Atomerőmű, 2013 (36. évfolyam, 1-12. szám)
2013-05-01 / 5. szám
o: Willing Pál_______________________________________ fotó: Wollner Fái 2013. május 21 mym paksi atomerőmű Munkatársaink szabadidőben A Szaggató zenekar áprilisi szekszárdi koncertjéről talán mindenki értesült, hiszen az együttes figyelemfelhívó plakátja az erőmű területén több helyen is látható volt. Ezen apropóból kerestem fel Kiss Zoltánt, a zenekar alapítóját, aki 2008-ban kezdett el az atomerőmű területén dolgozni, mint vagyonőr, 2011 óta pedig a Fegyveres Biztonsági Őrségnél szolgál.- Zoli, mióta játszik szerepet a zenélés az életedben?- A zenélés, mint olyan, már gyerekkorban kezdődött az erdélyi Szászrégenben. Ott születtem, és ugyanott tanultam röpke másfél évig hegedűn játszani. Ez arra volt jó, hogy megismertem és megszerettem ezt a hangszert, de a tanulási folyamat hamar megszakadt, mert nem igazán tudtam megbarátkozni a klasszikus zenével, amit akkor tanítottak. Évek teltek el, mire újra kézbe vettem a hangszert, és mint a kisgyerek, aki újra tanul járni, kikeresgélve a hangokat, újra szóra bírtam a hegedűt. A gitárral hasonló küzdelmeim voltak, csak mindenféle alap nélkül, magam kezdtem el rajta tanulgatni. Utazások a népzene világába- Mesélnél a zenekarról pár szót? Mikor alakultatok, kik a tagok?- A zenekar megalakulása és egyáltalán a népzene szeretete 2005-re datálható. Ezek azok az idők voltak, amikor felnőtt fejjel ismét hangszert vettem a kezembe. A madocsai tánccsoport kisérése - bár mélyvíz volt az elején - megszerettette velem a népzenét, és a zenekar prímásaként is sokat tanultam a zenekar felépítéséről, működéséről. Akkoriban többnyire vendégzenészekkel dolgoztam együtt. A népzenét azóta is autodidakta módon tanulom. A zenekar oszlopos tagját, Nemes Andrást is akkor ismertem meg, akivel ketten - mondhatni - alapító tagjai vagyunk a Szaggatónak. Azonban más zenekarban is zenéltünk együtt Andrással, ahol a népzene mellett belekóstoltunk a népzenei feldolgozásokba, versmegzenésítésekbe. Ennek a zenekarnak Tengertánc volt a neve, aminek Ludányi Miklós, Béda Andi, Borbély Tamás, Závodi Attila voltak még a tagjai. A tánccsoport kísérése mellett az „ős” Szaggató elkezdte kialakítani az önálló koncertműsorát, majd lassan a koncertezés maradt a fő profil. Az alkalmankénti táncház muzsikálás azért megmaradt, ami a Dunakömlődi Faluházhoz köthető, ahol jó hangulatú népzenés esteket szoktunk tartani. Nagyon sok hangszeren szólaltatjuk meg a muzsikáinkat, és természetesen mindezt élő hangszereléssel tesszük. A zenei stílusok között is elég nagy utazásokat szoktunk tenni egy-egy koncerten, mindezt a népzene köré építjük. Ezzel a sokszínűséggel, olyanokhoz is eljuttatjuk a magyar kultúra egy szeletét, akik nem járnak táncházba és egy hagyományos népzenei felállást is kb. 5 percig hallgatnának meg. Most pedig, mint egy koncerten, hadd mutassam be a Szaggató zenekar jelenlegi felállását: Magyar Ildikó (hegedű, ének), Erős Edina (fuvola, furulya, ének), lányom Kiss Barbara (nagybőgő, basszusgitár, cajon, ének), Steig Zoltán (brácsa, basszusgitár), Nemes András (ének, gitár, tambura és minden, ami pengetés) és jómagam, Kiss Zoltán (hegedű, gitár, ének). Aki pedig többet szeretne megtudni a zenekarról, a fellépésekről, az látogasson el a honlapunkra (www.szaggatozenekar. fw.hu), de a Facebookon is megtalálhatóak vagyunk.