Atomerőmű, 2012 (35. évfolyam, 1-12. szám)

2012-05-01 / 5. szám

2012. május i mym paksi atomerőmű 5 Nem lehet lemondani az atomenergiáról A jövő energiaellátásának egyik alap­vető pillére a megújuló energiafor­rások használata, a másik viszont a nukleáris energiatermelés. Mindezek mellett Magyarországon még a lig­nitbázisú áramtermeléssel és a gáztü­zelésű erőművekkel számolhatunk a villamosenergia-ellátásban - össze­gezhető Hamvas Istvánnak, az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. vezérigazga­tójának előadásában, az Energiapoli­tika 2000 Társulat „Atomenergiáról Fukushima után” című, április közepi rendezvényén. Számos statisztikát vizsgálhatunk a vi­lág energiaellátásában, de összességében akár a balesetek számát, akár azok sú­lyosságát, vagy környezeti hatását néz­zük, a nukleáris energiatermelés minden­képpen a legkisebb kockázatot jelent az emberiségre - foglalta össze az előzmé­nyeket Hamvas István. Mint kijelentette: Magyarországon a paksi atomerőmű stra­tégiai jelentősége megkérdőjelezhetetlen. Az ország energiaellátásának átlagosan mintegy 40%-át biztosítja, és ugyan tény­leg voltak a világban nukleáris erőművi balesetek, az atomenergia biztonságának növelésére Pakson is már a kezdetektől számos jelentős lépést tettek. Az atom­erőmű biztonságnövelő programjai már a négyes blokk üzembe helyezése előtt, még 1986-ban kezdődtek. Azóta folya­matosak ezek a programok, így beszél­hetünk az 1991-ben indult AGNES projektről, majd 1996-2002 között egy összességében 60 milliárd forintba ke­rülő átfogó biztonságnövelő intézkedés­­sorozatról. Azután említést kell tenni az 1998-2011 között a primer körből a szekunder körbe irányuló esetleges tö­­mörtelenség kezelését biztosító (PRI­SE) projektről, vagy az esetleges súlyos balesetek kezelésére irányuló (SRK) intézkedéssorozatról. Ezeket követően sújtotta Japánban a fukushimai erőmű­vet 2011. március 11-én a minden eddi­ginél erősebb földrengés és az azt követő cunami, ami kétségkívül ráirányította a közvélemény figyelmét az atomenergia biztonságának kérdésére. Fukushimáról szólva megállapítha­tó - emlékeztette a hallgatóságot Ham­vas István -, hogy a Daiichi atomerőmű blokkjai a korábban soha nem tapasztalt erősségű földrengést követően rendben leálltak, a katasztrófát a minden eddi­ginél súlyosabb, 15 métert meghaladó vízözön okozta. Egyszerű tény - és ezt nem szabad elhallgatni -, hogy a cuna­mi ott minden ember alkotta építmény­ben kárt tett, ám senki nem kapott olyan mértékű sugárszennyezést, amely halálos lett volna, miközben a cunami több ezer ember halálát okozta. Ezt követően világ­szerte ismét előtérbe kerültek az atom­erőművek biztonsági kérdései és döntés született a célzott biztonsági felülvizsgá­latokról, vagyis a közismertebben stressz teszteknek nevezett eljárásokról. Ezt a vizsgálatsorozatot az Országos Atom­energia-hivatallal együttműködve Pak­son is elvégeztük - jelezte a vezérigazgató -, melynek alapján kijelenthető, hogy az erőmű védettsége a vizsgált kulcsese­ményekkel szemben jónak bizonyul, ám ennek ellenére folyamatosak lesznek a további biztonságnövelő intézkedések. Az erőmű működése során eddig is rend­szeresek voltak a hazai és nemzetközi vizsgálatok (WENRA, NAÜ, WANO stb.) Pakson, és ez