Atomerőmű, 2013 (36. évfolyam, 1-12. szám)

2013-05-01 / 5. szám

2013. május 13 4k mym paksi atomerőmű Kábái Péter főtechnológus Középiskolai diákéveit Kiskunhalason, a II. Rákóczi Ferenc Mezőgazdasági Gépész Tech­nikumban töltötte. Ezek az évek meghatáro­zóak voltak a későbbiekben is, mert egy lelkes középiskolai tanárának köszönhetően irányult figyelme a matematika és a fizika területére. Az atomfizika iránti érdeklődése révén került Paksra, ahol energetikai mérnöki diplomáját is szerezte. Az államvizsga napján értesült róla, hogy az atomerőműbe fiatal diplomás szakembe­reket keresnek. Jelentkezett. A felvételi sikeres volt, s immár 17 éve itt dolgozik. Később, már munka mellett, de továbbra is a reaktorfizika és az atomenergetika iránti érdeklődésének hódolva a Budapesti Műszaki Egyetemen szerzett reaktortechnikai szakmérnöki diplomát. Az erőműben az üzemviteli szakterületen primerköri gépész­ként kezdte pályafutását, majd primerköri főgépészként, aztán reaktor operátorként gazdagította szakmai tapasztalatait. A blokk­­ügyeletesi hatósági vizsgát öt év­vel ezelőtt tette le. A műszakozás idején rengeteg baráti kapcsolatra tett szert. Az E műszakos kollégá­kat külön is kiemeli, mert ebben a műszakban tevékenykedett min­den operatív beosztásában. Egy éve lépett ki a műszakos kötelékből és jelenleg főtechnoló­­gusi munkakörben dolgozik. Napi munkája során operatív üzemvi­teli tevékenységekkel kapcsolatos feladatokat lát el. Ezek sokrétű­ségének köszönhetően munká­ja nagy kihívást jelent számára. Korábbi szakmai tapasztalatai és a műszakos kollégákkal kiépített baráti kapcsolatok rengeteg segít­séget nyújtanak neki. Űj munka­­kapcsolatai révén pedig számos értékes embert ismert meg más szakterületekről is. Blokkügyeletesi hatósági vizs­gáját megőrizte, így továbbra is (bizonyos mértékben) részese le­het az operatív üzemviteli tevé­kenységeknek. Ezen kívül a Toko­zott Üzemanyag Projektben TÜ műszakvezetőként vállal szerepet. A napi feladatai mellett angol és orosz nyelvtanulás tölti ki ideje egy részét. Péterék hét éve élnek Bölcs­kén. Fiuk, Ákos 10, lányuk, Réka 5 éves. Számára nagyon fontosak az emberi kapcsolatok, széles bará­ti körrel rendelkezik, az élet nagy állomásai mindig újabb barátokat hoznak számára. Szabadidejét leg­szívesebben családi-baráti körben tölti, hiszen társasági ember lévén e körben mindig jól érzi magát. GYNYP Alkotói díjjal tüntették ki Simon Zoltánt Szakmák az atomerőműben A Tolna Megyei Mérnöki Kamara elnöksége az el­múlt évek alatti kiemelkedő alko­tó-mérnöki, tár­sadalmi tevékeny­sége elismeréséül Alkotói díj kitüntetést adományozott Simon Zoltán épületgé­pész mérnök, szakmérnök részére. Kollégánk, a Paksi Atomerőmű projekt főosztályának beruházási programveze­tője. 1989-ben, felsőfokú tanulmányai befejeztével az atomerőmű gépészeti fő­mérnökségén az 5-6 blokk előkészítésé­ben, honosítási tervek készítésével kezdte mérnöki pályafutását. Miután a tervezett beruházás elmaradt, az erőműves gyakor­lat alapján több szervezetnél is dolgozott, majd 1993. év elejétől elkezdhette épület­­gépészeti pályafutását. A kezdetektől fogva fontosnak tartja a kapcsolódó területeken - mint például a minőségügy, az oktatás és a közgazdaság­­tan területén - továbbfejleszteni a tudá­sát, így megszerezte a mérnök-tanári, a minsőségügyi auditori, a szakközgazdász és az épületgépész szakmérnöki végzett­séget is. Munkaadóját húsz éve képviseli szakmai konferenciákon, rendezvénye­ken és a munkája során felmerülő, a kül­ső-belső szakmai érintettekkel történő kapcsolattartásban. 