Atomerőmű, 2013 (36. évfolyam, 1-12. szám)

2013-05-01 / 5. szám

2013. május <©> mym paksi atomerőmű 19 HÍREK A NEMZETKÖZI ATOMENERGIA VILÁGÁBÓL A Shandong tartományban épülő blokk fon­tos eleme került a helyére március 23-án A 350 tonnás elemet sikeresen ráhelyezték a tartószerkezetre -jelentette az állami atomenergetikai szervezet. A körkörös síne­ken mozgó berendezés 360 fokos szögben képes elfordulni, és a főberendezések emelésére és mozgatására használják majd. A fu­tószerkezetet és az emelőmechanizmust is hamarosan felszerelik a hídra. A polárdaruk általánosan használatosak a reaktorok belső berendezéseinek, illetve kisebb terhek mozgatása során, de szá­mos esetben maga a reaktortartály és a gőzfejlesztők is ezek segít­ségével kerülnek beemelésre az építés alatt. Az AP 1000 típusú blokk daruja 38 m hosszú, szélessége 13,5 m, összsúlya pedig meghaladja a 450 tonnát. Az emelőkapacitás 300 tonna, egy segédrendszere pedig 25 tonnát tud emelni. A híd egyébként 800 tonna teherbírású, így akár speciális feladatokat is el tud látni az építkezés során. A Kínában épülő Haiyang-1 egység a második a Westinghouse által tervezett AP 1000-es blokkok so­rában, a Sanmen-1 blokkot követi. Mindkét telephelyen két blokk épül egyébként, de további kettőt-kettőt terveznek még a beru­házók. Az ukrán nukleáris hatóság kiadta az építési és az üzembe helyezési engedélyt A telephelyen új átmeneti tároló (ISF-2 néven) épül az elhasz­nált üzemanyag számára. Az építkezés igazából már meg is indult, a létesítmény a telephelyi blokkok kiégett üzemanyagát kezeli és tárolja majd. Az új engedély felülírja a most érvényben lévőt, és le­hetővé teszi, hogy a munkák előremozduljanak az építés irányába. Abban is segítséget nyújt, hogy elnyerjék majd a megépült átme­neti tárolóra az üzemeltetési engedélyt. A létesítményt a Holtec International fogja felépíteni, a pénzügyi támogatást az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank biztosítja, a befejezés várható idő­pontja 2015. Az 1-3. blokkok üzemanyagát jelenleg saját pihentető meden­céikben, illetve az ISF-1 nevű átmeneti tárolóban tárolják. Ha a második egység is elkészül, akkor abban hosszú távú, száraz körül­mények között történő elhelyezést valósítanak meg a mintegy 20 ezer üzemanyag-kazetta számára. Forrás: World Nuclear News, 2013. április Varga József Helyére emelték a daruhidat a Haiyang-1 blokkon I world nuclear news Új üzemanyag-tárolót építenek Csernobilban NEI SmartBrief Jelentős fejlesztések a Perry atomerőműben 109 millió dollárt fordítanak a turbina forgórészek cse­réjére A telephelyen dolgozó műszaki személyzet ápri­lis elején fogott hozzá a munkák első fázisához. Eb­ben a három forgórész egyikének cseréjére kerül sor. A nagyobb hatékonyságú rotorok segítségével a turbó­­gép-csoport jelenlegi 1260 MW-os teljesítményét 30 MW-tal tudják növelni. Az üzemeltető First Energy 2008-ben rendelte meg az új alkatrészeket. A gyártási munkálatok Japánban kezdődtek meg a világ két azon gyártóművének egyikében, ahol képesek elvégezni ezt a különleges igényeket támasztó kovácsolási feladatot. A forgórész alkatrészeit aztán a General Electric egyik amerikai gyárába szállították a végszerelés elvégzésére. A turbina fordulatszáma 1800/perc, az egyes rotorok hossza 10,5 méter, a legnagyobb átmérőjük 4,2 méter és 175 tonnát nyomnak. Azt várják az új alkatrészektől, hogy az erőmű teljes további üzemidejét kiszolgálják. Az NRC 1986-ban adta ki az üzemeltetési engedélyt, az üzemeltető 2046-ig sze­retné működtetni az egységet. Az eredeti forgórészeket el fogja adni az erőmű egy olyan