a jövőben is így lesz. Mind­ezek igazolják és alátámasztják azt, hogy Magyarországon a jövőben sem lehet és nem is érdemes lemondani a nukleáris energiatermelésről. Mayer György Sikeres három évtized Sorozatunkban az 1. blokk fizikai indítását és az országos hálózatra kapcsolását megelő­ző munkák néhány pillanatát idézzük fel, ezzel tisztelegve elődeink teljesítménye előtt. A Paksi Atomerőmű Vállalat környezetellenőrző laboratóriuma 1981-től működik a Kishegyen. Az erőmű 1 -es blokkja még nem üzemel, de itt már egy éve figyelik a környe­zetet. Vizsgálják a levegő, a fű, a Duna-víz, valamint az iszapmintákat és az úgynevezett kihullás mértékét. A nukleáris energetika fiatal iparág, az erőmű évtizedekig üzemel majd, ezért mindent tudni kell róla. A környezet esetleges változását csak évek múl­va lehet érzékelni, ezért folyamatos ellenőrzésre van szükség, tudjuk meg Petrik Gyuláné és Major Ferencné laboránsoktól. (Népújság, 1982.182. sz. 3. p.) Petrik Gyulám* a környezeti Major Ferencné a minta­­mérést végző analizátort ke­zeli Nyugdíjasok képviselői a humán igazgatónál Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. nyugdíjasai­nak megválasztott képviselői, Majoros János és dr. Germán Endre egyeztető megbeszé­lést kezdeményeztek Bognár Péter humán igazgatónál.- Igazgató úr, mi volt a célja az egyezte­tésnek? - kérdeztem Bognár Pétertől.- A nyugdíjasok képviselői jelentős szá­mú, a részvénytársaság nyugdíjasait érintő problémával érkeztek az egyeztetésre. Ezek közül több olyan kérdés is volt, amelyekben érdemi megoldás, előrelépés történt, de van­nak olyan felvetett problémák is, amelyek esetében további egyeztetés, konzultáció szükséges. Ezért úgy gondolom, hogy most azokról a területekről beszéljünk, amelyek­ben valamilyen előrelépés, vagy megoldás történt, a többi kérdésről pedig folyamatosan tájékoztatjuk az Atomerőmű újság olvasóit.- Mi volt a legnagyobb horderejű kér­dés, amelyben megoldás született?- A legfontosabbnak a T-Home szolgál­tatással kapcsolatos probléma megoldását tartom. Itt az volt a gond, hogy a nyugdíjasok esetében a T-Home az MVM Paksi Atomerő­mű Zrt. részére küldte meg a havi számlát, a részvénytársaság pedig továbbította az MVM Kontó felé. Ez egyrészt bonyolulttá tette a fo­lyamatot, másrészt többletköltséget okozott az erőműnek. Ezen változtatni kívántunk. Azt tartottuk volna praktikusnak, ha a T-Ho­me szerződik a nyugdíjasokkal, de ebben az esetben nem tudta volna tartani azt a ked­vezményes szolgáltatási árat, amelyen eddig az elszámolás történt. Ezt felismerve leültünk a T-Home vezetőivel, és a megbeszélés ered­ményeként a jövőben a T-Home közvetlenül a nyugdíjasoknak fogja kiküldeni a számlát. Ennek azonban az a feltétele, hogy cégünk vállalja a garanciát a számlafizetés vonat­kozásában, ilyen módon mi fogunk eljárni a nem fizetők esetében, (gy július 1-től bizto­sított lesz a nyugdíjas fogyasztók számára az a kedvezményes ár, amelyen a szolgáltatást korábban is kapták. Ennek a kérdésnek a ren­dezését rendkívül lényegesnek tartom, mivel több, mint 350 nyugdíjasunkat érinti.- Milyen egyéb kérdésekben sikerült előrelépni, megállapodásra jutni?