Atomerőmű, 2013 (36. évfolyam, 1-12. szám)
2013-05-01 / 5. szám
fotó: Wollner Pál 20 J&r mym paksi atomerőmű 2013. május Mérnökgeodéziai rendezvény A Magyar Földmérési, Térképészeti és Távérzékelési Társaság Mérnökgeodéziai Szakosztálya szakmai rendezvényt tartott április 20-án, amely az atomerőmű beruházásának eddig eltelt idejét mutatja be a résztvevőknek a kezdetektől napjainkig, kiemelten az 1974-1990-ig terjedő időszakot a nosztalgia jegyében, múzeumlátogatással egybekötve. Vártak mindenkit, de elsősorban azokat a kollégákat, akik részesei voltak a beruházás mérnökgeodéziai tevékenységének. Németh András, a Paksi Atomerőmű építészeti osztály csoportvezetője, a rendezvény szervezője a következőket mondta el:- A Mérnökgeodéziai Szakosztály a Magyar Földmérési, Térképészeti és Térinformatikai Társaság (MFTTT) jogelődjének a Geodéziai és Kartográfiai Egyesület 1962. december 18-i vezetőségválasztó közgyűlésén alakult „Ipari geodéziai szakosztály” néven. Tevékenységét az alapító elnök, Koren István az 1964-es a szófiai mérnökgeodéziai szimpóziumon elhangzott előadásában így foglalta össze:„A mérnökgeodézia a mérnöki alkotás műszaki folyamatával szerves és dinamikus összefüggésben alkalmazott geodéziai tevékenység, alkalmazott tudomány.” A szakosztály tagjai az MFTTT tagok közül azok a földméréssel, térképészettel, térinformatikával foglalkozó kollégák, akik tevékenysége vagy érdeklődési köre, kutatási területe kapcsolódik a mérnöki létesítmények mérnökgeodéziai feladataihoz. A szakosztály feladatainak szervezését 2011 őszétől én vettem át. A tagok jellemzően a Mérnöki Kamara tagjai is, így olyan közös rendezvényben is érintettek vagyunk, mint a hagyományosan Tengelicen megrendezett „Építési geodézia a gyakorlatban” tárgyú szakmai konferencián. A szakosztály tevékenysége kapcsolódik a közműnyilvántartás, műszaki térinformatika feladataihoz is, így a Gita Műszaki Térinformatika Egyesület rendezvényein is találkozunk. Az aktualitása a mostani látogatásnak a múzeum egy éve történt megnyitása. A kiállított emlékek között található két tároló is, amelyben olyan geodéziai műszerek is találhatóak, amelyek a beruházás idején voltak használva, kimondottan arra célra történt a beszerzésük is. A kollégák még nem látták a múzeumot. Ezért a találkozó célja a múzeum bemutatása, személyes találkozások megszervezése és az emlékek felidézése volt a nosztalgia jegyében. Nem sokan tudják, de a geodéziai szakterületnek az atomerőmű történetében már közel 40 évre nyúlnak vissza az emlékei. A ’60-as évek közepe volt a kezdet, amikor még a telephely kijelölés tevékenysége történt annak alapfeladataival, amelynek eredményeit ma is alkalmazzuk - vetületi és koordináta rendszert, térképezési és kitűzési hálózatokat. A múzeumban lehetőség van olyan emlékek elhelyezésére is, amelyek az érintett szakemberek szakmai visszaemlékezéseit, személyes műszaki dokumentumait, szakmai önéletrajzait, fényképeit és egyéb tárgyi emlékeit jelentik az atomerőmű mérnökgeodéziai szakmai múltjából, amely később a tudományos szempontú keresésnek is lehet majd a forráshelye. Ennek a bemutatását és a figyelem felkeltését is célul tűztük, amit a jelenlévő kollégák is támogattak. Sajnos már nem lehet mindenkit elérni, de a cél az, hogy legalább szakmai önéletrajzzal emléket állítsunk azoknak a kollégáknak is, akik meghatározó részesei voltak az atomerőműnek. A látogatás bevezetőjeként szakmai előadások hangzottak el a múlt szakmai emlékeinek felidézéséhez: dr. Specziár Attila, az FTV volt kirendeltség vezetője, jelenleg nyugdíjas: A Paksi Atomerőmű építésének előzményei és a kivitelezés geodéziai feladatai az E Főépület (1-2 blokk) üzembe helyezéséig, 1974-től 1982-ig; Csáki György, az ERŐTERV volt szakmai felelőse, jelenleg ERDA Kft ügyvezetője: Analitikus fotogrammetriai eljárás a Paksi Atomerőmű építésekor; Homolya András mestertanár, BME Általános és Felsőgeodézia Tanszék: Térinformatika, amikor még nem így nevezték; Németh András csoportvezető, MVM PA Zrt.: Mérnökgeodéziai tevékenység a Paksi Atomerőműben 1981-től napjainkig. Wollner