtt fel. Az általános iskola befejezése után Paksra jelentkezett az Energetikai Szakképzési Intézetbe, ahol közgazdaságtan szakon érettségizett. Az érettségi után a Modern Üzleti Tudományok Főiskolája tatabányai tagozatára járt. Kollégista volt a főiskolai évek alatt, és egy diákszövetkezeten keresztül többféle munkát is vállalt, így dolgozott egy nagy kereskedelmi áruházban árufeltöltőként, illetve leltározással foglalkozott. Majd kapott egy nagyon jó ajánlatot, egy neves cég tatabányai üzletében fényképezőgépek, videokamerák és egyéb elektronikai cikkek forgalmazását bízták rá. Ez elsősorban péntek, szombat és vasárnapi munkavégzést jelentett, illetve nagyobb ünnepek előtt több napot is igénybevett. Ezt követően még szintén diákként egy könyvelő cégnél dolgozott, aminek elsősorban a tapasztalatszerzés volt a célja, számlák könyvelésével foglalkozott. A diploma megszerzése után rövid ideig munkanélküli volt, majd pályázat útján Kecskeméten helyezkedett el egy banknál, ahol két évig dolgozott. Feladata az ügyfelek teljes körű kiszolgálása volt, ezen túl befektetéssel és értékesítéssel foglalkozott. Lakossági és céges ügyfelei egyaránt voltak. A pénztárkezelési feladatkörrel is megismerkedett, ami nagyon felelősségteljes munka volt, hiszen hiány esetén „saját zsebre" ment a dolog. Nagyon szerette a banki munkáját, különösen az ügyfelezést. A Kecskeméten töltött időszak alatt a barátok szerzésén túl, egy saját lakásra is szert tett. Azonban szeretett volna közelebb költözni szüleihez, ezért elküldte jelentkezését a Paksi Atomerőmű részére. Ez év januárban megkeresték a cégtől, hogy volna lehetőség a foglalkoztatására. Örömmel fogadta az ajánlatot, és a gazdasági igazgatóság logisztikai főosztályára került, ahol a beszerzési osztályon szerződéskötői munkakörben dolgozik, március 18. óta. A szolgáltatási szerződések előkészítésével, megkötésével foglalkozik, jelenleg a betanulási időszakát tölti, mentori program keretében, amely június közepéig tart. Úgy érzi, jól halad a feladatok betanulásával, tetszik neki ez a munka, amelyről igazából nem sok elképzelése volt felvétele előtt. A felvétel előtti interjún ugyan elmondták neki, hogy mivel fog foglalkozni, de mindez csak az elmúlt közel három hónapban vált kézzelfoghatóvá számára. Kollégái barátsággal fogadták, nagyon segítőkészek, nagyon sok segítséget, jó tanácsot és szakmai ismeretet, tapasztalatot kap tőlük. Gábor - ahogy elmondta - nagyon kedvelte az ügyfeles munkát, most úgy látja, hogy bár nem a klasszikus „pult mögötti" ügyfeles feladatai vannak, de ebben a munkakörben is nagyon fontosak a személyes kapcsolatok, mind a belső szakmai szervezetekkel, mind pedig a külső vállalkozókkal. Terveiről elmondta, hogy korábban úgy gondolta, informatikai szakon, vagy valamilyen műszaki szakon tanul tovább, ma viszont már jogi ismereteit szeretné bővíteni, ami a szerződéskötői feladatok minél jobb ellátását támogatná. Gábor szüleivel él Bölcskén, kertes családi házban. Tervezi, hogy a jövőben lakást vásárol Pakson, és önálló életet kezd. Szabadidejében régi kedvencének, a kerékpározásnak hódol, hiszen korábban versenyszerűen űzte ezt a sportágat. A szekszárdi Szabadidős Kerékpáros Sportegyesület versenyzőjeként megyei és országos bajnokságokon vett részt, egyénileg és csapatban egyaránt több győzelmet, illetve kiváló helyezést tudhat magáénak. Megvan ma is a versenybiciklije, amire - ha az időjárás kedvező - gyakran felpattan és elindul tekerni Paks, vagy Dunaföldvár irányába. Szereti a logikai, kirakós játékokat, nagy kedvence a Rubik-kocka. Gábor imád a szabad levegőn lenni, van egy Jack Russell terrier kutyája, és nagyokat szokott sétálni vele. Lásztóné Németh Ilona A jó szakma felér egy diplomával A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) idén