- Milyen sikereket értetek el?- Muzsikáltunk már több nagy rendezvényen is. Csak hogy hazabeszéljek egy kicsit, tavaly például az erőműves majálison és a villamos napon is volt szerencsénk fellépni. Képviseltük már Paks városát testvérvárosunkban, Kézdivásárhelyen. Ezen kívül Paks város számos rendezvényén jelen voltunk már. Mindezek ellenére azt kell, hogy mondjam, nem egy nagy színpad, vagy több ezer ember jelenti a nagy sikert. Elegendő ehhez akár pár fő is, akik együtt élnek a zenekarral és olyan szinten feltöltenek bennünket, hogy hónapokig nosztalgiázhatunk rajta. Ilyenek szoktak lenni a cseresznyési olvasótáborok, ahová határon túli középiskolás fiatalok érkeznek évről-évre. De nagy sikernek könyveljük el, hogy Paks város a zenekar munkásságát 2012-ben a Paks Kultúrájáért elismerésben részesítette.- Milyen gyakran léptek fel?- Fellépéseink gyakorisága nyilván a felkérésektől is függ. Tavaly a legzsúfoltabb hónapunkban, júniusban pl. hét fellépésünk volt, de amint mondtam, vannak azért üresjáratok is. Amik elmaradhatatlanok és rendszeresek, azok a heti próbák, amelyek gyakorlással és alkotással telnek többnyire. Ezek mennyisége rengeteg utazásunkba és ezzel együtt sok anyagi befektetésbe kerül, mivel a csapatban Szekszárdról és környékéről is vannak zenésztársak. Ezért is örülünk a meghívásoknak, mert azon túl, hogy szívünket-lelkünket beleadjuk a zenélésbe, örülünk, ha minél több emberhez eljuttathatjuk a muzsikánkat és legalább a költségeinket fedezni tudjuk (hangtechnika, hangszerek karbantartása, utazások stb.) A soron következő koncertünk itt Pakson lesz május 23-án a Csengey Dénes Kulturális Központban, ahová mindenkit szeretettel várunk. Úgy gondolom, hogy nem kell vidékre menni egy jó hangulatú koncert meghallgatásához, ezt Pakson is megtehetjük egy helyi zenekarral. Keszthelyi Katalin A Reform Főzőklub vendégül látta a P0K-ot Az előző évek hagyományához híven a paksi Reform Főzőklub Egyesület április 10-én vacsorára hívta a Paksi Orosz Klub tagjait az Atomfitt Centrumba. Kovács János mesterszakács, a főzőklub vezetője elmondta, hogy kapcsolatuk évek óta oda-vissza meghívásos alapon áll fenn. A két civil szervezet már több alkalommal találkozott, így megismerték egymás tevékenységét is. Most magyaros menüsort tálaltak fel a főzőklub tagjai vendégeiknek. Hideg előétel: sonkapástétom saláta ágyon, leves: tárkonyos raguleves, főétel: magyaros szűzérmék lecsós szaftos főtt-sült burgonyával, friss salátalevéllel és paradicsom, paprika és retek karikákkal, a deszszert: Masánszky-rizs eperöntettel, szeletelt kivivel és eperrel díszítve. Wollner Pál U Törpe, vagy apró nőszirom (Irispumila) •ni Uv A Pakson az Ürgemezőn is fellelhető növény valaha valóságos szőnyegként borította a tori' V . -í pát-medence több kistáját, így a Pest-környéki i' > ... J homokhátakat is. Mára erősen megritkult. Vad álr _ * ,. 