Atomerőmű, 2012 (35. évfolyam, 1-12. szám)
2012-05-01 / 5. szám
<#> ■ myrn paksi atomerőmű 2012. május A nagyaktivitású radioaktív hulladékok elhelyezésének műszaki és társadalmi kihívásai (InSOTEC) Az Európai Atomenergia Közösség (Euratom) támogatásával szemináriumot szerveztek Spanyolországban, amelyre a nagyaktivitású radioaktív anyagok és hulladékok kérdéskörében érintett szervezetek képviselői kaptak meghívást. Régóta fennálló probléma az, hogy a radioaktív hulladékok elhelyezésével kapcsolatos műszaki nyelv, a tudományos kutatások eredményei a lakosság számára egyszerűen, közérthetően legyenek megfogalmazva. Az Euratom ezért támogatja azt, hogy a témában érintett szereplők közösen vitassák meg ezt a témakört. A szeminárium első részében négy különböző terület képviselője számolt be tevékenységéről. A lakossági véleményt a svédországi Östhammar önkormányzat képviselője mutatta be. Térségükben atomerőmű és kis és közepes aktivitású radioaktív hulladéktároló található, valamint potenciális helyszínként kerülnek szóba a nagyaktivitású végleges radioaktív hulladéktároló megépítése ügyében is. Az előadó elmondta, hogy a műszaki kifejezéseket a hétköznapi Erőművek 2012 konferencia Az energiatermelés perspektívái Az Institute for International Research (IIR) magyarországi leányvállalata rendezte meg az Erőművek 2012 - Az energiatermelés perspektívái című konferenciát Budapesten, 2012. április 17-18. között, amely áttekintette az Európai Uniós és hazai jogszabályi környezetet és az energiapiaci perspektívákat, az új műszaki megoldásokat egyaránt. Az alábbiakban elhangzott előadások közül emeltünk ki néhányat: Az EU Lisszaboni szerződése 2007 végén Amerika 10 éven belül történő utolérését tűzte ki célul. Az energiaszektor fejlesztése nélkül ez elképzelhetetlen. Jelentősen megváltoztak a versenykörülmények, megdrágult a tőke. Tovább nehezíti a helyzetet, hogy az energiatermelés 3-szor olyan eszközigényes, mint az átlagipar. A megújuló energiák használata mint a válságból való kilábalás eszköze hamis illúzió - jelentette ki bevezetőjében dr. Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. ügyvezető igazgatója, majd ezt külföldi és hazai példákkal támasztotta alá. A megújulok termelése a rapszodikus rendelkezésre állás mellett még drága is, kb. duplája a hagyományosaknak. Ki fizeti a különbséget? Probléma, hogy a fejlődő, jelentős népességű országok (pl. Kína) fosszilis energiatermelésből fedezik a fejlődést. Az EU a C02 kibocsátás visszafogása érdekében meghirdette a 20/20/20 programot, majd a„karbon-mentes villamos energia"termelést 2050-re. A támogatások, kötelező átvételek eltorzítják a versenyt (a paksi alaperőművet több mint 600-szor terhelték vissza egy évben). Németországgal példálóznak, a megújuló energiaforrások kiaknázásának úttörő államáról beszélnek nap- és szélerőművek vonatkozásában, de annak kiszámíthatatlansága még a környező országok hálózatát is kedvezőtlenül befolyásolja. A hazai villamosenergia-igény alakulását a Mavir látja leginkább: • A téli és nyári csúcs egyaránt emelkedik és közelít egymáshoz - lehet, hogy nem is az enyhébb hónapokban kell majd karbantartásra leállni az atomerőművel? • Atomerőművi blokkból már nem kapható kis méretű, csak 1200-1600MW méretűek - időszakonként majd ezeket is karban kell tartani, és a leállásakor jelentős tartalékot kell üzemeltetni, vagy szerződéssel kapacitást lekötni. emberek legtöbb esetben nem értik meg, ezért fontos az, hogy számukra is érthető módon legyenek megfogalmazva a szakmai anyagok. Az üzemeltető oldaláról a csehországi RAWRA cég képviselője tartott előadást. Előadásában a cseh radioaktív hulladék kezelés és tárolás gyakorlatát mutatta be. Ezt követően a hatóság szerepéről az angliai Környezetvédelmi Hivatal munkatársa beszélt. A civil szervezetek részéről a Greenpeace németországi szervezetének tagja tartott előadást. Elmondása szerint országuk teljesen elhibázott