Atomerőmű, 2012 (35. évfolyam, 1-12. szám)
2012-03-01 / 3. szám
12 mym paksi atomerőmű 2012. március Kemény időszak vár a karbantartó személyzetre Az idei főjavítási időszak az ütemezés szerint április l««gl 1-jétől szeptember 27-éig tart. A felkészülésről, a legfontosabb munkálatokról kérdeztem Zsoldos Ferenc karbantartási igazgatót.- Igazgató úr, hogyan készült fel a karbantartó személyzet az idei főjavításokrai?- Röviddel az előző évi főjavítások után minden évben elkezdődik a karbantartási oktatási periódus. A téli időszak nagy részében a teljes karbantartó személyzet oktatása és a szükséges vizsgáztatás megtörténik. Ugyancsak a téli időszak feladatai közé tartozik azoknak az eszközeinknek, szerszámainknak, speciális berendezéseinknek az előkészítése, használatra történő felkészítése, amelyekkel a főjavítások alatt dolgozni fogunk. A primerköri, szekunderköri nagy daruk karbantartása minden évben, így az idén is megtörténik a főjavítások előtt. Ez a felkészülés technikai oldala, a másik, és nem kevésbé fontos természetesen az emberi oldal, azaz hogyan tud regenerálódni a személyzet a két főjavítás közötti időszakban. Most ez az időszak lezárul, új évnek futunk neki, és várjuk, hogy megkezdődjön az 1. blokki főjavítás.- Melyek azok a legfontosabb feladatok, amelyeket a főjavítások során el kell végezni a blokkokon?- Vannak sztenderd munkák, így a reaktor szétszerelése, a zóna átrakás, az előírt revíziók végrehajtása a fővízköri berendezéseken, tehát a gőzfejlesztőkön, főkeringtető-szivattyúkon, főelzáró tolózárakon. Az idei évben az eddigi műszaki felülvizsgálati tervek helyett az időszakos ellenőrzési programok végrehajtása történik, ami magába foglalja a csővezetékeknek, illetve edényeknek a szerkezeti vizsgálatos, és nyomáspróbás tevékenységeit. Meg kell említeni, hogy a primerkörben és a szekunderkörben egyaránt több átalakítás is lesz, a TJ, TQ szivattyúk tömszelence átalakítása, hermetikus szénacél burkolat javítása, SBK baleseti műszerezés kiépítése, továbbá a vegyészeti mérőrendszernek a rekonstrukció előszerelési munkái fognak megtörténni. Az 1. blokkon nagyon nagy munka lesz a tápvíz szabályzó Babcock szelepeknek a cseréje, amely kiemelt feladatunk a szekunderkörben. A turbinákon, illetve kapcsolódó berendezéseken a szokásos éves kisjavítási tevékenységet fogjuk végrehajtani. Az ütemezés szerint a 4. blokkon lesz a következő leállás. A már felsorolt általános feladatok mellett a 4. blokkon járókerék cserét tervezünk, az FKSZ-eknél tengelykapcsoló csere is várható, a gőzfejlesztőknél, reaktoron a szokásos tevékenységet hajtjuk végre. A 4. blokkon, amit ki lehet emelni, az a 41AT transzformátor kármentő átalakítása, a biztonsági hűtővíz tartályának a belső bevonat cseréje és a vízmű kábelek kiváltása. A 2. blokknál az idei évben lesz egy együttes leállás az 1. blokkal, mintegy hat napig. Az együttes leállás alatt a VD rendszeri szerelvények cseréje, armatúra cserék várhatók. Sor kerül az 1. és 2. blokki gépvezetékek porcelán szigetelőinek cseréjére, és elvégezzük a vízlágyító nyersvízellátás diverzifikálás rekonstrukciós munkáit. A 2. blokkon teljes zóna kirakás lesz, a reaktor teljes kipakolása, teljes üzemanyag csere fog megtörténni. Elvégezzük a reaktor belső elemeinek az anyagvizsgálatát, illetve időszakos vizsgálatait. A rekonstrukciós munkák nagyon nagy volumenűek lesznek; reaktorakna elárasztás, lokalizációs torony bevonat javítás, vegyészeti mérőrendszer rekonstrukció, pihentető medence hűtőkör építész és villamos előszerelési munkák, bokszi szénacél burkolat