Atomerőmű, 2012 (35. évfolyam, 1-12. szám)
2012-04-01 / 4. szám
12 myíh paksi atomerőmű 2012. április Megkezdődött a főjavítási időszak Körkép a karbantartás-tervezésről A főjavítások hatékony és kellő határidőre történő végrehajtásának alapfeltétele az elvégzendő munkák megfelelő előkészítése, gondos tervezése. Ebbe a kevésbé látványos, többnyire a háttérben zajló, ám jelentőségét tekintve meghatározó folyamatba nyújt betekintést az itt következő tudósítás, amely a felelős szervezetek vezetői - Tóth Pál, a műszaki főosztály (mfo), Hevesi Antal, a villamos műszaki osztály (vimo), Kiszli Ferenc, az irányítástechnikai műszaki osztály (imo) és Tóth Ferenc, a gépész műszaki osztály (gmo) vezetője - által adott tájékoztatást foglalja össze. Az mfo felelős valamennyi főjavítási munka betervezéséért. Ez közelebbről a karbantartási és az átalakítások végrehajtásához szükséges munkák tervezését jelenti. Az utóbbiak esetében azonban az előkészítési tevékenység kapcsán már két terület illetékes: a rendszertechnikai szintű átalakításokat a projekt főosztály (pfo), míg a berendezés szintű átalakításokat az mfo koordinálja. A rendszerszintű átalakítások főjavítás alatti munkáinak betervezését az mfo a pfo megrendelésére és adatszolgáltatása alapján végzi, a karbantartási-javítási, illetve berendezés szintű átalakítási munkák komplett előkészítéséért viszont már teljes egészében az mfo felel (természetesen nem ide értve a karbantartó kollégák saját felkészülési feladatait és a karbantartó eszközök rendelkezésre állását). A „hagyományos” karbantartási feladatok feltételeinek biztosítását tekintve is sokféle teendő létezik - szerződések megkötése, anyagok megrendelése, karbantartási technológiák elkészítése és szinten tartása -, de a javítások, berendezés szintű átalakítások esetében ehhez még hozzáadódnak a műszaki és kiviteli tervek elkészítésének és engedélyeztetésének feladatai is. Emellett fontos követelmény, hogy mindezt adott költségkeretek között kell végrehajtani, így a gazdálkodás is kiemelt feladat. A betervezett munkák koordinálását, végrehajtását már a karbantartási igazgatóság (káig) végzi, számos vállalkozó közreműködésével. A munkatervezők azonban ez alatt sem dőlhetnek kényelmesen hátra a székeikben: A főjavítások során gyakran előfordulnak műszaki jellegű problémák. Ezek megoldása, a lehetséges alternatívák közötti optimális változat meghatározása és a feltételek biztosítása szintén az mfo feladata. Az 1. blokki főjavítási feladatok előkészítése március végére rendben lezajlott, és gyakorlatilag a 4. blokki munkák tervezése is a vége felé közeledik. A további blokkok munkáinak tervezése később történik. Általános követelmény, hogy a munkák betervezésre készüljön el az adott blokk leállása előtt három hónappal. Mindazonáltal akadnak még megoldandó problémák az 1. és a 4. blokk kapcsán is, elsősorban néhány rekonstrukció előkészítéséhez szükséges engedélyeztetés tekintetében. Az új Nukleáris Biztonsági Szabályzatok az engedélyeztetés terén is új kihívásokat hoztak: az eddigieknél is mélyrehatóbb megalapozó tevékenységet és dokumentálást igényelnek. Ezt a „leckét” lassan már megtanulják a kollégák, néhány engedély azonban még hiányzik (talán a leginkább sürgető az 1. blokki tápvíz rendszeri szabályzók cseréje, ahol a szállító kései adatszolgáltatása miatt most rohammunkában folyik az engedélykérelem dokumentációjának véglegesítése). Az idei év betervezett munkavolumenét tekintve