Pál Tudományos diákkonferencia INFORMATIKA TUDÓ MÁN TI Az Országos Tudományos Diákköri Konferencia (OTDK) az ország legnagyobb felsőoktatási tudományos rendezvényeként a tehetséges alkotó fiatalok színvonalas bemutatkozási lehetősége. Az idén a Gábor Dénes Főiskola (GDF) rendezte meg a XXXI. OTDK Informatika Tudományi Szekcióját (ITSZ). Magát az OTDK konferenciát 1952-óta minden második évben rendezik meg. Már 16 szekcióban vetélkednek egymással a diákok. Újabban már a határokon átnyúló egész nemzet részt vehet: a hazai, az erdélyi, szlovákiai egyetemisták, főiskolások is. A fő cél, hogy a különböző iskolák kiváló diákjai megismerhessék egymást, egymás munkáját, valamint az iskoláikban folyó tudományos munkát. Idén az Informatika Tudományi Szekcióra több mint 200 dolgozatot nyújtottak be. Az előzsűrizést követően a konferencián összesen 150 pályamunkát mutattak be. Témák alapján 7 alszekcióra, valamint 21 tagozatba osztották szét a pályamunkákat. Az alszekciók témái: beágyazott rendszerek, bioinformatika, intelligens rendszerek, rendszertervezés, számítástudomány, szoftverfejlesztés I. és II. A neves szakértőkből álló zsűri tagjait is gondosan válogatták ki az ország neves egyetemeinek professzoraiból. Az ünnepélyes megnyitón dr. Zárda Sarolta, a GDF rektora büszkeségének adott hangot, hogy ők rendezhették meg a találkozót. Dr. Szendrő Péter egyetemi tanár, az OTDK elnöke kiemelte, hogy a tehetséges diákok mellé jó tanárok kellenek az eredményes munkához. Dr. Floffman Tamás, Budapest XI. kerületének polgármestere elmondta, hogy kerülete elsőként tért át a nyílt forráskódú közigazgatásra, és elsőként tájékoztatják a lakosságot a „felhőkön keresztül''. Dr. Pataricza András egyetemi tanár kiemelte, hogy aki tudományos pályán dolgozik, azzal szemben magasabb az erkölcsi követelmény. A konferenciát dr. Bognár Géza, a GDF tudományos igazgatója, az ITSZ ügyvezető elnöke nyitotta meg dr. Jarosievitz Beáta, az ITSZ ügyvezető titkára, főiskolai tanár felkérésére. A továbbiakban a szponzorok képviselői ismertették, hogy milyen kiváló, inspirativ környezetben lehet náluk alkotni, majd elkezdődtek a meghallgatások és a pályamunkák bemutatása. A pályamunkák rövid összefoglalói könyv formájában a konferencia-kiadványban is megjelentek. Egyik téma érdekesebb volt a másiknál. Az ünnepélyes díjkiosztó előtt dr. Lévai Péter, fizikus, az ELTE professzora, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont főigazgatója történelmi áttekintést adott az információáramlás sebességének és az adatmenynyiségek továbbításának a fejlődéséről. Megmutatta, hogy a történelem során a tudományágak adatmenynyiségének rohamos növekedése jellemző. Míg Galilei 161 0-ben új távcsövével 3 Byte/éjszaka adatmenynyiséghez jutott, addig az Új-Mexikóban megépült digitális távcső 200 GByte/éjszaka elemzendő adatot szolgáltat. Ernest Rutherford 1909-1911 alfa-szórási kísérletének adatsebessége 1Kbyte/nap volt, a CERN-ben működő LHC 2008-tól 42000 GByte/nap adatot szolgáltat. Azonban még ezzel a fantasztikus adatsebességgel is több mint három év kellett, hogy a keresett Higgs-bozont megtalálhassák. Fia csak ugyanezt a technikát, adatválogatást használnánk a továbbiakban is, akkor az első szuperszimmetrikus elem megtalálása 300 év múlva lenne várható. Azzal zárta előadását, hogy rengeteg felfedeznivaló várja az iljúságot. A díjkiosztón közel 75 pályamunkát díjaztak, ebből 21 első, 19 második és 11 harmadik helyezést osztottak ki, a szponzoroknak köszönhetően pedig még számos különdíjat is. A záróünnepségen dr. Bognár Géza elnök átadta dr. Gingl Zoltán tudományos és közkapcsolati dékánhelyettesnek a stafétát, hogy a következőt a Szegedi Tudományegyetem rendezhesse 2015-ben. gyulai A Gábor Dénes főiskola modern campusa Újbuda központjában található. Magas színvonalú oktatást kínálnak megújult, kiváló eszközparkkal és infrastruktúrával, valamint elmélyült egyéni tanulási lehetőségeket távoktatáson keresztül letölthető tananyagok segítségével. Tehetséggondozás, konzultációs lehetőségek, tudományos munka, hallgatói önkormányzat, karriertámogatás