is megrendezte a Szakma Kiváló Tanulója Versenyt (SZKTV), kibővítve ezt az Országos Szakmai Tanulmányi Versennyel (OSZTV), melyek országos döntőjére „VI. Szakma Sztár Fesztivál" elnevezéssel. A fesztivál köszöntőjét Parragh László, az MKIK elnöke tartotta meg, majd Orbán Viktor miniszterelnök beszédjét követőn került sor a rendezvény megnyitására. A miniszterelnök a közel két órás programjának keretén belül megtekintette az egyes szakmai versenyhelyeket és elbeszélgetett a verseny résztvevőivel. A rendezvényre meghívást kapott és azon részt vett Bocsor István, az NSZFT (Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács) LIGA Szakszervezeti Szövetség által a tanácsba delegált tagja, a Paksi Atomerőmű munkatársa. A Szakma Sztár Fesztiválon az idén nagyobb hangsúlyt kaptak a WorldSkills, EuroSkills nemzetközi szakmai versenyek. A versenyek célkitűzése a gyakorlatigényes „fizikai" szakmák - beleértve a ráépülő, magasabban kvalifikált szakmákat is - társadalmi presztízsének és vonzerejének növelése a szakmatanulás népszerűsítése révén, „A jó szakma felér egy diplomával" szlogen jegyében. Ez évben a szakmák országos versenyeit a nappali tagozaton végzős tanulók számára, a Nemzetgazdasági Minisztérium által a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara részére gondozásra átadott szakképesítések közül 39-ben hirdették meg. A verseny elődöntőit - a hagyományoknak megfelelően - országosan a területi kamarák szervezték és bonyolították le, a budapesti döntő a szakmai megmérettetés mellett nagyszabású fesztivál keretében zajlott. A Szakma Kiváló Tanulója Versenyre jelentkező - a szakképző intézményekben végzős - tanulók létszáma 2008 óta erőteljes növekedést mutat. Az induló évben 15 szakmában 2006 fő vett részt az írásbeli elődöntőben, 2009-ben 25 szakmában 2568 fiatal indult, a 2010. évi elődöntő résztvevőinek száma pedig 23 szakmában 2665 fő volt. A 2011. évi SZKTV és OSZTV versenyekre már közel 4000 fő jelentkezett, az írásbeli elődöntőben 31 szakképesítésben 3 857 tanuló vett részt. 2012-ben 38 szakképesítésben 6298 tanuló mérte össze tudását. Az érdeklődő iskolák diákjai, az osztályok, csoportok - a korábbiakhoz hasonlóan - egynapos szakmai kirándulás keretében ingyenesen vettek részt a rendezvényen. 2013-ban a mintegy 4000 jelentkezőből 198 diák került be a szakmai versenyek döntőjébe, akik felmentést kaphatnak a tanév végén esedékes szakmai záróvizsga egyes moduljai alól. A látogatók 70%-a az általános iskolákból érkező, 6-7. osztályos, közvetlenül pályaválasztás előtt álló fiatal volt, emellett még a 8-10. osztályosok, s a versenyben résztvevő szakmákban tanulók és gyakorló szakemberek vettek részt nézőként. A verseny megtekintésével párhuzamosan a látogatóknak népszerű előadók és az iskolák tehetséges diákjai által előadott, igen színvonalas szórakoztató műsorszámok megtekintésére nyílt lehetőségük. B.l. Régi motorosok Akik a kezdetektől itt dolgoznak Rovatunkban az atomerőmű kezdeti időszakától fogva itt dolgozó munkatársainkat ■ mutatjuk be, olyan momentumokat elevenítve fel és téve közkinccsé a segítségükkel az erőmű hőskoráról, amelyek már csak az ő emlékezetükben élnek. Ezúttal Halasi László, a villamos karbantartó osztály vezető szerelője idézi fel pályafutását.- Pesti, belvárosi fiatalemberként, ígéretes zenei pályafutás kilátásával miért vetted Paks felé az irányt?- Prózai okból, ami ma már talán kevéssé érthető, de a ’70-es években meghatározó szempont volt: a feleségem nagyszülei lakhatást kínáltak számunkra a házukban. Fiatal házasokként a pesti albérletet nem tudtuk megfizetni, így elfogadtuk a meghívásukat.- Hogyan került a képbe az atomerőmű?