Atomerőmű, 2012 (35. évfolyam, 1-12. szám)

2012-02-01 / 2. szám

2012. február <&> t mym paksi atomerőmű 19 1NP One Nuclear Place Osztrák áram Németországnak A német TenneTTSO GmbH társaság (hálózatot üzemeltető cég) Ausztriában indíttatott fosszilis üzemanyaggal működő erőművet tavaly decemberben annak érdekében, hogy stabilizálni tudja a német hálózatot a nyolc atomerőmű leállítása következtében kialakult instabilitás csökkentésére. A jelentős hálózattal bíró, közel 20 millió embert ellátó cég de­cember 8-án és 9-én gyújtatott be egy erőműben. A műveletet „elővigyázatossági intéz­kedésnek" nevezte Ulrike Hoerchens, a társaság szóvivője. A lépésre azért volt szükség, mert az előrejelzések szerint erős szél volt várható északon, egyúttal nagy fogyasztást je­leztek az ország déli részén - miközben a Grundremmingen atomerőmű C blokkja nem állt rendelkezésre (ez nem tartozik a leállított blokkok közé, más oka lehetett az üzem­szünetnek - a fordító). Az ország négy hálózati üzemeltetője már korábban felhívta a figyelmet arra, hogy hibák várhatók az idei téli időszakban az áramellátásban amiatt, hogy politikai döntéssel leállították az atomerőművi kapacitás egynegyedét Európa legnagyobb gazdaságában. Németországnak 2.100 megawattnyi olaj-, gáz- és széntüzelésű erőművet kellett mozgó­sítania és tartalékban tartania otthon és Ausztriában a hálózati bizonytalanságok elkerü­lésére. Bár most erre a nagy tartalékra nem volt szükség, és egyetlen nagy ipari fogyasztó sem volt veszélyeztetve, az esemény rámutat arra, hogy szoros helyzetek állhatnak elő, főleg ha még keményebb tél jön - írta Per Lekander, az UBS AG elemzője. Eddig kegyes volt az időjárás a németekhez, a tavalyi december volt az eddigi ötödik legmelegebb a hivatalos jelentések szerint. A szűk keresztmetszetek magukban foglalják az árak emelkedésének kockázatát is, és kevés pozitív hatással járhatnak a jövőre nézve - tette hozzá az elemző. A 11 ezer kilo­méternyi hálózatot üzemeltető és 27 millió lakost ellátó Amprion GmbH szóvivője, Marian Rappl szerint a helyzet kritikus és jó, ha rendelkeznek megfelelő tartalékkapacitással. A 3.650 kilométerrel bíró EnBWTransportnetze AG nem indíttatott erőművet. A helyzet ko­molyságát bizonyítja, hogy a Die Welt című újság is beszámolt a történésekről. Teljesítménynövelés Bulgáriában is A teljesítmény növelését tervezik a Duna mellet épült Kozloduj atomerőműben. A jelen­legi 2.000 megawattot 120-szal kívánják emelni a tervek szerint. Az erőmű megtette be­jelentését a bolgár nukleáris hatóság felé, de természetesen meg kell szerezni a hatóság engedélyét a programhoz. A hatóság elnöke szerint a szervezet 2013 végéig ki tudja adni az engedélyt, ha az erőmű az összes szükséges dokumentumot időben rendelkezésre bo­­csájtja. Az üzemeltető tervezi a két 1.000 MW-os blokk üzemidejének tíz évvel történő meghosszabbítását is. Ehhez négy évvel a tervezett üzemidő lejárta (2017 és 2019) előtt szükséges a programok és kérelmek benyújtása. Kozloduj az ország villamosenergia-ellá­­tásának 40 százalékát biztosítja. A blokkok túl vannak a célzott biztonsági felülvizsgála­ton. A kiemelten vizsgált területek a földrengésállóság, az áradások és az extrém termé­szeti jelenségekkel szembeni viselkedés voltak. Forrás: INuclearPlace, 2012. január Varga József A szennyezett víz kezelése Fukushimában A Toshiba Corporation és az IHI Corporation közösen fejlesztette ki azt a hordozha­tó vízkezelő rendszert (Sarry-Aqua néven), amit a radioaktív szennyezett víz keze­lésére használhatnak a japán telephelyen. A Toshiba hamarosan tárgyalásokba kezd a kormánnyal és az önkormányzatok képviselőivel a berendezés használatáról. A berendezést úgy sikerült létrehozni, hogy egyúttal csökkentették a telephelyen már használatban lévő Sarry egység méreteit. Ez a rendszer most is működik, és általá­nos víztisztítási műveletet végez. Az új egység a víz feldolgozása során átszivattyúzza a kis koncentrációban szennyezett vizet egy elnyelő anyagot tartalmazó tartályon, megszabadítva azt a radioaktív céziumtól. Óránként egy köbméternyi vizet tud meg­tisztítani. A cézium koncentrációja 10 Bq/kg értékig, vagy az alá csökkenthető. Az illetékes Egészségügyi, Munkaügyi és Szociális Minisztérium valószínűleg ezt az ér­téket szándékozik elfogadni az ivóvízben megengedhető szennyeződés felső határ­értékeként. Az új berendezés nemcsak stabil, zavaroktól mentes üzemeltetést ígér az egysze­rű