hetvenezren felüli munkautasítás várható, ami kissé meghaladja a korábbi évek számait. Ezek többsége karbantartási munka, de a javítások, rendszer- és berendezésszintű átalakítások munkautasításainak száma is ezres nagyságrendű. Az idei év legkiemelkedőbb feladatai között említhetők egyebek mellett a 2. blokki főjavítás munkái - teljes egészében. Ezen a blokkon egyrészt - a tavalyi 1. blokkihoz hasonlóan - nagy átrakás lesz. Másrészt itt ez az üzemidő-hosszabbítási engedélykérelmet megelőző utolsó nagyjavítás, tehát sok munkát kell előkészíteni és közösen végrehajtani: nemcsak karbantartási és átalakítási, hanem az engedélykérelemhez kapcsolódó feladatokat is. Ez utóbbiak összefoglalóan a hátralévő állapotfelmérések, vizsgálatok, speciális öregedéskezelési programok betervezését takarják, valamint a visszajövő adatok feldolgozását. Az egyes szakterületek (gépész, villamos, irányítástechnika) tekintetében, a négy blokk viszonylatában, az alábbi feladatok emelhetők ki a teljesség igénye nélkül: Megkezdődik a főberendezések eredeti fém tömítéseinek grafit tömítésre történő kiváltása a főkeringtető-szivatytyúkban illetve a térfogat-kompenzátorokban, ami fontos feltétele annak, hogy az erőmű biztonságosan üzemelhessen további húsz évig. Több nagy, a korábbiakban már megkezdett rekonstrukció is folytatódik, így a turbina diagnosztika, a generátor védelmi rekonstrukció és a kiemelt daruk villamos és irányítástechnikai rendszereinek, valamint a generátorok gerjesztő rendszereinek korszerűsítése. Az 1. blokkon, a járókerekek után a főkeringtető-szivattyúk tengelyeinek cseréje is a befejezéshez érkezett. Folytatódik a főtranszformátorok cseréje, a modernizált SZBV hajtások beépítése, a súlyos baleset kezeléshez kapcsolódó hermetikus kábelátvezetők felújítása. Az idén kezdődnek a 3-4. blokki dízelgenerátorok soron következő tízéves nagykarbantartási munkái, folytatódik a gőzfejlesztő tápvízelosztó kollektorainak kötőelem cseréjére is. Megvalósul a Sempell nyomáskapcsolók kiváltása és vezérlő szekrényeinek rekonstrukciója, valamint a pneumatikus gyorszáró vezérlőegységek és végállás kapcsolók cseréje. A három szakterület közös feladata az elhasználódásból, a gyártó megszűnéséből vagy egyszerűen a konstrukció idejétmúltságából fakadó armatúra-kiváltások. Egyfajta szakmai kuriózumként említhető a 11-22RL08S401 alfanumerikájú szabályzószelepek cseréje, amelyek méretük, tömegük és elhelyezkedésük miatt eddig még sosem végzett feladat elé állítják a szakembereket. Mindezeken túlmenően, már 2013-ra előretekintve, tervezés alatt van a földrengés-monitorozó rendszer, illetve a technológiai számítástechnikai hálózat felújítása és a főgőz tolózárak hajtóműveinek kiváltása is. Az mfo mellett ugyanakkor a pfo is nagy feladatok előtt áll, most kerül sorra például a balesetkezelési rendszerek egy részének létesítése. A karbantartási munkák tervezése során fontos szempont a korábbi évek karbantartási tapasztalatainak hasznosítása. Ennek teljesülését a négy fő lépésből - a tervezésből, a végrehajtásból, a dokumentálásból illetve dokumentáció ellenőrzésből és a visszacsatolásból- álló karbantartási folyamat negyedik lépése, a karbantartási információk visszacsatolása biztosítja. Ennek révén, ha szükséges, az illetékes berendezésfelelős az amortizációnak megfelelően módosítja az adott berendezés karbantartási technológiáját, vagy ha ez már nem elég, kezdeményezi a berendezés cseréjét. Szorosan összefügg ezzel