és tanácsadás segíti a főiskola diákjait a sikeres karrierépítésben. Keresettek lettek a végzett diákok. A honlapon rengeteg állást kínálnak, hazai és külföldi munkahelyekre. A WAN0 GB elnöke a Moszkvai Központban járt Jacques Regaldo, az Atomerőmű Üzemeltetők Nemzetközi Szövetsége Kormányzó Tanácsának (WANO GB) új elnöke április 16-án meglátogatta a WANO Moszkvai Központját (MC). Elkísérte őt Árva Vourenmaa, a WANO MC Kormányzó Tanácsának elnöke és Rémy Laffin, Regaldo titkára is. A vendégeket Mihail Csudakov, a Moszkvai Központ igazgatója és helyettesei, Szergej Frolov és Szergej Vibornov fogadták, és bemutatták a központ eredményeit, feladatait. Regaldoval az MC szakmai titkárságának valamennyi munkatársa találkozott, és tájékoztatást adtak az egyes programok munkájáról. Mint moszkvai részről elhangzott, a központ igyekszik fejlődni, és önállóan bevezetni a magasabb szintű eredményekhez szükséges intézkedéseket. Ilyen eredmény a regionális WER baleseti krízisközpont létrehozása, de valamennyi programban javító intézkedéseket határoztak meg. Regaldo elismerően nyilatkozott a moszkvai eredményekről. Mint mondta, az Atlantai és a Párizsi Központ meglátogatását követően érdeklődéssel jött Moszkvába, és elégedett a látottakkal, hallottakkal. Útjának következő állomása a WANO Tokiói Központja. A feladatokat illetően aláhúzta, hogy három kiemelt feladatot tart nagyon fontosnak. Szerinte egyrészt szükség van a fukushimai baleset után a Tokiói Központ kiemelt támogatására. Másrészt - jelezte - elengedhetetlen az úgynevezett Fukushimai Intézkedések végrehajtása a nukleáris biztonság növelése érdekében. Ehhez kapcsolódik a WANO önértékeléséből fakadó feladatok követése is. Harmadik prioritás Jacques Regaldo szerint a WANO központok és irodák együttműködésének fejlesztése, egy jobban koordinált, a tapasztalatok kölcsönös megosztását erősítő munka- és irányítási rendszer meghonosítása. A találkozót követően a vendégek megtekintették a WANO MC-nek is otthont adó VNIIAES székházban kialakított új Regionális Krízisközpontot. Hadnagy Lajos, Moszkva Az üzemanyagciklusról tartottak előadást a BME-n Alexander Bychkov, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) főigazgató-helyettese, a BME Nukleáris Technikai Intézet meghívására tartott előadást április 4-én. Aszódi Attila üdvözölte az előadót, Kovács Pált, energia- és klímapolitikai államtitkárt, Rónaky Józsefet, az OAH főigazgatóját, valamint az igen szép számmal megjelent diákokat, oktatókat és a téma iránt érdeklődő szakembereket. Az előadó példaként megemlítette, hogy milyen bonyolult volt megszervezni 2010 végén a kiégett üzemanyag elszállítását egy reprocesszállóba szárazföldön és tengeren, majd felvázolta az energiafelhasználás eloszlását a világban fejlett és kevésbé fejlett régiók között, és a várható energiaéhséget. Belátható - mondta -, hogy ennek zömét atomerőművek fogják megtermelni, amihez az üzemanyag az urán lesz. A NAÜ egyik küldetése, hogy az atomenergia békés felhasználásával kapcsolatos tudást összegyűjtse és megossza. A korszerű nukleáris energiatermelés elképzelhetetlen a zárt üzemanyagciklus nélkül. Ehhez tartozik a gazdaságosan kitermelhető készletek felkutatása, hogy azután külszíni fejtésű vagy mélyművelésű bányából hozzák elő a dúsítandó uránt. Az erőművekben azután a legyártott üzemanyagból annyi energiát nyernek ki, amennyit csak lehetséges. A kiégett kazettákat előbb hűtik, majd tárolják - ezzel a nyílt üzemanyagciklus végére érünk. Ha a folyamatot reprocesszállás követi, záródik az üzemanyagciklus. Számos módszer van a plutónium és a maradék urán kinyerésére, hogy belőlük ismét üzemanyag lehessen, de leválasztására kerülnek a hosszú felezési idejű izotópok is (a tárolásnál térfogatcsökkentést jelent). A katonai célokra felhalmozott plutónium uránnal keverve speciális reaktorokban üzemanyagként felhasználható (MOX). A gyors reaktorokban nemcsak a plutónium alakul át, de a hosszú felezési idejű izotópok is. Végül sorra vette a nagyaktivitású tárolók technológiai megoldásait, valamint a reprocesszálókat. gyulai