stratégiát fogalmaz meg a radioaktív hulladékok elhelyezését illetően. A radioaktív anyagok jelenlegi tárolását sem tartják megfelelőnek és a végleges tárolásra kiszemelt helyszínek sem megfelelő biztonságúak a zöld szervezet munkatársa szerint. A szeminárium egyik fő eleme éppen az, hogy a különböző vélemények egy asztalnál kerülnek terítékre, és így meg lehet vitatni a kérdéseket. Ezért volt fontos az, hogy a különböző véleményeket ütköztették az egyes szereplők a rendezvény során. Mi több, a plenáris vitát követően a résztvevők munkacsoportokban fejtették ki véleményüket, ahol lehetőség nyílt részletes vita lefolytatására. A paksi atomerőmű körüli lakossági véleményt a Társadalmi Ellenőrző és Informáci• Ilyen nagy kapacitású erőmű gazdaságos üzemeltetése már elengedhetetlenné teszi, hogy hajnali termelése tározóba kerüljön. Dr. Stróbl Alajos, a PÖYRY-ERŐTERV Zrt. főmérnöke számos mérlegelendő szempontot sorolt föl előadásában a közeljövőben építendő erőműfajtákhoz (atom, földgáz, megújuló, szén, olaj, tározós). Tóth Csilla, a Lévai-projekt projektigazgatója bemutatta a paksi telephelyű új atomerőművi blokkok létesítésének előkészítési feladatait. Elő kell készíteni a beszállítói tendert, vizsgálni kell a finanszírozási hátteret, el kell végezni a műszaki, elemzési, engedélyezési feladatokat. Az új blokkokra vonatkozó követelmények a NAÜ honlapján is megtalálhatóak. Egy érdekesség például, hogy az EPR francia blokk létesítésének a finnországi csúszása a kínai létesítés során már nem jelentkezett, a tapasztalatokból tanulva ott már tartják az ütemtervet. Az előzetes vizsgálatok alapján öt potenciális beszállító van a nyomottvizes atomerőműveket gyártók piacán: Westinghouse - API000, AREVA - EPRI600, koreai - APR1400, orosz - WER1200 és ATMEA - ATMEA1 (AREVA-Mitsubishi Heavy Industry) típusok. Az új erőműre sok szempont szerint fel kell készülni: nemcsak a főberendezésekre, de az épületekre, segédberendezésekre is megfelelő minősítéssel rendelkező beszállítók szükségesek. Ki kell képezni a létesítésben résztvevőket, a későbbi üzemeltetőket, karbantartókat, és bővíteni kell a meglévő infrastruktúrát. Szőcs Mátyás, a Szegeden tervezett 920 MW-os kombinált ciklusú gázerőmű projektjét ismertette. Kulcsrakész, kétblokkos erőművet szállít az Advenced Power és a Siemens. Az építés az idén elkezdődik, és jövőre már termel az első blokk. Érdekes színfolt volt a nemzetgazdasági mintaprojekt, a Pest-megyei Újszilvás, mely 85%-ban a norvég alap támogatásából épült meg. 445 méter mélyről, 33 °C-os termálkútból nyerik az ivóvizüket. Ebből hőszivattyúkkal közintézmények fűtésére is rásegítenek, miközben 16 °C-ra hűtik, hogy iható legyen. A beruházás 6 év alatt térül meg. Napelemparkból fedezik a hőszivattyúk teljesítményszükségletét. 10 év alatt térül meg a -30% önrész. gyulai ós Társulás (TEIT) két vezetője Török Ferenc, Kalocsa polgármestere és Gáncs István Tengelic polgármestere képviselte. A vezetők a munkacsoportokban kifejtették, hogy hiteles tájékoztatásra van szükség, ahhoz, hogy bizalom alakuljon ki egy nukleáris létesítmény és a lakosság között. Ezért sokat tehetnek az önkormányzatok, de fontos lehet kommunikációs szakemberek bevonása és akár nagy tekintélyű testületek véleménye, mint Magyarország esetében például a Magyar Tudományos Akadémia. A műszaki szaknyelvet közérthető nyelvre szükséges lefordítani a lakosság számára, különben idegenkedve tekintenek a létesítményre és érdektelenné válnak. Magyar civil szervezet is bemutatkozott a szemináriumon. Az Energiaklub képviselője elmondta, hogy szervezetük nem az utcán kampányol, hanem sokkal inkább tanácsadó testületként működnek. Elemzéseikkel, értékeléseikkel a döntéshozók számára készítenek háttéranyagokat. A szeminárium záró szakaszában néhány hasonló problémakörrel foglalkozó projektről esett szó, illetve az InSOTEC projekt munkacsoportjai számoltak be az eddig elvégzett munkáról. A kétnapos