Atomerőmű, 2012 (35. évfolyam, 1-12. szám)

2012-05-01 / 5. szám

2012. május m J&r i mym paksi atomerőmű ■■ Nemzetközi konferencia a nukleáris létesítmények és az önkormányzatok kapcsolatának fejlesztéséről A magyar gyakorlatot a TEIT és a TETT társulások mutatták be A nukleáris létesítmények és a közelükben található önkor­mányzatok kapcsolatának fejlesztése címmel rendezett kon­ferenciát 2012. március 29-30 között Romániában Cernavo­­da önkormányzata. A két napos rendezvény főszervezője a Nukleáris Létesítmények Körüli Európai Önkormányzatok Csoportja (GMF) volt. A konferencián francia, lengyel, ma­gyar, spanyol, svéd, szlovén és a házigazda román önkor­mányzatok képviselői vettek részt. Magyarországról Török Ferenc TEIT elnök és Gáncs István társelnök vezetésével a TEIT 6 fős delegációja, Darabos Józsefné, a TETT elnöke, va­lamint Dohóczki Csaba, a GMF alelnöke voltak jelen az ese­ményen. A vendégeket Mariana Mircea, Cernavoda polgármester­asszonya köszöntötte, majd Roland Palmqvist a GMF elnöke nyitotta meg a konferenciát. Bevezetőjében elmondta, hogy örül annak, hogy az önkormányzatok mellett a kormány, a hatóság, az atomerőmű és a térség vezetői is részt vesznek a rendezvényen. A program három fő részből állt. Először az Európai Nukleárisenergia Fórum (ENEF) a radioaktív hulladékok és a kiégett üzemanyag-kazetták kezelésének és a nukleáris biztonság Európai Uniós irányelveiről adott tájékoztatást a vendégeknek. Ezután a román nukleáris energia szektor be­mutatkozása következett. A román Energiaügyi Miniszté­rium képviselője elmondta, hogy az atomenergetika fontos tényező az ország energiapolitikájában. A villamos energia előállítási ára alacsony és hozzájárul az ország szén-dioxid kibocsátásának csökkentéséhez. A környezetre való hatása elhanyagolható. Ugyanakkor megjegyezte, hogy az atom­erőművek létesítési, engedélyezési folyamatát egyszerűsíteni, javítani és befektető-barátibbá kellene tenni. A tervek között szerepel két újabb reaktorblokk beüzemelése Cernavodában. A térség országgyűlési képviselője megemlítette, hogy a je­lenlegi két blokk megközelítőleg 18%-át adja az országos ter­melésnek. Emellett Románia évente közel 200 millió euróért importál villamos energiát külföldről. Ezért is lenne fontos az új reaktorblokkok megépítése, amely az ipar számára is jó lehetőséget biztosítana. A cernavodai atomerőmű igazgató­ja előadásában azt emelte ki, hogy az atomerőmű működése biztonságos. Folyamatosan ellenőrzik a radioaktív kibocsá­tásokat, és kijelenthető, hogy azok mennyisége elhanyagol­ható a természetes háttérsugárzáshoz viszonyítva. Rendsze­resen talaj, levegő és vízmintákat vesznek az atomerőmű környékéről. A minták kiértékelése megerősíti azt, hogy az atomerőmű nem károsítja környezetét. A kommunikáció­val kapcsolatban elhangzott, hogy az atomerőmű tájékoz­tató központot üzemeltet Cernavodában és Konstanzában. A társaság rendszeresen magazint jelentet meg, amelyben tájékoztatják a lakosságot az erőművel kapcsolatos hírekről. A környezeti sugárzási adatokat napi rendszerességgel meg­küldik a cernavodai rádió részére. Az atomerőmű nyitott a lakosság felé. 2011-ben 2300 látogatót fogadtak. A városi la­kótelep számára az országos átlagnál jóval kedvezményesebb áron biztosítják a távhőt. A város polgármesterasszonya azonban arról számolt be, hogy nem elegendőek azok a lépések, amelyeket az atomerő­mű megtett a