Atomerőmű, 2012 (35. évfolyam, 1-12. szám)
2012-04-01 / 4. szám
11 2012. április i myih paksi atomerőmű Buglyó Norbert Tamás biztosítéki felügyelő A Debreceni Egyetemen végzett fizikusként 2005-ben. Néhány héttel az államvizsga után a Kísérleti Fizika Tanszék hirdetőjén látott álláshirdetés inspirálta arra, hogy végül maga mögött hagyja szülővárosát és a 300 km-rel távolabb fekvő atomvárosba költözzön. Itt az atomerőműben a nukleáris biztonsági osztályra nyert felvételt vezető fizikusi munkakörbe. Szerencsésnek mondja magát, hogy jelen lehetett a teljesítménynövelési projektben, a 4,2%-os dúsítású üzemanyag bevezetésénél a nukleáris biztonsági osztály képviseletében. 2008-ban pedig három kollégájával „ezüstérmet” nyert a Műszaki Alkotói Pályázaton egy, az üzemzavarhoz kapcsolódó munkájukkal. 2010-től biztosítéki felügyelő munkakörben dolgozik. A napi munkavégzés során a nukleáris anyagok erőműbeli mennyiségét és mozgását tartják nyilván, ebben a munkában kolléganőjével, Némethné Hubert Erzsébettel dolgoznak együtt. Ez és más, általuk vezetett nyilvántartás alapján adatszolgáltatásokat is végeznek az Országos Atomenergia-hivatal és az Európai Atomenergia Közösség (EURATOM) felé. Ők képviselik a paksi atomerőmüvet a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ), az EURATOM és az OAH rendszeres biztosítéki ellenőrzésein. Teszik mindezt azért, hogy biztosítékokat nyújtsanak az európai és a nemzetközi közösségnek arról, hogy a paksi atomerőmű, mint nukleáris létesítmény a lehető legteljesebb mértékben eleget tesz annak, amit hazánk a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozása (non-proliferáció) érdekében nemzetközi egyezményben vállalt. A biztosítéki felügyelet és a három hatóság évi 8-10 egyidejű ellenőrzése egy többnyire kevés figyelmet kapó tevékenység. Azonban felismerve annak szükségességét, hogy minél többen tisztában legyenek ennek a tevékenységnek a létével, az „Atomerőművi üzemeltetési alapok” tanfolyam tematikájába bekerült a biztosítéki alapismeretekről szóló előadás, melyet Norbert tart. Családjáról megtudtuk, hogy három gyermeke van: Dóra öt, Gergő és Ákos négy évesek. Párja egészségügyi területen dolgozik. GYNYP Hernádi László biztonsági mérnök Pakson született, s helyben végezte az általános iskolai és a gimnáziumi tanulmányait is. Az érettségi letétele után a Budapesti Műszaki Egyetem paksra kihelyezett főiskoláján szerzett energetikai mérnöki diplomát. A tanulást ezt követően sem hagyta abba: elvégezte a Dunaújvárosi Főiskola minőségügyi szakmérnöki posztgraduális képzését. Munkahelyválasztásában nagy szerepet játszott, hogy szülei is az atomerőműben dolgoztak. László 2002-ben, pályakezdőként került be az erőműbe, ahol az egykori sugárvédelmi osztályon kezdett dolgozni, dozimetrikus munkakörben. Három év múlva, 2005-ben lett biztonsági mérnök a nukleáris biztonsági osztályon. Feladatai sokrétűek: közéjük tartozik az üzemviteli és karbantartási dokumentumok biztonsági véleményezése - jelenleg az IEP-k (Időszakos ellenőrzési program, korábban MFT) véleményezésében való részvétel a beadványokkal kapcsolatos nukleáris szakvélemények elkészítése; a napi üzemviteli tevékenység nukleáris biztonsági szempontú felügyelete helyszíni ellenőrzésekkel illetve a Verona-rendszeren történő ellenőrzéssel; a főjavítások alatt a tiszta kondenzátum primerkörbe jutásának megakadályozására tett intézkedések végrehajtása; a blokkok visszaindulási próbáinak ellenőrzése; valamint az üzemanyag