Atomerőmű, 2012 (35. évfolyam, 1-12. szám)
2012-03-01 / 3. szám
2012. március mym paksi atomerőmű 21 Munkatársaink szabadidőben Zörényi Miklós vegyészeti szolgálatvezető kollegánk rémi Vegyipari Szakközépiskolában végzett, utána a vegyészeién kezdett 1983. szeptember 1-jén. Azóta folyamatosan itt dolgozik (leszámítva a másfél év katonaságot). Véleménye szerint vegyészeti szolgálatvezetőnek lenni óriási kihívás, mert ez egyike a legnagyobb felelősséggel járó munkáknak.- A munka mellett mivel töltőd a szabadidődet?- A természetjárás az, ami fontos a számomra. Emellett szoktam íjászkodni, barkácsolgatni, olvasok, néha rajzolok. Természetjárás közben szívesen fotózgatok, saját magam és a természetjáró baráti társaság részére. Elég sokfele jártam, a kedvenceim közé tartoznak a hegyek és a tenger: az Adria, Erdély, a Tátra, a Fátra, de leginkább az Alpok, mivel ott biztonságos a vidék, nagyon nyugodt a környezet. A tavaszi virágnyílás idején rengeteget lehet fényképezni, de a nyár is kimondottan jó időszak a virágok fotózására. Nyáron megjelennek a fiatal állatok, madarak, emlősök. Azokat még könnyebb fotózgatni, mert nem akkora bennük a bizalmatlanság. A fiatal mormoták néha négy-öt méterre is megközelíthetők.- Milyen különleges élményben volt részed a túrázások közben?- Számomra minden „első” különleges. Az első madárgyűrűző tábor, alpesi túra, gleccser, mormota, vipera, kékbegy. Szeretek új tájakat bejárni. Volt egy kellemetlen esemény is az életemben. Egy bányavágatot néztünk végig denevérek után kutatva. Különböző szintek vannak a vágatokban, ezek között kútszerű ledobó lyukak helyezkednek el függőlegesen. Volt egy olyan folyosó szakasz, ahol több ilyen kút volt. Az elsőig szoktunk elmenni, mert utána már soha nem találtunk denevéreket. Ott általában visszafordulunk. Fiatal srácokkal voltam, akik még lelkesek. Átugrották a kutat és mentek tovább előttem szó nélkül. Nem gondoltam, hogy ők ezt simán megteszik. Gyanútlanul haladtam tovább, majd beleestem ebbe a kútba. Nagyot zuhantam és elég jól összetörtem a hátam. Negyven méteres zuhanás, csúszás volt. A túratársaim azonnal kirohantak, kihívták a tűzoltókat, de sajnos nem tudtak lejönni és kihúzni. Akkor hívták a budapesti hivatásos bányamentőket. Úgy éreztem, megfulladok, jól összetörtem magam, hol magamnál voltam, hol nem. Végül is a bányamentők le tudtak jönni és felhoztak. A bejárati lyukon nem tudtak kivinni hordágyon, leszálltam és onnan a saját lábamon másztam le a hegyről. Így úsztam meg ezt az eseményt. Két napig még megfigyelés alatt voltam a pécsi kórházban, majd saját felelősségemre távoztam. Még egy darabig éreztem a sérülésem nyomait, de hála egy csontkovácsnak, ma már jól vagyok.- Kikkel, milyen társasággal járod a természetet?- 1979 környékén megalakult a Magyar Madártani Egyesület Budapesten. A megyék nagy részében ezt követően megalakultak a helyi csoportok is. Abban az időszakban újra kezdődött a madárgyűrűzés is, ezt egyesületünk vette át a madártani intézettől. A szekszárdi helyi csoport alapján, országos madárgyűrűző táborok közreműködésével szerveződött egy kisebb, de stabil társaság. Szekszárd környékéről, kisebb falvakból, városokból. A társaság tagjai cserélődtek, de a zöme a madártani egyesület tagjaiból áll most is. Később alakult egy tájfutó, természetjáró, természetfotós csoport is, Gemenc Természetvédelmi Egyesület néven. Ez a két társaság együtt alakítja a programot, legtöbbször velük járom a természetet.- Távolabbi célok, jövő?- Most éppen házeladás és -vásárlás közepén vagyok. Az új házat a saját ízlésemre szeretném alakítani. Biztos, hogy rengeteg pénzt és időt el fog vinni, de szeretek építeni, barkácsolni. Továbbra is szeretnék természetet járni. A tavaszi program úgy szokott alakulni, hogy pár nap a Mecsekben kék galamb-kutató program, utána egy hét a Bakonyban kis légykapó (ez egy madárka) program. Tavasszal az Alpokba az orchideanyílásra szeretnék menni: április végén, amikor a hó elolvad és hirtelen kinyílnak a kora tavaszi virágok. Május vége a legszebb virágzás időszaka, ősszel pedig a madárgyűrűző tábor szerepel a programok között.- Mi a legfontosabb dolog az életedben?- Több is van, a sorrendet nehéz lenne felállítani. A természetjárás mindenképpen fontos nekem. Egy család, és megmaradni embernek, minden körülmények között - hasonlóképpen fontosak. Az ember vigyázzon a természetre, embertársaira, éljen egészségesen. Figyeljen arra, hogy ne tegyen olyat, amit nem szeretne, ha vele megtennének. Remélem, hogy ez többnyire sikerül. Orbán Ottilia Beszélgetőtársamat évek óta ismerem, azonban csak nemrégiben tudtam meg róla, hogy érdeklődési köre igen széles skálán mozog. Fiatal kora ellenére eddig sokféle dologgal foglalkozott, most legújabb hobbijáról, a természetes kozmetikumok készítéséről kérdeztem Bauer Hedviget, a karbantartási igazgatóság szerviz főosztályának titkársági előadóját.