- beköltözésünk után elkezdtünk munkát keresni. Először a feleségemet, majd rá két hétre engem is felvettek a Paksi Atomerőmű Vállalathoz. Én Pesten villanyszerelőként dolgoztam a Fővárosi Mozgókép Üzemi Vállalatnál. Az összes mozi gépészeti és villamos karbantartását végeztük három kollégámmal. Az atomerőműben 1977. december 13-án, 21 évesen kezdtem, az akkor induló villamos tmk-műhelyben. Negyedik emberként érkeztem Makai János, Skoda János és Kiss Sándor kollégáim után. A művezetőnk Jámbor Géza, az üzemvezetőnk Vaderna István volt.- Mi jellemezte az akkori kollektívát?- A munkatársi gárda kiváló volt, s azóta is az, mind szakmailag, mind emberileg. Ez egyfajta kárpótlást jelentett számomra, hiszen Pesttel együtt a régi barátaimtól is elváltam, és zenésztársak hiányában, néhány próbálkozás után a gitározást is fel kellett adnom.- Hogyan zajlott az élet a tmk-ban?- A kezdeti időszakban a már üzemelő épületek világításának karbantartása, a szellőzők és klímák javítása volt a feladatunk, de a fénymásolókat és a forgácsoló gépeket is mi javítottuk. Emellett az építés alatt álló irodaépület villanyszerelési munkáit is elvégeztük. Jóformán mindent megcsináltunk, még az első satupadokat is mi hegesztettük a műhelyünkben. Más volt az a világ, mint a mai, munkában is, és a körülmények tekintetében is. A tmk-épület (a mai karbantartási igazgatóság épülete) már kész volt, ott kapott helyet a műhelyünk. Az irodaépületnek még csak a falai álltak, a gépházból pedig pusztán a vas tartóoszlopok meredtek az ég felé. Közben ezerrel folytak a földmunkák és a betonozások.- Ekkortájt kaptad meg a katonai behívót.- Igen, 1979 januárjában hívtak be. A kiképzés Leninvárosban zajlott, utána visszakerültem Paksra, és továbbra is az erőmű-építkezésen dolgoztam, először a 26-os, majd a 22-es Építőipari Vállalatnál, villanyszerelőként. Kedves emléke ennek az időszaknak, hogy éppen a seregben sikerült még folytatni a zenélést, összejött ugyanis egy katonazenekar. Slágerzenét játszottunk. Számos alkalommal, köztük orosz laktanyákban is felléptünk, és két dandárfesztiválon is nyertünk. A kultúrtisztünk Beregnyei Miklós volt, aki hatalmas segítséget nyújtott, nagy odaadással egyengette az együttesünk útját.- Hogyan alakult a pályád a leszerelés után?- A villamos tmk-ba folyamatosan jöttek az új kollégák, gyarapodott a műhely, kialakultak a csoportok. Én a megszakítós, készülékes csoporthoz kerültem, amely a 0,4 és a 6 kV-os megszakítók, valamint a villamos elosztók karbantartási munkáit végzi. Idővel vezető szerelői kinevezést kaptam.- Melyik feladatodat emelnéd ki?- A nyomatópadunk fejlesztését és tesztelését, ami a megszakítók üzemi körülmények közötti lepróbálására és beállítására szolgál. Ezt a munkát egy külső, szoftverfejlesztő cég bevonásával végzem. Emellett ugyancsak szép feladat a villanyszerelő tanulók szakmai oktatása - a gyakorlatvezetői teendőkkel 5-6 éve bíztak meg.- A nyugdíj felé tekintve mik a terveid?- Szeretném egészségesen elérni a nyugdíjkorhatárt, s majd családi házba költözni a feleségemmel, kertészkedni és tartalmas nyugdíjas éveket élni. Egyébként jelenleg is, aktív munka mellett is tartalmasán töltjük el a szabadidőnket. A május már kint talál minket a dunai baráti körünkkel a Duna túlsó partján, a szokásos, mára szépen kiépített táborhelyünkön, ahol főzünk, sportolunk, horgászunk, jól érezzük magunkat. A családom életében fontos szempont az egészséges életmód és táplálkozás. Nemrég pedig megszületett az unokánk, Áron, akivel fantasztikus élmény minden együtt töltött idő.- Mit üzensz a kollégáknak?- Szeretném, ha még sokáig együtt dolgoznánk, erőben, egészségben. Nagyon szeretem ezt a munkát és a csapatot. Emlékszem, Jámbor Géza, a művezetőm, felvételemkor ezt mondta: „Ha öt évet kibírsz itt, akkor soha nem akarsz elmenni.” Igaza volt. Prancz Zoltán Fiataljaink