1994 óta - először szabad szellemi­ként, majd vállalkozóként - végzi a ter­vezési, szakértési munkákat főállású munkája mellett. 1996-ban alapító tagja a Tolna Megyei Mérnöki Kamarának. Ké­sőbb alapító tagja lett a Magyar Mérnöki Kamara Épületgépészeti Tagozata Tolna Megyei Szakcsoportjának, illetve annak a kezdetektől fogva elnökségi tagja is. Eddigi munkássága során Paks város közintézményeinél, igen sok vállalkozás­nál és a lakossági szegmens nagy részénél is letette már épületgépészként névjegyét. Ezeken a területen a gázprogram, az ener­getikai megtakarításra irányuló épület­­gépészeti munkák és rengeteg célzott épületgépészeti tervezés, szakértés és mű­szaki ellenőrzés fémjelzi tevékenységét, amelyek az épületgépészi szakma meg­határozó szereplőjévé emelték a városban. Az erőműben és a privát mérnöki te­vékenységek végzése során megszerzett tapasztalatait és tudását átadva, törekszik arra, hogy minél több képzett ifjú mérnök érkezzen a munka világába, ennek érde­kében több mint húsz éve folyamatosan végez külső konzulensi feladatokat is. Az erőműben végzett beruházói tevékenység színvonalas elvégzéséhez a tervezési fel­adatok során szerzett szakmai és eljárási tapasztalatok nagyon sok hasznos ismere­tet eredményeznek. Prancz Zoltán Az üzemfenntar­tási főosztály biz­tonsági rendszerek osztályának mérés és szabályozástech­nikai csoportjából László Róbert mű­szerésszel beszélgettünk. László Róbert 1972-ben született Bonyhá­­don. Az általános iskolát követően a dombó­vári 516. sz. Udvari Vince Ipari Szakmun­kásképző és Szakközépiskolában gépszerelő szakirányon tanult tovább, 1990-ben érett­ségizett. 1990-1992-ig a szekszárdi 505. számú Ipari Szakmunkásképző Intézetben rádió és televízió műszerésznek tanult. Ezt követően egy vállalkozónál helyezkedett el, majd a szekszárdi Videotonnál is dolgozott, később egyéni vállalkozó lett. Az atomerő­műben az Atomix Kft. munkavállalójaként kezdett 2004-ben az automatika osztályon, két évvel később erőműves állományba ke­rült. 2007-ben munkatársaival együtt, az egész külső üzemi művezetői egység át­került a biztonsági rendszerek osztályra. Jelenleg is itt dolgozik a mérés és szabályo­zástechnikai csoportnál. A csoport feladata a külső üzemi irá­nyítástechnikai rendszerek, többek között a hidrogén-, nitrogénüzem, a dízelgene­rátorok, hőközpontok, a hűtőgépház, az AT-, BT trafók, a vízkivételi mű, vízlágyító, nagynyomású és kisnyomású kompresszo­rok, a technológiai és tűzivíz rendszerek hőmérséklet, nyomás, mennyiség és szint­mérőinek, valamint az ezekhez kapcsolódó vezérlések karbantartása, javítása. Emellett hozzájuk tartoznak a primerkörben a nagy­nyomású kompresszorok nyomástávadói­­nak ciklikus karbantartása, ellenőrzése is. A főjavítások alatt a legtöbb munkát a dízel­­generátorok, a vízmű és a nagy trafók adják a csoport számára. A dízeleken ellenőrzik a hőmérséklet- és nyomásméréseket, szint­méréseket, valamint a fordulatszámmérést is és az ehhez kapcsolódó jelváltókat, táv­adókat megjelenítő eszközöket stb. A víz­műben ilyenkor a BQS és MJO szivattyúk méréseit ellenőrzik, illetve az ezekhez kap­csolódó mérőkörök, jelváltók, megjelenítő eszközök karbantartását, ellenőrzését. Az AT-, BT-trafók hőmérőit is és hőfokkapcso­lóit is ellenőrzik leállási időszakban. Róbert hozzátette, műszerész lévén tevékenységei közé tartozik a munkájuk során használt műszerek, berendezések