- A nyugdíjasok karácsonyi ajándékozá­sa kapcsán a képviselők felvetették, hogy az 5000 forintos karácsonyi ajándékutalvány le­hetőségét a közelmúltban - 2009-ben, 2010- ben és 2011-ben - nyugdíjba menő munka­­vállalókra is terjesszük ki. Jelenleg van egy összeghatár, amely a kollektív szerződésünk 10. számú mellékletében van rögzítve, ebből a keretből tudunk gazdálkodni. Ami lehető­ségünk van, hogy az elmúlt évben, az idén és az elkövetkezendő egy-két évben sem lesz jelentős a nyugdíjba vonulók száma, így fo­kozatosan egyre bővíteni tudjuk a karácsonyi ajándékutalványban részesíthető nyugdíja­saink körét. Ezzel úgy gondolom, erre a prob­lémára is megoldást találunk. Egy másik ellátási forma az étkezési hoz­zájárulás. A törvényi szabályozás jelenleg 5000 Ft/fő/hó étkezési hozzájárulás fizeté­sére ad lehetőséget. A nyugdíjasok képvise­lőivel megállapodtunk, hogy a rászorultság elvét követve az étkezési utalványok nyújtá­sa olyan módon történik, hogy a legkisebb nyugdíj összeggel rendelkezőktől elindulva a rendelkezésre álló éves keretösszeg figye­lembevételével részesítjük a nyugdíjasokat ebben a támogatási formában. Ezáltal a ko­rábbinál ugyan alacsonyabb összeggel, de több nyugdíjast tudunk étkezési hozzájáru­lással támogatni. A Céggyűrű kitüntetéssel összefüggésben három dolog merült fel a nyugdíjasok részé­ről. Az egyik, hogy a Céggyűrű kitüntetésben részesült munkavállalók kapjanak egy ki­tűzőt, amely a gyűrű mellett jelképezi ezt a kitüntetési formát. A hagyományok szerint ehhez a rangos kitüntetéshez egy értékes tárgyjutalom, a 14 karátos aranygyűrű tarto­zik, amely mellett - több kitüntetésben ré­szesült kollégámmal is egyeztetve - úgy gon­doljuk, hogy egy kisebb értékű kitűző nem alkalmas a kitüntetés rangjának képviseleté­re. A másik kérés, hogy a kitüntetés átadása­kor szervezett ünnepségen a nyugdíjasok is vehessenek részt. A jelenlegi gyakorlat sze­rint az átadó ünnepségre mindig a tíz évvel korábban díjazottak kapnak meghívást. Ezt a jövőben is fenn kívánjuk tartani, így azok a nyugdíjasok, akik ebbe a körbe tartoznak, ez­után is meghívást kapnak az ünnepségre. A harmadik dolog: a nyugdíjas munkavállalók részéről felvetődött, hogy a részvénytársaság adjon lehetőséget az elhalálozott kitüntetett hozzátartozóinak a gyűrű pénzbeli megváltá­sára. Ezt a javaslatot kölcsönösen elvetettük. Még egy témát említenék meg az egyez­tető megbeszélésen elhangzottak közül. A képviselők megfogalmazták elgondolásukat, hogy a részvénytársaság nyugdíjasának elha­lálozása esetén milyen módon történjen az özvegy tájékoztatása az ilyenkor szükséges teendőkről. A kérés az volt, hogy az özvegy kapjon részvétnyilvánító levelet a cégtől, és emellett részletes tájékoztatást azokról a teendőkről, amelyeket a haláleset kapcsán intéznie kell. Ebben a kérdésben részemről ígéret hangzott el, hogy a jóléti osztály kidol­gozza a részvétnyilvánítás és az özvegy tá­jékoztatásának formáját és módját. Jelenleg dolgozunk ezen. Végezetül bízom abban, hogy az elmon­dottakból is látható, a részvénytársaság ve­zetése partner abban, hogy a nyugdíjasok részéről felmerült problémákra megoldást találjon. Most, ahogy említettem, azokat a kérdéseket emeltem ki, amelyek megoldást nyertek, és a további fejleményekről folya­matosan tájékoztatjuk nyugdíjas munkavál­lalóinkat. László A. Zoltánné

Next

/
Thumbnails
Contents