cégnek, ami dekonta­­minálja azokat és előkészíti a selejtezésre. (A Perry egy egyblokkos, forralóvizes típusú erőmű - a fordító meg­jegyzése.) Riadó a kongresszusnak Rosszul végződhet az evakuálási program Az amerikai nukleáris hatóság és a kongresszusi vizsgálóbizottság tagjai csaptak össze egy jelentés meg­jelenése után, ami arra hívta fel a figyelmet, hogy atom­­erőművi baleset esetén a kiürítési zónán kívül lakók pánik okozta megmozdulásai miatt torlódások kelet­kezhetnek az utakon és lehetetlenné válhat más szemé­lyek kimenekítése. A kongresszusi bizottság egy három évtizedes alapdokumentumban lefektetett eljárással szembesül, ami szerint azokra a lakosokra kell fókuszál­ni az előkészítő tevékenységek során, akik a telephely 10 mérföldes körzetében laknak. A bizottság szerint az ezen kívül élők annyira fenyegetve érezhetik magukat a szétterjedő sugárzás lehetősége miatt, hogy önszán­tukból elmenekülhetnek onnan, így eltorlaszolhatják az utakat és késleltethetik mások kimentését. Nem tudni, hány ember dönt úgy, hogy elindul valamelyik repülő­térre, és végrehajtja ezt az „árnyék-evakuálást”. A bizott­ság szerint az evakuálási tervek nem kellő alapossággal veszik figyelembe ezt a másodlagos lehetőséget. Az NRC szóvivője, Neil Sheehan egy elektronikus levélben így vágott vissza: Nem fogadjuk el azt az álláspontot, hogy a kimenekítés nem hajtható biztonságosan végre. Robert P. Casey demokrata politikus szerint törvény­hozási intézkedések szükségesek, de nem közölt erről részleteket. Jelenleg az egyes államok azon dolgoznak, hogy korlátozzák az 50 mérföldes sugarú körzetből származó, szennyezett gabona, tej és ivóvíz fogyasz­tását. Közben környezetvédő szervezetek folyamatos nyomást gyakorolnak a szövetségi törvényhozókra, szerintük az evakuálási rádiuszt 25, míg a fogyasztha­tósági sugárt 100 mérföldre kellene kiterjeszteni. Azt is el akarják érni, hogy a lakossággal gyakoroltassák a baleseti helyzetben teendőket. Annak idején az atom­erőműveket gyéren lakott, vidéki körzetekben építették meg. Egy 2011-es felmérés szerint a 10 mérföldes kör­zetekben élők száma három és félszeresére nőtt 1980 és 2010 között. Az amerikai lakosság 40%-a, mintegy 120 millió ember él az atomerőművek 50 mérföldes körzeté­ben napjainkban. Forrás: NEI SmartBrief, 2013. április Varga József JAIF Hírek Japánból Bemutatta dekontamináló robotját a Toshiba A távirányítású eszközt Fukushimában fogják alkalmazni A leszerelésre ítélt, sérült fukushimai blokkok munkála­taihoz kifejlesztett berendezést a reaktorok környezete munka­­feltételeinek javításra használják, mielőtt elkezdenék a sérült zónákból történő üzemanyag-törmelék eltávolítását - közölte a sajtóval a cég képviselője. A bemutatóra a Toshiba yokohamai gyárában került sor. A reaktorok környékén várhatóan külön­böző módon kell végrehajtani a munkát, mivel a szennyeződés az épületeken belül eltérő lehet. A gyártó cég egy korábban már ismert technológiához folyamodott a fixált szennyeződés eltá­volítása érdekében, ez pedig a „szárazjeges robbantásos” mód­szer. Eredetileg ezt az eljárást a repülőgépek festékbevonatának lehámozására alkalmazták. A rendszerben szárazjég-részecs­kéket permeteznek nagy sebességgel a tisztítandó felületre. A részecskék szinte azonnal szublimálnak, így minimális kineti­kai energiával terhelik a felszínt, és nem okoznak károsodást abban. A kialakuló jelentős hőmérsékletkülönbség hatására a felületről eltávoznak a szennyező anyagok. Az eljárás csökkentett mennyiségű másodlagos hulladékkal jár, és minimálisan károsítja az alapanyagot. Alkalmazása már