Atomerőmű, 2013 (36. évfolyam, 1-12. szám)
2013-05-01 / 5. szám
fotók: Gyulai I 14 2013. május <#> mym paksi atomerőmű Műszaki Alkotói Pályázat - 2012 Harmadik díjas pályázatok - 2. rész I Életrajzi dokumentációkból kiszűrhető műszaki problémák hosszú távú kezelése, karbantartás egyszerűsítése a szekunderköri berendezéseknél Bunkóczi András, Kern Álmos A berendezések, csővezetékek ciklusidejében végrehajtott, kézi ultrahangos (UH) falvastagság mérések a konzervatív karbantartási filozófia jegyeit hordozzák. A két ciklusidőn belül nincs információ az eróziós hatások okozta eltérésekről. A blokkok teljesítmény- és hatásfoknövelésével párhuzamosan az eróziós hatások is hatványozottan megjelentek. így például a kisnyomású előmelegítők csőkötegén, köpenyén elhelyezett terelőlemezek gyorsabban kopnak, és az eróziós zónák megnagyobbodása jellemző. A ciklus időben történő, kézi, UH falvastagság mérésekkel nem követhető a felgyorsult folyamat, a karbantartás nem tervezhető előre, és a főjavítások alatt a bontás után észlelhető meghibásodások kijavítása feszített munkavégzést követel a szakterületektől. A javaslat a kézi UH mérések szakipari költségeinek optimalizálására, gyors, szakszerű adatgyűjtés képi platformon történő megjelenítésre, üzem közbeni állapotellenőrzés bevezetésére, az eróziós hatások gyors változásainak követésére, a dózis terhelés csökkentésére, a karbantartás előre tervezhetőségének biztosítására irányul. Az új vizsgálatokra alapozva a ciklusidők meghosszabbíthatóak, így a vizsgálatok ciklusidejét is ki lehet terjeszteni az ASME által is szorgalmazott üzemeltetés közbeni folyamatos állapotvizsgálatok bevezetésével. A vizsgálatok körét úgy határozták meg, hogy mind a primer és a szekunderköri berendezések vizsgálatához felhasználható legyen az új módszer és annak a képi platformon történő megjelenítése, kezelése, adatrögzítése. Bunkóczi András, nyugdíjas- Pakson születtem 1954-ben. A Műszaki Alkotói Pályázatokhoz 1993-ban csatlakoztam először, az eltelt években ezen már számos alkalommal vettem részt, kisebb-nagyobb sikerrel. Jó érzéssel tölt el, hogy sikerült ebbe a kollégákat is bevonni, és megismertetni a pályázatok összeállításának szerteágazó feladataival, bemutatkozó előadások izgalmainak jóleső érzésével. Nagy örömömre szolgál, hogy 23 alkalommal sikerült a szakterületen felmerült problémák kezelésére megvalósítható, az üzemidő hosszabbítást kiszolgáló megoldást megtalálni. A csoportunkban a fiatalok aktivitása, kreativitása segített a pályázatok színvonalasabbá tételében. Elindította őket az ötletek hasznosításának útján. Két felnőtt gyermekem van: a lányom, Adrienn a Mezőföldvíz Kft. alkalmazásában van, a fiam, Roland a KGO Beruházás Kontrolling csoportban tevékenykedik. Szabadidőmben a kollégákkal túrázom, vitorlázom, és darts versenyeken is szívesen veszek részt. Kern Álmos, berendezés mérnök- Szekszárdon születtem 1982. augusztus 4-én. Szüleim tősgyökeres paksiak, így én is az összes iskolámat itt végeztem - az általános iskolát a Bezerédj Általános Iskolában, a középiskolát a Vak Bottyán Gimnázium reáltagozatán. Főiskolai diplomámat a Dunaújvárosi Főiskolán kaptam meg 2006-ban, mint karbantartó gépészmérnök. Eközben már kapcsolatba kerültem az erőművel, mert a diplomamunkához szükséges ipari gyakorlatomat 2005 júniusától decemberig az erőműben töltöttem a karbantartás irányítási osztályon. A Partner Kft.-nél dolgoztam 2007-től 2009-ig, mint technológus mérnök az erőművön belül az armatúra karbantartási osztályon, majd 2009-ben keresett meg jelenlegi csoportvezetőm, hogy lenne egy hely náluk a gépész műszaki osztályon a nyomástartó berendezések csoportnál. Én habozás nélkül igent mondtam. 2009-2010 között az ERBE szakértőjeként dolgoztam már a jelenlegi munkakörömben, de igazából ez az egy év betanulásnak volt tekinthető. 