Atomerőmű, 2012 (35. évfolyam, 1-12. szám)
2012-03-01 / 3. szám
2012. március 13 mym paksi atomerőmű A Műszaki Alkotói Pályázat Új biztonságtechnikai vizsgálati program alkalmazása a 01TW20B001 02TW20B001 jelű gyantatároló tartályok esetében, illetve a módszer kiterjesztése a TW rendszeri radioaktív sűrítmény- és gyantatároló tartályokra. A 2-es blokki 1 -es aknánál történt üzemzavart elhárították (méltán nagy elismerések közepette) és a blokk újraindulhatott. Az eltávolítás során a víztisztítók gyantáira tapadt nagyaktivitású szennyeződéssel együtt áttranszportálták a 01TW20B001 jelű gyantatároló tartályba. A tartály ABOS 3-as besorolású berendezés, melyet négyévente a Műszaki Felülvizsgálati Terv szerint ellenőrizni kell, és ez alapján igazolni kell az OAH-nak a tartály megfelelőségét. A dozimetriai osztály részletesen felmérte a VK106/I. számú segédépületi helyiség sugárzási viszonyait - ott munkavégzést nem engedélyezett. Az eredetileg kiépített ürítő rendszer a dugulásveszély miatt nem alkalmas, egy teljesen új ürítő-áttároló rendszer tervezése és kiépítése szükséges. Az OAH NBI a tartály üzemeltetési engedélyét meghosszabbította, és egyben előírta, hogy a vizsgálatára a PA Zrt. dolgozzon ki módszert. A szakemberek több módszert dolgoztak ki, de az OAH minden esetben elutasította az alternatívákat. Az ASME BPVC XI (2001.) fejezet: IWD-2500 olyan vizsgálati kritériumokat határoz meg, mely munkaprogramok alkalmazásával, az atomerőműben hurokvizsgálatokra rendszeresített VT-100-as önjáró kamerával és a havaria csoport tudásával és tapasztalatával teljesíteni lehet. Nem kellett embereknek a helyiség magas dózisterében munkát végezni. A munkájukhoz szükséges állvány építése, bontása is elmaradhatott. A módszer több hasonló folytatás az előző oldalról Gyakorlatilag a rövid leállási idő nem bír el hibákat a végrehajtás során, így tehát kiemelten fontos az előkészület a főjavításra. Ennek három fő pillére van: a megfelelően képzett személyzet, a kifogástalan állapotú karbantartó, kiszolgáló eszközök, valamint a végrehajtást támogató dokumentációk (technológiák, munkaprogramok, ellenőrzési utasítások stb.) megléte. Ahhoz, hogy a szűkre szabott határidőket tartani tudják, jól szervezettnek, előre gondolkodónak kell lenniük. Fontos a gyors információáramlás, az eltéréseket azonnal kell kezelniük. Azonban az időtényezőnél lényegesen fontosabb követelmény számukra a technológiai fegyelem, hiba esetén a határidő csak másodlagos. Ahhoz, hogy feladataikkal sikeresen megbirkózzanak, igazi csapatmunkára van szükségük, ami vonatkozik mind a belső üzemszintű, mind a társosztályokkal tartott kapcsolatra. Számára kiemelten fontos a mű szakvezető ivei tartott kiváló kapcsolat, az ő munkájuk ugyanis lényeges láncszem a sikeres végrehajtásban. Jó kollegiális kapcsolat alakult ki a reaktorszerelésben résztvevő társszervezetekkel (biztonsági rendszer osztály, anyagvizsgálati osztály, nukleáris fűtőanyag üzem, építészeti és szakipari szerviz osztály), az ütemezés területén a karbantartás irányítási osztály dolgozóival, eltérések kezelésében pedig a gépész műszaki osztály berendezés felelőseivel. Mivel folyamatos három műszakban dolgoznak a reaktorszerelők, így