- Hédi, milyen út vezetett az atomerőműig?- Pakson az Energetikai Szakközépiskolában érettségiztem 2003-ban, majd ugyanott felsőfokú menedzserasszisztensi képesítést szereztem. Szüleim, tanáraim arra ösztönöztek, hogy tanuljak tovább, ezért Budapesten az Általános Vállalkozási Főiskola üzleti kommunikáció szakán folytattam tanulmányaimat, ahol 2008-ban diplomát szereztem. Mivel nem szerettem Budapesten élni, visszajöttem Paksra, és szerencsére rövid időn belül sikerült az atomerőműben elhelyezkednem, ahol jelenleg titkársági előadóként dolgozom.- A kreativitás milyen szerepet játszik az életedben? V. A természetesség híve vagyok...- Mióta az eszemet tudom mindig is sok minden érdekelt, vonzottak a kreatív dolgok. Az érettségimre varrógépet kértem, mert nagyon szerettem varrni, illetve a mai napig szeretek. Édesanyám tanította meg a varrás minden csínját-bínját, aminek azóta is nagy hasznát veszem. Karácsonyra például ünnepi térítőkét, párnákat varrtam, de régebben blúzokat, szoknyákat, sőt még táskákat is készítettem. A kézügyességemet már kislányként dicsérték, nagyon szerettem rajzolni, apukám minden rajzomat öszszegyűjtötte. Ehhez kapcsolódva egy időben a divattervezéshez is húzott a szívem, de erről végül lemondtam. Hobbiként szívesen készítettem gyöngyből ékszereket, figurákat, hímeztem, gobelineztem, egyik évben dobogós helyezést értem el egy paksi gobelin versenyen.- Mikor fordult az érdeklődésed a természetes kozmetikumok felé?- Mindig is érdekelt a szépségápolás, a kozmetika, azonban a főiskolai, majd az egyetemi éveim alatt nem volt rá alkalmam, hogy mélyebben beleássam magam a témába. Amikor befejeztem a tanulmányaimat, sok időm felszabadult, és elkezdtem ezzel a területtel komolyabban foglalkozni. Egy internetes portálon találkoztam egy online krémkészítési programmal, amit el is végeztem. Ennek lényege olyan kozmetikumok készítése, amelyek kizárólag természetes alapanyagokat tartalmaznak. Ez több okból is felkeltette az érdeklődésemet. Egyrészt úgy éreztem, hogy ez is olyan terület, ahol a kreatív énem érvényesülni tud. Másrészt mindig is híve voltam az egészséges életmódnak (például nagyon szeretek főzni, de soha nem használok mesterséges ízfokozókat, és sütésnél is mézzel, vagy nyírfacukorral édesítek). A természetesség híveként régóta foglalkoztatott, vajon azok a kozmetikumok, amiket nap mint nap használunk, valójában egészségesek-e, nem ártunk-e velük a bőrünknek? Ezért, amikor megismerkedtem az illóolajok jótékony hatásaival, majd ezekhez szorosan kapcsolódva a természetes, kőolaj- és mindenféle adalékanyagmentes, kizárólag növényi alapú kozmetikumokkal, úgy éreztem, megtaláltam azt a területet, ami igazán érdekel, és amivel foglalkozni szeretnék. Tudom, a mai világban nagyon nehéz „természetesen élni", de úgy gondolom, ahol csak lehet, igyekezzünk előnyben részesíteni a természet-közeli, környezetbarát dolgokat.- Milyen szinten folytatod ezt a tevékenységet?- Jelenleg hobbi szinten foglalkozom vele, megvettem a szükséges alapanyagokat, eszközöket (krémkeverőgép, spatulák, keverőtálak). Azon kívül, hogy saját magam számára keverek krémeket, a családom, barátnőim is egyre gyakrabban kérik tőlem különböző arckrémek, testápolók készítését, vagy egy-egy alkalmi smink„megalkotását".- Milyen terveid vannak a jövőt illetően?- A tavalyi évben másoddiplomát szereztem a Pécsi Tudományegyetemen: emberi erőforrás tanácsadó lettem. Mivel szeretek emberekkel foglalkozni, szeretnék a HR területén dolgozni. Mindamellett, hogy a jelenlegi munkámat is nagyon szeretem, nagy vágyam, hogy elvégezzek egy kozmetikus tanfolyamot. Munka mellett szeretném ezt kivitelezni, e-learning formában, ami sajnos elég ritka. De nem mondok le róla, mivel a sminkelés, kozmetikai kezelések elsajátítása a kitűzött céljaim között szerepelnek. Érdekelnek az új technológiai eljárások a kozmetikában, szabadidőm egyik kedvelt elfoglaltsága az ezekről való információgyűjtés. Ezen kívül sok időmet leköti, hogy a vőlegényemmel épp az esküvőnk szervezésével foglalatoskodunk, amit mindketten nagyon élvezünk. Maradék időmben szívesen sportolok, de legkedvencebb időtöltésem, amikor a bátyám kislányával, a keresztlányommal foglalkozhatok, aki két és fél éves, és akivel nagyon szoros kötődés van köztünk. Sokan mondják, hogy hasonlít rám, igazi kis izgő-mozgó, minden érdekli, és valóban sokszor én is meglátom benne önmagamat. László A. Zoltánná ______________J
