Atomerőmű, 2013 (36. évfolyam, 1-12. szám)
2013-06-01 / 6. szám
2013. június mym paksi atomerőmű 13 Speciális csavarhúzógép a reaktoron A reaktor és készülék karbantartó osztály (rko) néhány éve új, speciális csavarhúzógépet alkalmaz. A reaktorszerelés egyik legfontosabb eszközéről Kávási Attila szerelésirányító mérnök adott tájékoztatást. A reaktor főosztósík csavarozó berendezés a reaktor-karbantartás elmaradhatatlan részét képezi. A reaktor főosztósík bontása és tömítése a főjavítások kritikus úti munkája, így a meghibásodások okozta időkiesés a főjavítást hosszabbítja. A reaktortartály főosztósíkját a felsőblokk zárja le 60 db M140 mm-es tömítőegységgel (tőcsavar, anya, alátétpár). A csavarhúzógép a reaktor hermetikusságát biztosító bontási-tömítési folyamatok eszköze. Kézi szerszámmal nem lehet kiváltani, a csavarokon fellépő előfeszítési erők nagysága miatt (ezeket valamelyest érzékeltetik a tömegek is: az M140-es anya közel 30 kg, egy tőcsavar pedig 185 kg). A berendezés fő egységei a következők: vezérlőpult a nagynyomású szivattyúkkal, hidraulikus munkahengerek (max. nyomás: 1000 bar, max. húzóerő: 6 MN), kábelek és tömlők az elosztórendszerrel és a nyomástávadókkal, emelő és kiegyenlítő rendszer, valamint a hatalmas tartókeret, amire a munkahengereket függesztik fel, illetve hordozza az összes kábelt és tömlőt. 1982-tól 1996-ig Skoda gyártmányú, majd 2008-ig a Tensor AB által tervezett és szállított csavarhúzógép funkcionált. 2008 óta van használatban a jelenlegi felújított, jelentős rekonstrukción átesett berendezés. Az első masinát - pontosabban kiépítésenként egyet - még a reaktorral együtt szállította a Skoda. Ezek szovjet tervek alapján, Csehszlovákiában készültek. Egyszerű működtetésűek és használatukat tekintve biztonságosak voltak ugyan, de - amint azt az 5,5 méteres átmérőjük és 28 tonnás tömegük is sejteni engedi - rendkívül nehézkes volt a telepítésük. Az első gépek esetében az előrehaladott élettartam és az alkatrész-utánpótlás problémája miatt került sor a kiváltásra. A 2008. évi felújítás azért vált szükségessé, mert a Skoda-gyártmányú gépeket kiváltó svéd berendezés főbb szerkezeti elemein is mutatkozni kezdtek a működési öregedés jelei, s ezeket nem lehetett egyszerű alkatrészcserével orvosolni. A gyártó cég is többször jelezte, hogy a csavarhúzó berendezés egyes szerkezeti teherviselő elemein a fellépő jelentős erők miatt fáradásos igénybevétel jelentkezhet, aminek következményeivel bármikor számolni kell. A berendezés nagymértékű kihasználtságát és az üzemévek számát valamint a karbantartási tapasztalatokat figyelembe véve meg kellett oldani a csavarhúzógép műszaki problémáit - hosszú távra és megbízhatóan. Új gép beszerzése a magas bekerülési költség miatt nem volt gazdaságos, így egyedüli, ésszerű és gazdaságos megoldásként a berendezés gépészeti és vezérléstechnikai felújítása maradt. Az rko elvégezte a berendezés teljes gépészeti és vezérléstechnikai felmérését, és összeállította a felújításra, javításra szoruló komponensek listáját. A reaktorszerelők véleményét is kikérték, s tapasztalataik beépültek a berendezés fejlesztésébe. A tervezésben, fejlesztésben részt vettek a TRI-G Kft. és a Relicont Kft. szakemberei is. A megvalósult átalakítás az alábbiak szerint foglalható össze: A berendezésen korábban levegő-működtetésű hidraulikus pumpák végezték a nyomásfokozást. A fő változás, hogy ezt most elektromotor vezérelt dugattyús nyomásfokozó szivattyú biztosítja, ami nemcsak gyorsabb, hanem könnyebben és pontosabban vezérelhető. Emellett mérés-adatgyűjtő rendszer került alkalmazásra, ami eltárolja a munkavégzés minden lényeges paraméterét, így bármikor visszakereshető az adott blokk bontási vagy tömítési folyamata. A munkahengerek ergonómiai kialakításán is fejlesztés történt, könnyebbé téve a dolgozóknak a munkahengerek pozicionálását. Az átalakítások és felújítások elvégzése után a berendezés hátralevő üzemideje hozzávetőlegesen 10-15 évvel lett nagyobb. A megújult csavarhúzógép teljesen beváltotta a hozzá fűzött reményeket, amit legfőképpen az igazol, hogy sikeresek voltak a főjavítási szerelések. A régi Skoda-gyártmányú géphez képest időben a felére sikerült leszorítani a bontási-tömítési folyamatot. A felújításokkal pedig sokkal