Atomerőmű, 2013 (36. évfolyam, 1-12. szám)

2013-06-01 / 6. szám

fotók: Gyulai lános 14 2013.június riiym paksi atomerőmű Műszaki Alkotói Pályázat - 2012 Dicséretes és jutalmazott pályázatok IAz üzemi tapasztalatok megosztása az MVM PA Zrt. külső beszállítóival Kerekes Zoltán Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt által korábban végzett te­vékenységek jelentős részét jelenleg már külső cégek végzik. A gazdasági környezet változása a külső beszállítók körében a munkaerő nagyfokú migrációját vonta maga után. Míg a Pak­si Atomerőmű szakembergárdájának évtizedes tapasztalata, képzettségi szintje, valamint szakmai és anyagi megbecsülé­se garantálja a minőségi munkavégzést, e feltételek a külső cégek esetében csak részben vannak jelen. A fenti okokból a szerző az elmúlt hat évet (2006-2011) alapul véve áttekintette a külső cégek dolgozói által érintett biztonsági és nem biz­tonsági vonatkozású eseményeket. Értékelte a hibák jellegét, elemezte az események ismétlődését és az elhatározott javító intézkedések hatékonyságát. A nemzetközi tapasztalatokat, a WANO és a NAÜ ajánlásait figyelembe véve 11 fő területre készített JIT- típusú (Just-in-time report) kiadványt, amelye­ket eljuttatott a kiválasztott beszállítói kör számára. Az üzemi tapasztalatokat összefoglaló jelentések (ÜTJ-k) legfontosabb feladata a munkavégzés előtti eligazítás hatékonyságának a javítása a külső vállalkozók munkavezetői körében. A jelenté­sek kategóriákba sorolva tartalmazzák a múltbéli tapasztala­tokból származó tanulságokat. A kategóriák a jellemző hiba­helyeknek megfelelően kerültek kialakításra. Egy-egy jelentés az események kialakulásához hozzájáruló tényezőknek a fel­sorolását, valamint az eseményekből levonható tanulságok összefoglalását tartalmazza. Mindezt rövid, tömör formában teszi, könnyen áttekinthető, terjedelme nem nagyobb egy A4-es lapnál. Az ÜTJ-k az intranetén, a menüsáv „Beszállítói oldal" gombjára kattintva, vagy a portál címlapjának jobb ol­dalán található grafikus linkre kattintva érhetők el. Kerekes Zoltán, főtechnológus- Borsod megyéből származom, családom­mal 1982-ben költöztünk Paksra. A Vak Bottyán Gimnáziumban érettségiztem, majd visszatér­tem „gyökereimhez", és a Miskolci Egyetemen szereztem okleveles gépészmérnöki diplomát. Ezt követően 14 évet töltöttem el három műszakos munka­körökben az üzemvitelen, 6 évig voltam blokkügyeletes. 2009 decembere óta dolgozom a biztonsági főosztály esemény kivizsgáló csoportjában főtechnológusként. 2012-ben MBA képzést kezdtem el Pécsen, de a nyelvtudásom fejlesztése okán (felsőfokú nyelvvizsga megszerzése) ezt átmenetileg fel­függesztettem. Édesapám az atomerőmű nyugdíjasa, és a húgom is itt dol­gozik. Nős vagyok, a feleségem a HŰIG munkatársa. Egy 8 éves kislányunk van, Paks belvárosában lakunk családi házban. A szabadidőmet leginkább a családom körében szeretem eltöl­teni. Szeretek a ház körül tevékenykedni és sportolni, valamint szenvedélyem az óragyűjtés és a zene. ITápszivattyú-automatika kiváltása Dobri Zoltán A mikro PLC minimális áron kínál maximális automatizá­lást. Jól integrálható, nagy teljesítményű és helytakarékos. Könnyű beépíteni, programozni, kezelni. Szélsőséges környe­zeti paraméterek között is működőképes. A modernizált rendszer kialakításánál számos szempon­tot kell figyelembe venni, hogy jól integrálódjon a jelenlegi rendszerbe: Jelenlegi betáplálási rendszert kell használni; Fel kell tudni dolgozni megfelelő számban mind az analóg, mind a kétállapotú jeleket; Megfelelő számú és típusú kimenő je­let kell tudnia képezni, amelyek alkalmasak a vezérlésre; A beavatkozó, végrehajtó jelek változatlanok maradnak, bővít­hetőség lehetősége viszont fontos; Fizikailag beépíthető le­gyen és rendelkezzen RS485-ŐS hálózati kapcsolattal, hogy az üzemállapotok, a működőképesség távolról és a helyszínről is ellenőrizhető legyen. Dobri Zoltán, szolgálatvezető- Pécsen születtem. 