javítása, gőzfejlesztő alatti padlóbevonat javítás. A szekunderkörben a turbinákon a turbina monitorozó és diagnosztikai rendszer kiépítése és átalakítása a nagy feladat, emellett generátorok védelmi rekonstrukciója, akkutelep csere lesz, és elosztóvédelmi szekunder rekonstrukcióra kerül sor a 22BA elosztón. Sorrendben a 3. blokk az utolsó a karbantartási időszakban. Itt a kisjavításhoz kapcsolódó összes tevékenységet elvégezzük, egy főkeringtető-szivattyúnál járókerék cserét tervezünk itt is. A szekunderkörben a turbinákon a szokásos kis karbantartáshoz kapcsolódó, főleg endoszkópozási munkákat hajtunk végre. A diesel generátoron, a 30QD01-en főjavítást végzünk, a Babcock szabályzóknak lesz egy eróziós felmérése, illetve BHV tartály bevonatcsere várható. A felsorolt feladatok természetesen nem fedik le az összes munkát, a legfontosabb, legjelentősebb feladatainkat emeltem ki.- Milyen munkaszervezési, munkarendet érintő változások várhatóak a főjavítási munkákra tekintettel?- Mi továbbra is azt szeretnénk, hogy a szabadpéntek az előző évek gyakorlatának megfelelően az idei évben is kikerüljön a főjavítási időszak szabadnapjaiból. Az egész szervezetre kiterjedő, munkaszervezési, munkarendet érintő változást nem tervezünk, inkább egyedi munkaszervezési megoldások várhatóak. Amennyiben a főjavítás ütemezése szükségessé teszi, jelenthet ez egy esetleges műszakozást, egy-egy csapatnak a munkaterhelésnek megfelelő átszervezését, egyes munkaterületekről más munkaterületre történő átirányítást. Úgy gondolom, ezekkel a megoldásokkal, munkaszervezési lépésekkel, egymás közötti átszervezésekkel tudunk operálni, tudjuk jobban szervezni a munkánkat, ezáltal jobban tudjuk kihasználni a rendelkezésre álló erőforrásainkat. A karbantartás mindig megmérettetés, célunk mindig a főjavítási terv, a főjavítási hosszak tartása. Ehhez készültünk fel az elmondottak szerint. Nagyon kemény időszak vár a karbantartó személyzetre, a tervezett főjavítási időszak 136 nap. Az előre látható, hogy nyáron nagyon kevés idő jut pihenésre, júniusban lesz három hét, amikor szabadságra lehet menni, de előtte és utána teljesen be vagyunk táblázva. Ebből a szempontból is nehéz lesz a munkaszervezés, mert természetesen nem mindenki júniusban fog szabadságra menni. Felkészültünk az előttünk álló feladatokra, érti a dolgát a karbantartó személyzet, én bízom abban, hogy sikeres és eredményes főjavítási időszakot tudunk megvalósítani. László A. Zoltánná Felkészülés a főjavításra- ahogy munkatársaink látják, tapasztalják Gyutai Attila, a gépész szerviz osztály fejlesztő művezetői egységének (korábbi nevén kísérleti műhely) művezetője, 1984 óta dolgozik a paksi atomerőműben. A műhely 1990-ben alakult meg, ahol helyszíni forgácsolási megmunkálásokkal, fúrással, marással és esztergálási feladatok elvégzésével foglalkoznak. Attila a műhely megalakulása óta vesz részt a főjavításokon, amikor is eseti problémák elhárításán dolgoznak, valamint számos visszatérő munkát kell elvégezniük, mint pl. a főelzáró tolózár membránvágása, a főkeringtető-szivattyú forgácsolási munkái, generátor forgórész köszörülési feladatok, tömítő felületek megmunkálása a reaktor felsőblokkon, menetek javítása Helicoil-os technológiával. A munkák nagy részét a helyszínen végzik el, mobil gépeik segítségével. Ezen kívül sok munkájuk adódik beszorult, berágódott menetek javítása kapcsán is, de ezek a feladatok az év során folyamatosan előfordulnak. A gépparkjukban a különböző gyártóktól megvásárolt berendezések mellett a fejlesztő műhelyben tervezett és gyártott számos speciális