meghonosodott az ipar számos területén, így az energetikában is. Természetesen további tesztekre van szükség Fukushimá­ban, és csak az esetelegesen szükséges módosítások után lehet alkalmazásba venni éles körülmények között - erre nyár elején kerülhet sor. Ünnepség az épülő tokamak telephelyén Megkezdődhet a kísérleti plazmaberendezés építése Március 25-én a Japán Atomenergia Ügynökség kisebb ce­remóniával kívánta jelezni annak fontosságát, hogy a terve­zettnél két hónappal korábban megérkezett Európából a Naka Fúziós Intézetbe az egyik fontos alkatrész. Ezt a JT-60SA ne­vet viselő kísérleti berendezés szupravezető tekercseinél hasz­nálják majd fel. A szállítmány megérkezése azt is jelezi, hogy megkezdődött a nemzetközi együttműködés a nukleáris fúziós program megvalósítása során. Az intézetben folyó munka cél­ja az ott lévő, zéróteljesítményű tokamak (JT-60) kiváltása. A kísérletek 2018-ban kezdődhetnek meg a japán-európai közös projektben. A kriosztát a vákuumszigetelésű tartály alapeleme. Átmérője 12 m, 3 m magas és 280 tonnát nyom. A szállítás so­rán több darabra szedték szét, de még így is számos közleke­dési fennakadást okozott az intézetbe történő szállítás során. Forrás: Japan Atomic Industrial Forum, 2013. április Varga József Az atomenergia pozitív hatása a klímaváltozásban 1,8 millió halálesetet előzött meg az atom­energia használata Egy új kutatás szerint az atomenergia eddigi alkalmazása mintegy 1,84 millió, a légszeny­­nyezettséggel kapcsolatba hozható halál­esetet, és 64 gigatonna üvegházhatású gáz (ÜHG) kibocsátását előzte meg ahhoz ké­pest, amit a fosszilis üzemanyagok elégetése okozott volna. A NASA Goddard intézete és a Columbia Egyetem Föld Intézete által készített jelentés szerint - a Fukushima-Daiichi baleset hatása­it is figyelembe véve - az évszázad közepéig további 420000 - 7 millió haláleset, illetve 80-240 Gt C02-ekvivalens kibocsátás előzhe­tő meg a nukleáris energia alkalmazásával, a kiváltott energiaforrástól függően. A jelen­tés szerint a földgáz nagyléptékű elterjedése nem csökkenti a klímaproblémát, és több halálesetet okozna, mint az atomenergia al­kalmazásának bővítése. A jelentés megállapítja: a 2011 márciusi fukushimai balesetet követően az atomener­gia helyzete bizonytalanná vált. A nukleáris energia azonban bőségesen rendelkezésre álló, kis szénkibocsátású alaperőművi forrás, ezért jelentős szerepet játszhat a globális klímaváltozás és a légszennyezettség csök­kentésében. Egyre világosabb, hogy a fosszilis üzem­anyagok elégetéséből származó ÜHG-kibo­­csátás miatt létrejövő klímaváltozás kataszt­rofális lehet a társadalomra és a természeti környezetre is, és hogy a következő évtize­dek a legfontosabbak az ez ellen vívott harc­ban-áll a jelentésben. Az elmúlt évtizedben - főként a fosszilis anyagok égetésének köszönhetően - a lég­szennyezettség évente több mint egymillió halálesetet okoz világszerte. Az atomenergia és más karbonmentes energiaforrások segít­hetnek e fontos problémák következményei­nek csökkentésében - közli a jelentés. Az anyag szerint az atomenergia jövő­je elsősorban a nagy energiafelhasználású országok stratégiáján múlik a következő évtizedekben. Míg a legtöbb jelentős atom­energia-használó ország megerősítette to­vábbi nukleáris energetikai terveit a Fukus­hima-Daiichi balesetét követően, néhány állam közölte: időlegesen felfüggesztik nuk­leáris programjukat, vagy teljesen kiszállnak a nukleáris energia alkalmazásából. Az anyag a http://pubs.acs.org/doi/ pdfplus/10.1021/es3051l97 címen regisztrá­ció után elérhető. Forrás: NucNet

Next

/
Thumbnails
Contents