lakosság érdekében. A legnagyobb problémát abban látja, hogy az atomerőmű semmiféle adót nem fizet a városnak, annak ellenére, hogy a létesítmény egyfajta koc­kázatot jelent a térségnek, és a radioaktív hulladékok táro­lása is az atomerőmű területén van megoldva (Romániában az atomerőmű az állam felé adózik, közvetlenül nem fizet adót a város önkormányzata felé). A lakossági tájékoztatá­son is javítani kell. Véleménye szerint a lakossághoz nem jut el elegendő információ. A lakosság a baleseti szituációkra nincs felkészítve, és az önkormányzatnak nincsenek anyagi eszközei az ilyen problémák kezelésére. A távhő szolgáltatás­sal kapcsolatban elismerte, hogy a lakótelep kedvezménye­sen veheti igénybe azt, ugyanakkor nehezményezte, hogy az atomerőmű nem volt partner abban, hogy a város többi terü­letére is kiépítsék a szolgáltatást. A konferencia befejező részében a GMF tagországai kö­zül néhány előadás hangzott el az önkormányzati társulások tevékenységéről és a közelükben levő nukleáris létesítmé­nyekkel kialakított kapcsolatukról. Francia, magyar, spanyol, svéd, szlovén és lengyel társulások mutatkoztak be azzal a nem titkolt céllal, hogy sikerül előmozdítaniuk a cernavodai önkormányzat és az atomerőmű közötti kapcsolat javítását. Hazánkból a paksi atomerőmű körüli TEIT és a Bátaapáti ra­dioaktív hulladéktároló körüli TETT társulások mutatkoztak be. Az előadásokban hangsúlyosan jelent meg a társulások és a nukleáris létesítmények közötti jól működő kapcsolat. Szó esett a magyar társulások ellenőrző és kommunikációs munkájáról, valamint a pozitív gazdasági hatásokról, amit a nukleáris létesítmények generálnak az adott térségekben. A konferencia zárszavában Mariano Vila d’Abadal a GMF főtitkára szomorúan állapította meg, hogy úgy érzékeli, nem sok minden változott a cernavodai atomerőmű és az önkor­mányzat viszonyában a GMF 2006-ban Romániában megtar­tott konferenciája óta. Hangsúlyozta, hogy a GMF a jövőben is minden támogatást megad a román önkormányzatnak, hogy javuljon a helyzet, és arra kérte az atomerőmű vezető­jét, hogy vegye jobban figyelembe a lakossági igényeket. A konferencia második napján a résztvevők üzemlátoga­táson vettek részt a cernavodai atomerőműben. Megtekintet­ték a szimulátor központot és beléphettek az üzemi területre is. Csoportkísérők segítségével ismerkedhettek meg a kana­dai tervezésű nehézvizes atomerőmű működésével. Belép­hettek az ellenőrzött zónába és a blokkvezénylőterembe is. Dohóczki Csaba „Zöld villanyt” termel az atomerőmű háziüzemi villamosenergia megtakarításból A korszerű energiatudatos európai gondolko­dás ráirányította az atomerőmű üzemeltetők figyelmét is a háziüzemi villamos energia fel­­használás racionalizálására, az energia-meg­takarítás eszközeinek fel­­használásával. A háziüzemi önfogyasztásra felhasznált energia, jelentős szegmense a technológiai helyiségek és térrészek megvilágítására fordított villamos energia igény. Az atomerőmű világí­tásra használt teljesítménye megközelíti 2000 kW-ot. Ebből a mennyiség­ből a turbinacsarnok megvilágítására közel 500 kW teljesítmény jut. Indokolt volt tehát megvizsgálni, hogy milyen mértékű villamos energia megtakarítás érhető el a turbina csar­nok mennyezetvilágítási rendszerében. Egy kutatás fejlesztési program keretében ellenőrzésre kerültek a turbinacsarnok külön­böző helyein a megvilágítások értékei. Meg­állapítható, hogy a csarnok