2010. március 1-jén vettek át PA Zrt. állományába, mint berendezés mérnök. Munkakörömhöz tartozik az erőmű primer és szekunderköri technológiai tartályainak, hőcserélőinek, szűrőinek karbantartási munkáinak szervezése, ütemezése, helyszíni ellenőrzése, javításuknak engedélyezése és műszaki elemzések készítése, a berendezések műszaki állapotának szinten tartása. A pályázaton Bunkóczi András kollegámmal vettünk részt, ami nagy inspirációt adott nekem, mert András szerepelt eddig a legtöbb műszaki alkotói pályázaton és az ő szakmai tudása és hozzáállása páratlan az erőműben és mindig úgy éreztem, hogy tőle nagyon sokat tanulhatok. A pályázat témája úgy alakult ki, hogy a karbantartási gyakorlatban már nagyon sok helyen kezdenek áttérni a ciklikus karbantartásról az állapotfigyelő karbantartásra, ezt szeretnénk bevezetni mi is a kiemelt berendezéseinken, ahol lehetőségünk van fogyási trendek felállítására, állandó falvastagság mérő bélyegek felhelyezésére és ezek eredményeinek kiértékelésére és csak akkor beavatkozni mikor már indokolt, (pl.: Nagynyomású Előmelegítők). Ehhez szükséges még az eddigi karbantartási dokumentációk egy adatbázisba gyűjtése és kiértékelése. Szabadidőmben szívesen utazok Magyarország bármely pontjára, szívesen sétálok a szabadban vagy segítek a szülői ház körüli munkákban. Az év elején vásároltam egy lakást, amelynek a csinosítása még hátra van, így a szabadidőm nagy részét ez fogja kitölteni. Nyár végén tervezzük a beköltözést barátnőmmel. A kollegákkal nagyon jó kapcsolatot ápolok, gyakoriak a közös túrázások valamint összejövetelek, bulik. IA 6. sz. turbina 2. sz. csapágya karbantartási technológiájának optimalizálása Jantner József, Pászti Gyula, Petovári Zoltán A 2001-ben végrehajtott teljesítménynövelő, hatásfok javító átalakítást követően a 6. számú turbina 2. számú csapágya túlmelegedett, évente egyszer le kellett állítani a turbinát és állítani a csapágyon, de a jelenség újra és újra jelentkezett. A korábbi években a 2. csapágy süllyesztésével a terhelést a 3. csapágyra átcsoportosítva tüneti kezelésként értük el, hogy a következő főjavításig a 2. csapágy miatt nem kellett ismét leállni. A 2012. évi márciusi 2. csapágy túlmelegedéskor, elemezve a forgórész és csapágy viszonyát rájöttünk, hogy a csapágycsésze szabályzó oldali széle a forgórész csap helyzetéhez képest mintegy 0,04 mm-rel ferdén állt. Ezért a csapágycsészét a csapágy lezáráskor el kellett fordítani, párhuzamossá kellett tenni a forgórész csappal. Ezzel a csapágy melegedését a megengedett értékeken belül tudjuk tartani. Jantner József, vezető berendezés mérnök - Pakson születtem 1969-ben. Általános iskolába is itt jártam, majd a Paksi Vak Bottyán Gimnáziumban érettségiztem. A Budapesti Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Karán végeztem 1994-ben gépgyártás-technológusként. Ebben az évben kezdtem dolgozni az erőműben előkészítő mérnökként a műszaki előkészítési osztályon, előbb a Dunacenter, majd a DC Gépszer alkalmazottjaként. 1998-tól, a berendezésmérnöki csoport megalakulásától kezdve dolgozom berendezésmérnökként, valamint ebben az évben vettek át a PA Rt.-hez is. 2005-től a turbina, dízel berendezés csoport vezető berendezésmérnöke vagyok. Bár az osztály neve legalább négyszer változott, én kezdettől fogva ugyanott dolgozom. 1995 óta vagyok házas, feleségem a paksi Balogh Antal Katolikus Iskola és Gimnázium tanára. Egy lányunk és három fiunk van, Rita (15 éves), József (14 éves), Mihály (10 éves), Benedek (7 éves). A család és a ház körüli teendők nagyrészt kitöltik a szabadidőmet, de mivel valamennyien természetkedvelők vagyunk, kirándulásokra mindig szakítunk időt. Pászti Gyula, berendezés technikus-Tatán születtem 1967-ben. Általános iskolába Bokodon és Szekszárdon jártam, majd az 505 sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet gépszerelő karbantartó szakán végeztem 1984-ben. Első munkahelyem a Szekszárd-Paksi Vízi Társulatnál volt, majd 1984 decembere óta a Paksi Atomerőműnél dolgozom. Az első munkaköröm turbina karbantartó lakatos volt, majd 2002. január 1-jétől műszakvezetőként dolgoztam. 2000-ben érettségiztem, 2001-ben pedig az ESZI-ben elvégeztem a gépésztechnikusi szakot. Önszorgalomból elvégeztem az Atomerőműi gőzturbinagépész és a Turbina operátori tanfolyamokat. 