1^*0“ lományai találhatók a Kaukázusban, Oroszország- '' • ^ nyugati részén, és Európa egyéb déli és keleti or-4^ szágaiban. A/V i „ . Vastag gyöktörzse a föld alatt terjeszkedik. Wíí / Kard alakú, 4-20 milliméter széles levelei tőlevél-V rózsában nőnek, ennek közepéből emelkedik ki ' ' ' az 5-10 centiméter magas, egyszerű virágszár, aminek végén egy nagyfejű, rendszerint sötétlila vagy halványsárga virág nyílik. A lepellevél csöve megnyúlt, a külső lepelcimpák szakállasak, hátrahajlók, a belsők a virág közepe felé összehajlanak. Rendszerint sziklagyepekben, löszfalak szélén virít. Március-májusban nyílik. Magyarországon védett, eszmei értéke 5000 Ft. Wollner Pál Egészségprogramot szervezett az „Együtt a parlagfű ellen" Alapítvány Április 18-án került sor az „Együtt a parlagfű ellen" Alapítvány szervezésében arra a programra, mely a speciális étrendre szorulók részére adott szakmai segítséget. Ennek kapcsán beszélgettem Sáhi Manuélával, az alapítvány ügyvezetőjével.- Milyen céllal hirdették meg a programjukat?- Napjainkban egyre több szó esik az allergiáról, mivel egyre több ember szenved többféle allergén által kiváltott enyhébb vagy súlyosabb tünetektől. Az allergének egy része a táplálékainkkal kerül a szervezetünkbe, és nagyon sokféle elváltozást idézhetnek elő. Magyarországon a vezető táplálékallergének a tehéntejfehérje, a tojás, a szója, a gabonafélék. A felnőtt lakosság kb. 1,5-3,5%-a szenved valamilyen táplálékallergiában, míg a gyermekek kb. 0,3- 7,5% táplálékallergiás. Ugyanakkor a mostani programunkkal is tudatosítani szerettük volna minden érintett számára, hogy az ételallergiások és táplálék-túlérzékenységgel küzdők teljes értékű életet élhetnek, ugyanúgy élvezhetik az étkezést, mint mások.- Tudomásom szerint az alapítvány célkitűzési közül most az egészségvédelem kap nagyobb hangsúlyt.- Az alapítvány 1995-ben történt létrehozásakor a fő célkitűzés a parlagfű elleni védekezés, illetve a parlagfű-mentesítés volt. Az utóbbi években ehhez fokozatosan hozzákapcsolódtak a környezettudatos nevelést és oktatást, az egészségvédelmet, valamint a betegségmegelőzést segítő programok. Az alapítvány törekszik arra, hogy tevékenységében időről-időre megújuljon, és új programokat vezessen be. így az egészségvédelem területén a kezdetektől meglévő asztma allergia klub (havi programmal és évente 10 napos erdélyi gyógyüdüléssel) és gyógyúszás programok mellé, az ételallergiában szenvedők számára meghirdetett havi programunkban dietetikus közreműködésével speciális ételek, menüsorok elkészítésével, továbbá tanácsadással kívánunk segítséget nyújtani az érdeklődők részére.- Hogyan épülnek egymásra ezek a programok?- Áprilisban a tejcukor és fehérjementes táplálkozás, májusban pedig a gluténmentes táplálkozás témaköröket választottuk ki. A programok lebonyolításában dietetikusok, illetve táplálkozási tanácsadók vesznek részt, a helyszín pedig az Atomfitt Centrum. Szeretném felhívni az olvasók figyelmét a június 1-re meghirdetett félnapos családi és egészségnapunkra is, ahol számos szűrővizsgálat ingyenes elvégzésére nyílik mód.- Térjünk vissza az áprilisi programjukra. Hogyan értékeli?- A programon 14 fő vett részt. A résztvevők értékelése szerint a program hasznosnak bizonyult, nagyon kellemes légkörben zajlott le. Az alapítvány tervezi a program folytatását május és június hónapban is, amelyre szeretettel várjuk a jelentkezőket. BR