egyenletesebb nyomáseloszlás érhető el, így a kötőelemeken kiegyenlítettebb erőhatások lépnek fel. A telepítés is egyszerűbb: a berendezés nem egyetlen, bonthatatlan egységből áll, s hiba esetén minden részegységet azonnal lehet cserélni a tartalékra. A régi csavarhúzógép az Atomenergetikai Múzeumban tekinthető meg. Prancz Zoltán A régi csavarhúzógép az Atomenergetikai Múzeumban Adatérzékenységi kategóriák ibir • Amikor információbiztonságról beszélünk, mindig azt figyeljük, hogy az általunk kezelt adatok, dokumentumok bizalmassága, sértetlensége, rendelkezésre állása megfelelő-e? E három tényezőt komplexen kell kezelni. Ezen tényezők közül a bizalmasság megfelelő kezelésének szinte minden esetben komoly jelentősége van, ezért azt mindig kiemelten kell kezelnünk. A bizalmassági szint meghatározása a kezelt adatok, dokumentumok adatérzékenységi besorolásával végezhető el. Az adatérzékenységi kategóriák kialakítása során meg kell felelni a törvényi és hatósági előírásoknak, valamint társaságunk érdekeit is szem előtt kell tartani. Ezek figyelembe vételével az adatérzékenységi kategóriák a következők lehetnek: Publikus adatok: amelyeket társaságunk azért hoz nyilvánosságra, hogy saját érdekből fakadóan tájékoztasson, vagy törvényi kötelezettségének eleget téve hozzon nyilvánosságra közérdeklődésre számot tartó információkat. Jellemző megjelenési formájuk az írott sajtó, tévé, rádió és az internet. Üzleti titok: ez a kategória a munkavégzéshez és munkahelyhez köthető információkat, adatokat, dokumentumokat tartalmazza (mind hagyományos, mind elektronikus formájában). Üzleti titok lehet a társaságunk végrehajtási folyamataira, technológiai eljárásaira, műszaki megoldásaira, gyártási folyamataira, munkaszervezési módszereire, logisztikai módszereire, gazdasági eseményeire, know-how-ira vonatkozó minden adat, tény, információ, megoldás. Ezeket az információkat felhasználási helyük, módjuk, illetve illetéktelen kezekbe kerülésük esetén a lehetséges kár mértéke alapján három szintre soroljuk be:- Üzleti belső használatú: Az üzemi területen munkát végző dolgozók tájékoztatására szolgáló kommunikációs csatornákon és eszközökön megjelenő, általános belső felhasználásra szánt minden adat, tény, információ és azok hordozói. Legjellemzőbb megjelenése a belső intranet, hírlevelek, plakátok.- Üzleti bizalmas: Ez a legszélesebb adatkör, mindenkinek a közvetlen munkavégzéséhez, a munkaköri leírásán keresztül meghatározott IT és egyéb jogosultságokat, kapcsolódó adatokat, információkat jelenti.- Üzleti különleges titok: Idetartoznak azok a jogi, pénzügyi, gazdasági, műszaki vagy piaci információt, adatot, tényt tartalmazó adatkörök, amelyek a társasági működést érzékenyen érintik, esetleg az erőmű jelenlegi vagy jövőbeli üzemeltetését jelentősen befolyásolják. Közérdekű adat: Valamely törvény által közérdekűnek - azaz nagy nyilvánosságra számot tartónak - nyilvánított adat, amelynek megismerhetőségét lehetővé kell tenni, jellemzően az interneten. Személyes adatok: Ezen kategóriába tartozó adatokat az Info törvény (2011. évi CXII tv.) határozza meg részletesen, személyes adat minden olyan adat, amivel a természetes személyek azonosíthatók. Személyes adatok kezelésénél a legfontosabb szempont, hogy a munkáltató csak a munkáltatói feladatok elvégzéséhez szükséges mértékben kezelje mindenkinek a személyes adatát, és csak addig, amíg szükséges, amíg felhatalmazása van rá, illetve amíg a törvény előírja. Nemzeti minősített adat: Ezen kategóriába tartozó adatokat a 2009. évi CLV törvény határozza meg, a korábban „államtitok” kategóriába sorolt adatokat jelenti. Az ilyen adatok kezelését kizárólag az előírt biztonsági zónában, megfelelő védelemmel ellátott helyiségben, minősített informatikai rendszerben és minősített kezelő személyzettel lehet csak megvalósítani. Az IBIR kialakításának elkövetkező nagy feladata - amely a társaság minden folyamatát érinteni fogja -, hogy napi működésünk részévé tegyük az adatérzékenységi kategóriák tudatos használatát. Cél, hogy működésünk minden szintjén, bármely beosztásban mindenki tisztában legyen, hogy munkája során milyen érzékenységű adatokkal dolgozik, és korrekt kezelésük milyen feltételekkel valósulhat meg. SJ Az új speciális csavarhúzógép a reaktoron