2008. október 1 -je óta a műszaki igazgatóság gépész műszaki osztályon dolgozom berendezés technikusi munkakörben a turbina dízel csoportban. 1986 óta vagyok házas, feleségem rokkantnyugdíjas. Két lányunk van, Noémi (25 éves) és Alexandra (20 éves). Hobbim az autósport és az azokon való részvétel. Petovári Zoltán, nyugdíjas- Pécsett születtem 1952-ben, Nagykanizsán nőttem fel. A pécsi Zipernovszki Károly Gépipari Technikumban technikusi oklevelet szereztem. A Moszkvai Energetikai Egyetemen kaptam diplomát. A Gyár és Gépszerelő Vállalatnál hét évig dolgoztam, turbinaszerelésen. A Paksi Atomerőmű 1-6 turbinái szerelésében is részt vettem. A 2. blokki turbinák üzembe helyezésén még az Erőmű Beruházási Vállalatnál dolgoztam, a 3. és 4. blokkon már az erőmű alkalmazottjaként tevékenykedtem, a turbina beruházáson és üzembe helyezésen. Az erőműben a biztonságnövelő intézkedések, a műszaki felülvizsgálati tervek készítése után a turbina teljesítménynöveléssel foglalkozom napjainkig. Jelenleg nyugdíjas vállalkozóként végzem a munkám. Feleségem nyugdíjas, felnőtt gyermekem, Márton orosz nyelvű tolmács-fordítóként dolgozik. Hobbiként a tolmács-fordítói tevékenységet, az asztaliteniszt és a ház körüli kert megművelését - amit kezdőként végzek - említhetem. gyulai 55. infomenedzsment A Hétpecsétes Információbiztonsági Egyesület szakmai fórumot tartott Budapesten, ahol ár. Ködmön István, az egyesület alelnöke tájékoztatta a hallgatóságot az információvédelem területét érintő aktualitásokról. Minden alkalommal ismertetésre kerül az információvédelmi irányítási rendszer nemzetközi szabványának, az ISO/IEC 27000 egy-egy részlete. Nagy segítség ez, mivel a szabvány csak angol nyelven érhető el, és itt rögtön a terminológiával is megismerkedhetünk. Az ismertetéseket Móricz Pál szokta tartani, megfelelő alapossággal. Most az ISO/ IEC 27032 Information Tecnology - Sequrity Techniques - Guidelines for Cybersecurity kiberbiztonságról szóló szabványrész ismertetésén volt a sor, ~50 oldalnyi, mely 13 fejezetből és 3 mellékletből áll. Alkalmazási területek, alkalmazhatóság, hivatkozások, fogalom meghatározások, értékek a kibertérben, biztonsági fenyegetések, érdekelt felek szerepe, kiberbiztonsági kontrollok, az információ megosztás keretrendszere. Dr. Michelberger Pál, az Óbudai Egyetem docense a magyarországi információbiztonsági szakmai képzésekről tartott nem teljes körű összefoglaló ismertetést. Az oktatás oldaláról úgy tűnik, mintha nem is lenne ilyen képzettségre szükség, holott van, de a cégek elvárják a biztonsággal foglalkozó alkalmazottaiktól az önképzést. Igen érdekes előadást tartott a hálózatok biztonságáról Huszár Viktor. Beszámolt róla, hogy a számítógépén egy olyan program fut, amely még a Windows indulása előtt kéri egy kulcs megadását. Ennek hiányában még a Kürt Kft. sem tudja visszafejteni a winchester tartalmát. Ezután persze kiderült, hogy működő számítógép esetében ez már nem jelent védelmet. A hackerek másodpercek alatt beékelődnek pl. egy WiFi hálózatba úgy, hogy a kliensek minden adatához hozzáférnek. A szerverek ellen majd 90%-ban távoli végponton keresztül hatolnak be, jobbára a futó programok nem kellően lekezelt állapotain keresztül (pl. túlcsordulás) és rögtön hátsó kaput is nyitnak maguknak. Beszámolt róla, hogy olyan szoftvert fejlesztenek, amely automatikusan megkeresi egy szerver sebezhető pontjait. Nemcsak a fantasztikus filmekben, de a valóságban is megtörtént, hogy a célszemély telefonált okostelefonján a forgalomban a kocsijából, közben a követő kocsiból minden adatát letöltötték. Elképzelhetetlenül sebezhetőek vagyunk. Kofrán László, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének főosztályvezető helyettese a vállalkozások felhőbe helyezett adatainak szavatolható biztonságát szabályozó körlevelét tárta elénk. Konklúziója az volt, hogy a számítások felhőbe helyezése ugyan időszakosan megoldani látszik hardverigényünket, de a szolgáltató rabjaivá válhatunk. gyulai