mozgatások ellenőrzése. Ezek mellett közreműködik a sugárvédelmi személyzet vizsgáztatásában is, és a sugárvédelmi kezelési utasítások ellenőrzését is ellátja. Feladatai sikeres teljesítéséhez nagyon fontosnak tartja a blokkok üzemeltetésben és az egyes szakterületeken bekövetkező változások követését, ami folyamatos készülést, tanulást igényel. A munkája több szakterület - például irányítástechnika, az üzemvitel több területe, reaktorfizika - tevékenységével is érintkezik, így elengedhetetlen a jó munkakapcsolatok kialakítása. Ugyancsak fontosnak tartja az önképzést és az ismeretek naprakészen tartását. Mint mondja, minden fontosabb, biztonságot érintő változás megjelenik az osztályon, és - kis osztályról lévén szó - a kapcsolódó feladattal foglalkozó kolléga munkájáról napi rendszerességgel tudomást szerez, illetve meg is beszélik ezeket. A változásokat az üzemviteli szinten tartó képzéseken is követi, és a Nukleáris Technika Szimpóziumon szinte minden évben jelen van. László felesége az MVM Informatikánál dolgozik, modulgazdaként. Két óvodás kisgyermeket nevelnek. Csanád öt, Gréta három éves. Családi házban laknak, amely körül mindig sok a tennivaló. László emellett nagy kosárlabda rajongó. Már 20 éve játszik a Városi Kosárlabda Bajnokságban, noha jelenleg éppen egy sportsérülésből rehabilitálódik. Prancz Zoltán Varga Péter Gyula biztonsági mérnök Székesfehérváron született és itt végezte a középiskolai tanulmányait is. A katonaszolgálat letöltése után Szegedre jelentkezett, az egyetem alkalmazott fizikusi szakára. A diploma megszerzése után került Paksra, az atomerőműbe. A nukleáris biztonsági osztályra, biztonsági mérnök munkakörre jelentkezett, s jelenleg is ebben a munkakörben dolgozik. A feladata - akár az osztályé - igen szerteágazó. Különösen fontos például a reaktor zónára vonatkozó feltételek ellenőrzése és az üzemeltetési dokumentáció meglétének valamint betartásának ellenőrzése. Emellett napi feladatai közé tartozik a nukleáris biztonságot érintő új technológiák, berendezések tervzsűrije és a beadványokkal kapcsolatos nukleáris szakvélemények elkészítése. Jelenleg kiemelten foglalkozik a Verona-rendszerrel és az átrakógép szoftverváltoztatásokkal. Munkája során főként az üzemviteli személyzettel kell konstruktívan együttműködnie, elsősorban a blokkleállások és visszaindítások, az üzemanyag mozgatások illetve kiszállítások, valamint a fizikusi mérések ellenőrzése idején. A feszített tempójú főjavítás során különösen fontosnak tartja a gördülékeny, súrlódásmentes problémamegoldást. Mindebből fakadóan azt vallja, hogy elengedhetetlenül lényeges szempont a jó munkahelyi kapcsolatok fenntartása és az emberi értékek szem előtt tartása. Legkiemelkedőbb munkájaként Péter a 2003-as üzemzavar utáni nukleáris anyagmérleg elkészítésében történt részvételét nevezi meg. A közreműködésével létrehozott anyag a 2008-as Műszaki Alkotói Pályázaton második helyezést ért el. Ugyancsak emlékezetes számára, hogy részt vett a H&B Teleszkóp Sipping Projekt munkájában, majd a szivárgó kazetta kezelésében is. A jövőre vonatkozó tervei kapcsán úgy fogalmaz, hogy amióta a nukleáris biztonsági osztályon dolgozik, igen sok témába sikerült belelátnia, s a témák sokszínűsége egyszersmind fontossága miatt érdekli ez a munka: Megszerette a feladatkörét és szeretne továbbra is ezen az osztályon dolgozni. Péter nős, feleségével két gyermeket nevelnek. 