1991-ben végeztem az Energetikai Szakképzési Intézetben irányítás­­technikai műszerészként. Az atomerőműben dolgozom 1991 óta, az irányítástechnikai üzem­vitelen a szakmámban helyezkedtem el. Most már ipari elektronika technikumi és mérnök-informa­tikusi végzettségem van. Irányítástechnikai hatósági vizsgával rendelkezem 2003-tól. Az irányítástechnikai üzemviteli osztály operatív személyzetének tagjaként az„A" műszakban 2004-től művezetői, majd 2007-től szolgálatvezető mérnöki beosztásá­ban dolgozom. Pakson élek, nős vagyok. Két gyermekem van, egy 14 éves fiú és egy 6 éves kislány. I Karbantartást és javítást segítő tolózár­diagnosztikai eszköz használata a Paksi Atomerőműben Mach Gyula Máté Ha egy tolózár vagy szabályzó meghibásodik, a hiba helye, oka csak több méréssel határolható be. A hiba gyors és pon­tos behatárolásához a kitüntetett áramköri számmal ellátott vezetékeken a méréseket egy időben kellene végrehajtani, de az erőműben alkalmazott multiméterek erre a célra nem alkal­masak. A digitális multiméterek sajátossága a nagy mintavé­telezési idő, amely nagy hátrányt jelent a működtetés közben egy rövid pillanatra fellépő eltérések észlelésekor. Az erre a helyzetre alkotott célműszer viszonylag gyor­san végzi a mintavételezést, analóg és kétállapotú jeleket egyaránt képes mérni. A célműszer a berendezés típusának kiválasztása alapján elvégzi a szükséges beállításokat és a méréseket természetesen egy időben, majd megadja, hogy a mért értékek eltérnek-e a normál paraméterektől a kitüntetett áramköri számmal ellátott helyeken. A vizsgált berendezést a mérés helyszínéről is működtetni lehet, közben méri a futás­időt. Ezzel a módszerrel sokkal gyorsabban lehet megkeresni az esetleges hibát. Az eszköz képes az adatokat külső adathor­dozóra elmenti, ami a későbbi kiértékeléshez felhasználható, a jegyzőkönyvhöz hozzáfűzhető. A tápszivattyúk automatikai berendezései a szivattyú kör­nyezetében, reléterekben, villamos elosztókban kapnak jelen­leg helyet. Nehezen átlátható, bonyolult rendszerek, amelyek üzemeltetését más-más szakterület látja el. Ha a szakterületek kommunikációjába hiba csúszik, az jelentősen megnehezíti az esetlegesen előforduló hibafeltárását, mivel nem teljes egy­ségében látják az automatikát, hanem csak részegységeiben. Nem ritkán négykötetnyi áramúttervet kell átnézni, három re­létábla minden kötését, kontaktját, tekercsét kell ellenőrizni a hibakeresés folyamán. Nehezíti a helyzetet, hogy legalább 20 éve megszerelt, 40-50 éves technológiával kell magas szintű rendelkezésre állást biztosítani. Mindezektől megszabadulhatunk, ha áttérünk az erőmű más területén már most is alkalmazott Programozható Lo­gikai Kontrollerek (PLC) beépítésére. A Siemens AG SIMATEC rendszereivel kapcsolatos üzemi tapasztalatok minden igényt kielégítenek, kifogástalanok. Mach Gyula Máté, ügyeletes műszerész- Székesfehérváron születtem, középiskolai tanulmányaimat az ESZI-ben végeztem. Köz­vetlenül az iskola után, 2004 júliusában kezd­tem az erőműves pályafutásomat az Interlock Kft-nél. Külsősként a gépész szerviz osztály mű­helyében a forgácsoló és hőkezelő gépek villa­mos karbantartásával foglalkoztam egészen 2006 februárjáig. 