világítása a szab­ványos,illetve az indokolt mértéknél (200 lux) jóval nagyobb, átlagosan megközelíti a 300 lux értéket. Laboratóriumban vizsgálták az alkal­mazott lámpákat, és megállapították, hogy a lámpatestekre kapcsolt feszültség csökkenté­sével a kibocsátott fényáram és ezzel együtt a megvilágítás mértéke is csökkenthető. A villamos üzemviteli osztály innovációs kezdeményezésére az 1-es blokkon, a turbina­­csarnokban a 2-es turbina feletti mennyezet­világítás áramköreibe beépítésre került egy olyan feszültségszabályozó berendezés, amelynek se­gítségével a mennyezetvi­lágítás energiafelhasználá­sa 25%-kal csökkenthető. Természetesen az ener­gia-megtakarítás értéké­nek meghatározásánál figyelembe vették, hogy a megvilágítás mértéke a turbinacsarnokban to­vábbra se csökkenjen az előírt 200 lux érték alá. Az év 365 napján folyamatosan üzemelő turbinacsarnok mennyezetvilágítási rendszer­ben jelenleg az energia-megtakarítás értéke évente 130 000 kWh. A rendszer teljes kiépí­tésénél, négy blokkon megtakarítható villamos energia mértéke eléri az 1000 000 kWh-t. Ez a megtakarítás azt jelenti, hogy a villamos ener­gia a háziüzemi veszteség helyett a villamos hálózatba áramlik a fogyasztók felé. Évente 200 lakás teljes éves villamos energia felhasználá­sát lehet biztosítani az energia megtakarításból nyert zöld villannyal. Lakatos Gábor osztályvezető - villamos üzemviteli osztály Vendégeink voltak Április 4-én a Helena Bambasová cseh nagykövetasszony és a Skoda cég kereskedelmi vezetői, szakemberei jártak az atomerőműben. A vendégek a számukra tartott tájékoztató előadást követően az üzemi területre látogattak, ahol a reaktorcsarnokkal, a turbinacsarnokkal, a vezénylőteremmel és a meleg vizes csatornával ismerkedtek. Április 12-én az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. törzskari vezérigaz­gató-helyettesének és jogi igazgatójának, dr. Band Lászlónak a veze­tésével az MVM Zrt. jogi és igazgatási osztályának munkatársai tettek látogatást a paksi atomerőműben. A Tájékoztató és Látogatóközpont­ban tájékoztatást hallgattak meg, megtekintették a kiállítóteret és az Atomenergetikai Múzeumot, majd a primer körben folytatták a prog­ramjukat. 2012. április 23-án japán delegáció látogatott a paksi atomerőműbe. Az Itochu Corporation atomerőművi fejlesztési projektigazgatója, pro­jektmenedzsere és stratégiai menedzsere a vezérigazgatói tájékozta­tót követően üzemlátogatáson vett részt. A vendégek megtekintették a 3-4 blokki reaktorcsarnokot, a 4. blokki vezénylőtermet, a turbina­csarnokot, valamint a hideg és a meleg vizes csatornát. Párizs - Sanghaj kerékpárral Nem mindennapi feladatra vállalkozott az a két chicagói fiatal, akik kerékpá­ron akarják megtenni az utat Párizs és Sanghaj között A fizikai teljesítményen túl céljuk, hogy megismerkedjenek az érintett országok környezetvédelmével és tanulmányozzák a sajtó szerepét az egyes helyszíneken. A két fiatalember április elején érkezett meg a paksi atomerőműhöz. A látogatóközpont meg­tekintését követően rövid beszélgetésre került sor az atomenergia hazai és nemzetközi szerepéről. Néhány prospektus begyűjtése után a két fiatal ismét nyeregbe pattant, és a vajdasági Zomborfelé vette az irányt. Akiknek felkeltet­tük az érdeklődését, azok a www.postulateone.com internetes honlapon kísér­hetik figyelemmel Chris és Morgan utazását. DCS fotók: Bodajki Ákos

Next

/
Thumbnails
Contents