rendezvény jó lehetőséget biztosított arra, hogy a radioaktív hulladékok elhelyezésében érintett szereplők kifejthessék véleményüket. Ha az álláspontok nem is közeledtek számottevően, de mindenkinek közös érdeke, hogy ezek a hulladékok biztonságosan tárolva, a környezetett nem szennyezve kerüljenek végleges elhelyezésre. D.Cs. Értékelemzésből különdíj Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. a „2011. Év Legjobb Értékelemzése" különdíjat kapott, amit Héjjá László vett át dr. Nádasdi Ferenctől, a Magyar Értékelemzők Társasága elnökétől, a 2012. április 23-24-én Budapesten megrendezett IX. Nemzetközi Értékelemzési és az I. SAVE Európa Konferencián. A Magyar Értékelemzők Társasága (MÉT) által szervezett konferenciának a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara Széchenyi István Konferenciaterme adott otthont. Bagdy Gábor pénzügyi főpolgármester-helyettes megnyitó beszédében elmondta, hogy Budapest elérkezett pénzügyi teljesítőképessége határához, így a fővárosi fejlesztéseknél is fontos szerepet kaphat a jövőben az értékelemzés. Veress Gábor Balázs főtanácsadó a Nemzetgazdasági Minisztérium képviseletében köszöntötte a konferenciát. Craig L. Squires, az Amerikai Értékelemzők Nemzetközi Társasága elnöke elmondta: az értékelemzést a General Electric csoportjában kezdték még a múlt század közepén. Az Egyesült Államokban például egy bizonyos értékhatár fölött - ez államonként különböző - nem lehet úgy elkezdeni egy beruházást, hogy arról ne készülne előtte értékelemzés. A MÉT által rendezett nemzetközi konferencián a világ legkiválóbb értékelemzéssel foglalkozó szakemberei vettek részt, így partnerként jelen volt a világ két legnagyobb és legelismertebb, értékelemzőket tömörítő szervezete: az Amerikai Értékelemzők Nemzetközi Társasága (SAVE International), és az Európai Értékelemzési Társaságok Irányító Testületé (EGB). A két napon harminc előadás hangzott el a hazai és a hat országból érkezett neves előadók részéről. Az értékelemzésről: az értékelemzés egy - a funkcionális gondolkodásra alapozott - fejlesztési technika, amellyel a minőség emelése mellett jelentős költségcsökkenés érhető el. Az értékelemzés elsőként kialakításának hazájában, az USA-ban terjedt el, de ma már világszerte alkalmazott módszer. 1959-ben alakult meg az Amerikai Értékelemzők Társasága (SAVE), amely 1997-ben alakult át nemzetközi társasággá (SAVE International). A szervezet ma közel negyven ország értékelemzőit tömöríti, köztük a Magyar Értékelemzők Társaságát is. Az European Governing Board (EGB - Európai Értékelemző Társaságok Irányító Testület) az értékmenedzsment európai szervezete, amely önálló minősítési rendszert működtet. Az amerikai modell nagyobb gyakorlati tapasztalatot igénylő elvárásaihoz képest ez az európai rendszer a szervezeti stratégia, a szervezeti értékek, a szervezeti értékmenedzsment politika értésére, meghatározásának képességére helyez nagyobb hangsúlyt. A Magyar Értékelemzők Társasága (MÉT) a magyarországi értékelemzők társadalmi és szakmai szervezete. 1990-ben alakult meg Budapesten. Az első hazai értékelemző munka csaknem 30 évvel korábban, 1963-ban készült az Ózdi Kohászati Művek egyik fejlesztéséhez, a módszer képzése pedig 1982-ben indult el egyetemi szinten. A MÉT a világban meghatározó két nagy minősítési rendszer közül jelenleg a SAVE International minősítési programját működteti, de kihasználja a két rendszer közötti átjárhatóság előnyeit is. A konferencia célja volt, hogy az előttünk álló esztendők világméretű feladatára, a gazdaság hatékonyságának növelésére, a fejlődés beindítására és a tartós növekedés elérésére keressen lehetőségeket, illetve segítse a kormányzati szintű és nemzetközi összefogással elérhető megoldásokat. A konferencia résztvevői és előadói az energetikai szektorban, a környezetvédelemben, az autóiparban és a szociális szektorban tevékenykedő cégek, szervezetek képviselői voltak. Wollner Pál