természetesen szükséges műszaki ügyeletet biztosítaniuk. A rövid leállási idők miatt, probléma esetén azonnali intézkedésre van szükség. Az ügyeletet üzemük műszaki dolgozóival közösen biztosítják. Keszthelyi Katalin fotók: BodajkiÁkos 2. díjas pályázatok tartályra is alkalmazható. Az erőmű így 2010. évben 100 millió forintot takarított meg. Az üzemidő-hosszabbítást is beleszámítva ez az összeg már több mint kétmilliárd forint. J Lőjek Csaba (gmo), berendezés mér- I nők: I - Pakson születtem 1974-ben. A duna- 1 újvárosi főiskolán karbantartó gépészj mérnöki oklevelet szereztem. Több I képesítéssel rendelkezem, mind a tar- I tályok, mind a nyomástartó edények ___________— 1 tárgykörében. Hatósági jogosító vizsgát 2007-ben tettem le, azóta havi rendszerességgel munkám része a műszaki igazgatóság vezető mérnöki készenléte, mely során az erőmű szinte minden gépész szakterületét megismertem. Már tanuló éveimnek gyakorlati idejét is az atomerőmű karbantartásán töltöttem, az akkori kollegákból áradt az az érzés, hogy magukénak érzik az erőművet a gépet, berendezéseket, ez - mivel bár csak 37 éves vagyok már 22 éve van belépőm az atomerőműbe - rám is átragadt. Végigjártam a szakmai létrát, hiszen 1993-ban kerültem a céghez karbantartó géplakatosként, elvégeztem a technikumot utána a főiskolát, így lettem gépész, előkészítő technikus, utána berendezés mérnök. Feleségem, Ágnes, Dunakömlődön körzeti nővér, háziorvos mellett. Két fiam van, Levente és Lőrinc. Édesanyám, édesapám PA Zrt.-től vonult nyugdíjba, nővérem jelenleg is az erőmű dolgozója. Bácskai Péter (rko), vizuális vizsgáló L:- Budapesten születtem, 1961-ben. A Bánki Donát Gépipari Főiskolán végeztem gépészmérnökként, majd megszereztem az anyagvizsgálói, diagnosztikai szakmérnök, minőségellenőri, auditori képesítéseket. Az anyagvizsgálati osztályon kezdtem 1990-ben. Ma is nagy szeretettel járok vissza volt kollégáimhoz. 2000-ben igazoltam át a havaria csoporthoz. Szívesen dolgozom ebben a kreatív légkörben. Tavaly nyáron 18 évi együttélés után párom, Erzsi, férjül vett. Ifjú házasok vagyunk! Nagylányunk, Viki, két diplomával az elmúlt évben ment férjhez. Férje, Robi, az új „kisfiúnk”, nagyszerű választásnak bizonyult. Kislányunk, Csenge a paksi Deák Ferenc Általános Iskolába jár. Igazán büszke lehetek mindnyájukra! A Dunaszentgyörgyi Ezredéves Kert- és Borkultúra Kör társelnöke vagyok. Pipázom, és pipaversenyeken is bíráskodom. A Magyar Pipaklub Egyesület területi képviselőjévé választottak. Idén második alkalommal szervezem meg Domboriban a Kertész és Pipás találkozót. Nagy szerelmem még húszéves Citroenem, melyet nagy szeretettel dédelgetek. * * * Ex-core neutronfluxus mérések predikciójának felhasználása a leállított reaktor szubkritikusságának vizsgálatához Ez a dolgozat, amelyben két fontos reaktorfizikai problémát oldottunk meg több éves munka eredménye. A pályamunka első részében a blokkok visszaindulása során végzett üzemzavari védelem hatékonyság mérés kiértékelésére bevezetett új eljárásunkat mutatjuk be. Reaktorfizikusi berkekben már régóta ismert tény, hogy a fizikusi mérések során végrehajtott rúdejtés mérésből nyert adatok nem hasonlíthatóak össze közvetlenül a töltettervezés