2006 novemberében felvételt nyertem az irányítástechnikai üzemviteli osztályra, ahol közel egy év képzés után 2007 szep­temberében átkerültem a Paksi Atomerőmű Zrt. állományába. Manapság időm nagy részét tanulással és önfejlesztéssel töl­töm. Hobbim a szakmámon kívül az autószerelés és egyéb mű­szaki eszközökjavítása és építése. gyulai Szakmák az atomerőműben Az üzemfenntartási főosz­tály biztonsági rendszerek osztályán található elektro­mechanikai csoport mun­káját Horváth Lászlóné mű­szerész mutatta be. Horváth Lászlóné 1964-ben született Pakson. Középisko­lai tanulmányait a Vak Bottyán Gimnáziumban kezdte, majd az érettségit követően, 1982-ben a szekszárdi 505. Ipari és Szakmunkásképző Isko­lában műszerész szakirányon folytatta. 1983-ban februárjában került az atomerőműhöz szakmai gyakorlatra. Egy évvel később nyert felvételt a társasághoz. Az elektromechanikai csoporthoz került, ahol jelenleg is dolgozik. A csoport fő fel­adata a szekunder köri elektromechanikai mű­szerpark karbantartása. Ide sorolhatóak a kom­penzációs elvi mutató- és regisztráló műszerek, amelyek a legnagyobb darabszámban telepített szekunder köri műszerek. A 30 évvel ezelőtt te­lepített eszközök nagyrészt elektromechanikus elven működnek, de ma már nagyszámú, digi­tális kijelzésű típus is üzemel az erőmű terüle­tén. Tevékenységük részét képezi a mutató- és regisztráló műszerek, valamint a nyomásmérő műszerek javítása, ciklikus karbantartása is. A manométerek és a nyomáskapcsolók nagy­részt a szekunderkörben végzik feladatukat, de a primerkörben is megtalálhatóak. Az említett mérőeszközök nagy száma egész évben folya­matos munkát biztosít a csoport számára. A fő­javítások alatt a csoport legfontosabb feladata a lehívó rendszerek lehívó fiókjainak karbantartá­sa. Az erőműben nyolc, relé vezérelt lehívó rend­szer található, ezek lehívó fiókjainak érintkezői a kontakthibák elkerülése érdekében rendszeres tisztítást, karbantartást igényelnek. A blokkokon található nyomáskapcsolókat nem mindig sze­relik le a karbantartáshoz, ilyenkor a helyszínen kell kalibrációs beállításokat elvégezniük, néha zajos, illetve igen meleg munkakörülmények között. A modernebb nyomáskapcsolóknál már nem bourdon-cső, vagy membrán (ennek a kap­csolónak is van membránja) végzi a munkát, ha­nem digitális kijelzésű kapcsoló. Ennél a típusnál a mechanikus beállítások mellett a kontaktus­adás értékét programozással kell bevinni. Ez új­donságot jelent, ami színesíti a munkájukat. Az elmúlt évtizedek alatt rengeteg kiváltás, eszköz­csere volt, de még mindig nagyon sok harminc éves szovjet műszer van használatban. Fontos megemlíteni, hogy ezek a mai napig nagyon sta­bilan és megbízhatóan működnek, csak akkor kerülnek kiváltásra, ha már nem lehet alkatrészt beszerezni hozzájuk, vagy már nem javíthatóak. Az elektromechanikai csoport feladata még az üzemviteli operatív személyzet kiszolgálása, és a tartalék készülék raktár folyamatos feltöl­tése üzemkész berendezésekkel. Horváth Lász­lóné egy-egy készülék bemutatásával részt vett az ESZI tanulóinak gyakorlati oktatásában. Idén februárban 30 éves törzsgárdatagi díjat kapott. Férjével Pakson élnek, három fiúgyermekük kö­zül a legfiatalabb velük él, a két idősebb Budapes­ten szakácsként, illetve Pécsett informatikusként dolgozik. Szabadidejében kedvenc időtöltése a túrázás, ezt főként kerékpárral teszik, párjával az ország különböző tájait járják, többek közt már körültekerték a Velencei-tavat is. KV

Next

/
Thumbnails
Contents