a berendezések állapotfelügyelete, ami háromféleképpen valósul meg: 1. a karbantartáskor illetve szétszereléskor történő állapotfelvétellel; 2. a diagnosztikának azon típusa által, ami a leálláskori, karbantartás előtti vizsgálatot takarja; 3. a folyamatos diagnosztika révén (azoknál a berendezéseknél, amelyeknél az előírások megengedik, hogy ez szolgáljon a karbantartás alapjául). A diagnosztikai rendszer kapcsán önmagában is érdemes egy rövid kitekintést tenni. A villamos főberendezéseknél gyakorlatilag a kezdetektől fogva zajlanak diagnosztikai mérések, de az idők folyamán sok korszerű módszer került be az erőműbe. A forgógép diagnosztikának ugyancsak hosszú története van. Az elmúlt évben sikerült eljutni odáig, hogy ennek nemcsak az az oldala hasznosul, hogy a hibát azonosítva pótlólagos javításokat határoznak meg, hanem - ahol ez lehetséges- megkezdődött a jó műszaki állapotúnak minősített berendezések ciklikus karbantartásának elhagyása is. Fontos célkitűzés ennek a lehetőségnek a szélesebb körű alkalmazása, mert ezzel komoly költségek takaríthatok meg. Az armatúrák diagnosztikája korábban csak néhány kiemelt fontosságú berendezésre terjedt ki. Az elmúlt két évben kezdődtek el nagyobb körben ezeknek a berendezéseknek a mérései, referenciaszerzés céljából. A távlati terv itt is az állapotfüggő karbantartás bevezetése. Ennek erőforrás, költség és technikai akadályai is vannak még jelenleg, ezeket a problémákat meg kell oldani a jövőben. A karbantartással összefüggő döntési folyamatokban - az SzMSz-ben is rögzített - „a biztonság mint cél, és a minőség mint eszköz” elvnek kell érvényesülnie. Ez azt jelenti, hogy minden döntésben, tevékenységben a biztonságos működést garantáló műszaki állapot elérése a cél. Elsősorban természetesen a nukleáris biztonság garantálása a legfontosabb, de az elv kiterjed a termelés üzembiztonságára is, tehát az ebből a szempontból fontos berendezések jó műszaki állapotának biztosítását szintén magába foglalja. Ezt pedig csak minőségi munkavégzéssel lehet elérni, legyen szó akár előkészítésről, végrehajtásról vagy ellenőrzésről. Fontos felhívni a figyelmet ennek kapcsán a megújult Alapvető Biztonsági Üzenetekre, amelyek- nevüknek megfelelően - a biztonságorientált minőségi munkavégzés alapvető normáit közvetítik. Mindez egyaránt vonatkozik az atomerőmű saját munkavállalóira és a külső vállalkozókra. Ennek kapcsán fontos adat, hogy a tavalyi munkaóra-statisztika alapján a főjavítás saját és külső munkavállalók által végzett munkáinak aránya körülbelül egy a kettőhöz, míg az üzem közbeni munkáknál ez az arány körülbelül egy a háromhoz. Más jellegű, de ugyancsak fontos kérdés, amit a szabadságolások vetnek fel. Mivel a főjavítások jelentős része nyárra esik, ez időnként problémát jelent - de nem megoldhatatlant. A megfelelő helyettesítési renddel és az osztályokon belüli erőforrás átcsoportosítással kezelhető a nehézség. Emellett az előre dolgozás is célravezető, vagyis az, hogy a szabadság kiírásának az adott munka olyan színvonalú elkészítése a feltétele, hogy az a vakációzó munkatárs távollétében se okozhasson problémát. Összességében elmondható, hogy nagy kihívást jelent a karbantartási feladatok végrehajtása olymódon, hogy a biztonsági szempontok, az ütemezés, a költséghatékonyság illetve a tulajdonosi elvárások egyaránt teljesüljenek. Mindez azonban közös érdekünk, amely mindenkitől fegyelmezett, lelkiismeretes munkavégzést kíván. Prancz Zoltán