karbantartása, ja­vítása is. Róbert nős, párjával, 18 éves lányával és 16 éves fiával Bonyhádon élnek. Szabadide­jében szeret zenét hallgatni, kirándulni, és ha lehetősége adódik, utazgatni is. KV Az atomerőmű vegyészeti tevékenységének 2012. évi összefoglalóját adjuk közre Vegyészeti Évkönyv formájában. A kiadvány célja, hogy át­fogó képet adjon az erőműben folyó vegyészeti tevékenységekről, az év során elért eredmé­nyekről, az előttünk álló jövőbeli feladatokról. A könyv ugyanolyan igényességgel készült, mint az elmúlt években. Gondosan válogatott ábrák, diagramok, képek, minden fontosabb feladat, esemény dokumentumai szerepelnek. A könyv első felét a megszokott szerveze­ti egységek összefoglalója alkotja. A második, terjedelmesebb dokumentumokat tartalmazó felében a szokott struktúrát megtartva, kiadvá­nyunk készítése során arra törekedtünk, hogy az évről-évre ismétlődő vegyészeti témák mel­lett a 2012-ben kiemelt, vagy váratlanul felme­rült feladatainkról is tájékoztatást adjunk. 2012. február 20. - március 2. között az atomerőműben WANO partneri vizsgálat volt. A vizsgálati területek között szerepelt a vegyé­szeti szakterület is. A napi feladataink teljesí­tésén túl jelentős többletfeladatot jelentett számunkra a felkészülés, a vizsgálatban való részvétel, majd a vizsgálati meg­állapítások keze­lése. Az ukrán és orosz vegyészeti vizsgálók sok éves atomerőmű üzemeltetési, tervezői, illetve nemzetközi vizs­gálói gyakorlattal rendelkeztek. Ezért elismerés volt számunkra, hogy alapvetően jónak ítélték a szakterület működését. Új feladatot, kihívást jelentett számunkra, hogy az ország, azon belül az erőmű bekap­csolódott egy nemzetközi képzési programba, amelynek keretében új atomerőművet létesí­tő országok leendő szakembereinek elméleti és gyakorlati oktatása a feladat. A vegyészeti szakterület több kollégája volt érintett a tech­nológiák, laboratóriumi mérések helyszíni be­mutatása, a vegyészeti szakmai alapok elméleti oktatása során. Mit tartogat számunkra a 2013-as év? Ter­mészetesen a szokásos rutin üzemeltetési fel­adatok, mérések mellett, az elindított rekonst­rukciós munkák folytatását. A WANO feladatok végrehajtására összeállított intézkedési terv végrehajtásán, a 2014 február­jában esedékes utóvizsgálatra való felkészülésen túl újabb nemzetközi vizs­gálatnak nézünk elébe. 2014-ben az üzemelte­tésre irányuló OSART vizsgálat várható, amelyre a felkészülést, a vizsgálati tematika megisme­résével el kell végeznünk. 2013-ban el kell ké­szítenünk az erőmű leszerelési tervét, amelyet határidőre be kell nyújtanunk az OAH NBI-nek véleményezésre. Folytatódik a kis és közepes aktivitású szilárd hulladékok kiszállítása a bá­­taapáti Nemzeti Radioaktív Hulladék Tárolóba. A nemzetközi csoportok oktatása továbbra is zajlik, de tervezzük NAÜ workshop és radio­aktív hulladékkezeléssel kapcsolatos szakmai nap szervezését is. Reméljük, hogy következő évkönyvünkben mindezekről beszámolhatunk mint teljesített feladatokról. Az évkönyv 2013-ra megjelentetett száma hagyományosan az utolsó lezárt év (ezúttal 2012) szakcikkeinek, előadásainak beszámolói­val zárul. Ez úton is szeretnénk köszönetét mondani minden kollégának az erőművön belül és kívül, akik hozzájárultak ahhoz, hogy az éves felada­tokat megfelelő minőségben, kellő határidőre teljesítsük, s a jövőbeli nagyobb terjedelmű projektmunkáinkat is zökkenőmentesen foly­tathassuk. Orbán Ottilia Vegyészeti Évkönyv - 2012

Next

/
Thumbnails
Contents