gép is megtalálható. A határidők számukra is szorosak, ám a műhelyben jelenleg nyolcán dolgoznak, így a feladataik fontossági sorrendjét illetően a főnökeik döntenek. Párhuzamosan azonban egyszerre maximálisan két munkát tudnak végezni az alacsony létszám miatt. Természetesen határidős feladatok esetén ügyeletet vállalnak a munkatársak, így tartva a teljesítés idejét. Attila kollégái mind széleskörű tudással rendelkező szakemberek, vagyis minden dolgozó minden gép összes funkciójához tökéletesen ért. Ennek betanulása, új ember esetén, akár évekig is eltarthat. A munkavállalók szerencsére összehangoltan dolgoznak, fel tudják osztani egymás között a munkákat, ezáltal kisegítve, támogatva egymást. Körösztös József 1987 szeptembere óta dolgozik a paksi atomerőműnél. Már a kezdetek óta a karbantartás területén tevékenykedik, jelenleg az I armatúra és csővezeték karbantartó ] osztály üzemvezetőjeként a csőve- 1 zetékek és csőtartók karbantartását irányítja. A főjavítások közti idő a napi hibaelhárítások és a tervezett karbantartásokon kívül a főjavításokra való felkészüléssel telik számukra. Az idei felkészülés egy nagy feladattal kezdődött, az eddig alkalmazott műszaki felülvizsgálati tervek helyett ASME szerinti időszakos ellenőrzési programok készültek, és ezek egyeztetésén próbálták a végrehajtói oldal tapasztalatát és gyakorlatát érvényesíteni. A főjavítást megelőző időszak a munkavolumen megismerésével, alkatrészek beszerzésével és a vállalkozók tájékoztatásával telik. A főjavítás megkezdésétől a határidők nagyon szorosak, fontos az állandó kapcsolattartás a társszervezetekkel, mert a munkáik egy jól megtervezett ütemterv szerint következnek egymás után. Persze előfordul, hogy egy berendezés vagy armatúra megbontásánál kiderül, hogy nagyobb javítás vagy csere szükséges. Az ilyen pótmunkák már a kezdés időpontját is képesek megváltoztatni. Egy - egy munkájuk befejezése csak sikeres nyomáspróbával zárulhat, ahol a legnagyobb esély adódik a csúszásra, ez lehet pl: armatúra áteresztés, csővezeték lyukadás, amik javítása időigényes feladat és ez által a nyomáspróbát is meg kell ismételni. Ezért az összhang nem csak a közvetlen kollegáikkal, hanem a főjavításban résztvevő többi szervezettel is nagyon fontos. Ezt a kapcsolatot erősítik a vezetőik is a megfelelő szintű értekezletekkel és munkamegbeszélésekkel. A nyomáspróbák végrehajtása egy hosszabb folyamat, ezért gyakran esik éjszakára és hétvégére, de a kollegák el tudják osztani egymás között a munkacsúcsokat. Jelenleg a főjavítási munkáik már betervezésre kerültek, az lEP-k jóváhagyására várnak és a napi munkáik mellett a főjavítási dokumentációk ellenőrzését végzik. Szabó László 1984 óta dolgozik a reaktor karbantartó osztályon. Munkába állása óta vesz részt a főjavításokon, kezdetben reaktor szerelőként, majd technológusként, jelenleg mint reaktor szerelésvezető. Fő tevékenysége a reaktorszerelés, ——— karbantartás irányítása részleges és teljes zónakirakás esetében. Feladatai igen szerteágazóak, mint például a főjavítási határidők betartásához a munkák szervezése, erőforrás biztosítás, az előírt munkák minőségi végrehajtásának ellenőrzése, kiemelt fontosságú a tevékenységek helyszíni irányítása, sugár-, tűz- és munkavédelmi szabályok betartatása. Míg a kezdeti időszakban egy kisleállás hossza 32-34 napra volt tervezve, jelenleg ez 25-26 nap. Ez annyit jelent számukra, hogy a reaktorszerelésre, a zónaátrakással együtt 14-15 nap jut, a többi nap a leállási és visszaindulási üzemviteli munkákhoz szükséges. folytatás a következő oldalon