során meghatározott szubkritikusság értékével. Módszerünk lényege egyrészt, hogy közvetlenül a méréssel meghatározott paramétereket számoljuk ki a reaktorfizikai kódjainkkal, másrészt a kiértékelésre az Reaktor Védelmi Rendszer (RVR) széles tartományú kamrák jeleit használjuk fel. A módszer alkalmazásával, sokkal megbízhatóbbá vált a rúdejtés mérés kiértékelése. Az eljárást, a bevezetése előtt több kampány indítása során teszteltük. A másik részben a leállított reaktor szubkritikusságát és annak ex-core neutrondetektorokkal történő ellenőrizhetőségét vizsgáltuk. A vizsgálat apropóját az adta, hogy előkészítés alatt van az Átrakási Neutronfluxus Ellenőrző Rendszer (ÁNER) rekonstrukciója. A rekonstrukció előtt szükséges volt tisztázni az ex-core pozíciókba helyezett neutrondetektorok lehetőségeit és tőlük elvárható jelzéseket a zóna szubkritikusságára vonatkozóan, üzemanyag átrakás során. A dolgozatban különböző kazetta betöltések esetén vizsgáltuk a neutrondetektorok jeleit és megállapítottuk, hogy azok milyen mértékű bórsav hígulás esetén adnak jelzést. Az elemzéseink kiterjedtek a lehetséges üzemzavarok vizsgálatára is. A mellékelt ábra az átrakás alatt egy follower kazetta szándékolatlan behúzása mellett zajló hígulási folyamat következtében kialakuló teljesítmény-eloszlásokat mutatja be. A közölt eredmények segítséget nyújtottak az átrakás ellenőrző rendszer rekonstrukciója során az alkalmazandó neutrondetektorok kiválasztásában és az általuk adott jelek értelmezésében. Parkó Tamás (rfo), reaktorfizikus:- Székesfehérváron születtem 1977-ben közvetlen karácsony után. A Budapesti Műszaki Egyetemen végeztem 2002- ben mérnök-fizikus szakon. A reaktorfizikai osztályon éppen felvétel volt, tehát jelentkeztem. Az akkor elnyert beosztásomban tevékenykedek azóta is. A kezdeti betanulási időszakot követően már komolyabb feladatokkal is megbíztak, számolhattam neutronfluxust új és kiégett, sőt mérgezett üzemanyagban is. Később a reaktorfizikai paraméterek számítása mellett az eredmények vizualizációs technikáit is fejlesztettem. A változatos feladatok mellett a kiváló kollégáim között kialakult kreatív környezet különösen kedvemre való. Szabadidőmben a világ természettudományos megismerését gyakorlom. Két fiú után most várjuk harmadik gyermekünket. Pós István (rfo), vezető fizikus:- Egerben születtem. Gyerekkoromat egy Eger közeli kis faluban, Mikófalván töltöttem. Debrecenben végeztem fizikusként. Az erőműben 1985-óta dolgozom. 1988-ban reaktortechnika szakmérnöki diplomát szereztem a BME-n. Az egyetemi doktori dolgozatomat az energetikai reaktorok zónaszámítására alkalmas C-PORCA (sziporka) modell kifejlesztéséről és a paksi atomerőműben történő alkalmazásából írtam. Ez a modell azóta a paksi reaktorfizikusi munka alapeszköze lett, hiszen a töltettervezéstől a zónaellenőrzésen (VERONA rendszer) keresztül számos esetben alkalmazzuk. Pakson lakom a családommal. Feleségem szintén az erőműben dolgozik. Három gyerekünk van, Krisztina a nagylányunk, és az ikrek: Kornélia és Dominik. A kollégáimmal nagyon jó, mondhatni baráti a kapcsolatom, sok eredményes és sikeres feladatot hajtottunk végre együtt, és remélem, ez így lesz a jövőben is. gyulai