2008-ban született az első fia, Varga Péter Zoltán, majd 2011-ben, másodikként megérkezett Varga Bálint Levente is. Felesége jelenleg gyesen van a két fiúval, a nagyobbik az idén kezdi meg az óvodát. Péter a szabadidejét a gyermekeivel tölti, ezen kívül édesanyjának segít a háza bővítésében, illetve a saját kertjüket gondozza és a hétvégi házukat fabrikálja. Prancz Zoltán Szakmák az atomerőműben A karbantartási főosztály villamos karbantartó osztálya | próbatermi és mérésit technikai karbantartó csoportéi jának vezető szerelőjével, Sztanó 1 Miklóssal beszélgettünk. Sztanó Miklós 1963-ban, Pakson született. Az általános iskola elvégzése után tanulmányait Budapesten, az Üteg utcai Erősáramú Szakközépiskolában (ma Verebély László Szakközépiskola) folytatta. 1981-ben végzett, ezt követően felvételt nyert az erőmű karbantartási osztályának elosztó karbantartó csoportjához. 1985-ben katonai sorkötelezettsége idejére megszakította erőműves pályafutását, 1986- ban azonban visszakerült az elosztó karbantartó csoporthoz. 1993-ban átkerült a próbatermi és méréstechnikai csoporthoz, ahol azóta is dolgozik. Kábelhibahely-keresési és nagyfeszültségű mérésvezetői képesítést szerzett, 2009 óta a csoportja vezető szerelőjeként végzi tevékenységét. A próbatermi és méréstechnikai karbantartó csoport fő feladatai közé tartozik a kábelhibahely-keresés, a szigetelési ellenállás mérés, valamint a villamos főberendezések méréseinek próbatermi illetve helyszíni elvégzése. Az erőmű területén több ezer méter kábel található, az ezeken előforduló hibák megtalálása időigényes folyamat. A kábeltálcákon vezetett, illetve a földbe fektetett vezetékek szakadásainak, szigetelési hibáinak pontos behatárolását speciális, erre a célra kifejlesztett hibahely meghatározó rendszer segíti. A munka a kábel nyomvonalának felderítésével kezdődik. Ekkor a készülék egy egyedi frekvenciát küld a vizsgált vezetékre, melyet a felszíni vevőkészülék érzékel, ennek segítségével észlelhető a kábel pontos elhelyezkedése. Ezt követően egy kondenzátor által előállított nagyfeszültségű lökőimpulzusnak köszönhetően a sérült szakaszon elektromos ív keletkezik, melyet hangjelenség is kísér, amit egy nagyérzékenységű talajmikrofon érzékel. Ahol a legerősebb a jel, ott van a hibahely. A továbbiakban Miklósék társcsoportja, a kábel és akkumulátor karbantartó csoport kijavítja a hibát. A rendellenességek elhárítása után a szigetelési ellenállás mérésekkel és feszültségpróbákkal minősítik a javított kábelt. A próbateremben a karbantartásra hozzájuk került villanymotorokon diagnosztikai méréseket is végeznek, ahol a motorok előírt paramétereitől való eltéréseket vizsgálják. Miklós elmondta, az évek során a legnagyobb kihívást jelentő feladat a kettes blokki kábeltűz utáni helyreállítás volt. Az A010-es kábelaknában több száz kábel égett össze. A közel két hónapig tartó munka során éjt nappallá téve dolgoztak a hiba elhárításán, ki kellett deríteni, milyen kábelek égtek össze, melyik kábel milyen berendezéshez csatlakozik. Ezt kábeltikettek segítségével végezték, azonban sokszor ezek is annyira megsérültek, hogy műszeres beazonosítással, illetve kézzel kellett kitapogatni, melyik kábel merre vezet. Kollégáival a sokszor folyamatos munkavégzés ellenére is jó hangulatban tudnak dolgozni. Miklós családjával Pakson él, felesége a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskolában adminisztrátor, lánya jelenleg az Atomix Kff.-nél utaztatási előadóként dolgozik. Szabadidejében 1000 m2-es szőlőjét műveli és borászkodik. Kárpáti Viktor