tervezésnek és a kevés aktív elemnek köszönhetően, hanem magában foglalja a biztonságtudatos szerkezeti kialakítást is (az adszorbenst tároló konténert árnyékoló anyaggal is ellátták). A Sarry-Aqua teherautóra rakható, és bármely felhasználási helyszínre könnyen eljuttatható. Forrás: Japan Atomic Industrial Forum, 2012. január Varga József NEI SmartBrief Megszűnni látszik az atomerőmű-építési szélcsend Harmincnégy évvel ezelőtt adta ki az NRC az utolsó üzemeltetési engedélyt az Egye­sült Államokban. Ez még a TMI atomerő­mű 2. blokkjának 1979-es, részleges zóna­olvadással járó balesete előtt történt. Most úgy tűnik, hogy a hatóság egy kicsit előre mozdult: 2011 decemberében megadta hozzájárulását a Generation III+ névvel jelzett Westinghouse AP1000 reaktortípus tervezéséhez. Hamarosan sor kerülhet e típus engedélyezésére is, 2-2 blokk épül­het Dél-Karolina és Georgia államban - ez mindenképpen jó hír az Egyesült Államok nukleáris jövője szempontjából. Ha vala­milyen ok miatt a reaktor elveszti hűtő­­rendszerének villamosenergia-ellátását, akkor is automatikusan megtörténik a lehűtés olyan természetes jelenségek ha­tására, mint a gravitáció vagy a konvek­­ció. A reaktor felett található nagyméretű tartályban elegendő hűtővíz van, amely a villamos betáplálás elvesztésekor kinyitó szelepen keresztül bejut a reaktorba. Ha a víz gőzzé válik, akkor a tetőzet alatt lehűl, majd visszahullik a rendszerbe. Ez egy új­fajta innováció, ami kellő reményt ad arra, hogy a berendezések túlélik az eseményt és elboldogulnak a fejleményekkel. Ez fon­tos a Fukushimában történtek tükrében, de legalább annyira fontos a fojtogató gaz­dasági környezet miatt is. A széntüzelésű erőművek adják az or­szág termelésének a felét, és nagyrészt ezek felelősek az üvegházhatású gázok ki­bocsátásáért is. Jelentősen csökkenthető lenne a szén-lábnyom, ha ezeket az erő­műveket atomerőművel helyettesítenék. A szoláris és a szélerőművek segíthetnek, de nem tudnak jelentős részesedést vállalni a termelésben. Mindkettő csak szaggatottan áll rendelkezésre, és nagyon nagy a hely­igényük. Az Egyesült Államokban 2011 első tíz hónapjában a megújuló energia­­forrásokkal (a vízerőműveket leszámítva) az összes termelésnek csak elenyésző ré­szét állították elő (5 %-nál kevesebbet). Még ígéretesebbnek tűnik a negyedik ge­nerációs reaktorok üzembelépése. Számos változatukon dolgoznak, általában kisebb méretűek lesznek, és inkább héliumot vagy nátriumot használnak majd hűtő­közegként víz helyett. Biztonságosabb és hatékonyabb működést várnak tőlük, és a keletkező hulladék is kevesebb lesz. A kihívás most az, hogy ezek a futuriszti­kus kutatások tovább folytatódjanak eb­ben a szélcsendes időszakban. Ez azonban mindaddig fenn fog maradni, amíg a nagy versenytárs, a földgáz ára ennyire alacsony értéken marad. Az ún. kiegyenlített ár 11 cent/kWh az atomerőművekre (benne van az építés és a meghosszabbított üzemidő költsége is), de ez jelenleg kétszerese a földgázalapú termelésnek. A Southern Co. kb. 14 milliárd dollárból kívánja felépíteni a két blokkját a Vogtle telephelyen (Geor­gia), míg a Scana Corp. 9,1 milliárdos költ­séggel számol a Summer telephelyen épí­tendő blokkok esetében (Dél-Karolina). Lényeges előrelépés a Fort Calhoun erőműben Az erőműbe vezető bekötőút tartozhatna bármelyik ipari létesítményhez is. Érinti az őrség épületét, majd elvisz a parkolóba, ami tele van kocsikkal és teherautókkal. A tavaly nyáron vízzel körülvett telephe­lyen ez most teljesen mindennapi dolog, szinte unalmas az egész. Már nincsenek vízzel telt medencék az erőmű körül. A szomszédos mezők letaroltak, csupán né­hány helyen látszik valamennyi szalma. Az Omaha Public Power District (OPPD) újságírókat hívott a helyszínre, hogy be­mutassa az áradás visszahúzódása óta tett intézkedéseket. Még sok tennivaló van előttünk, de a létfontosságú lépéseket már megtettük - mondta Gary Gates, az OPPD elnök-vezérigazgatója. Az erőmű 2011. április 9-én állt le szokásos karbantartás­ra. Aztán májusban ez átfordult az áradás elleni harcba, amikor a folyó 1.700 kilomé­teres szakaszán alakult ki veszélyhelyzet a rekordnagyságú esőzések miatt. Egész nyáron úgy látszott, hogy a cég nem jut pillanatnyi szünethez sem. Ráadásul egy villamos eredetű tűz is keletkezett, majd később egy ideiglenes gát is átszakadt, vé­gül a folyó mintegy 60 cm-es magasságban körbefogta a blokkot. Hála a reaktorépület vízálló tervezésének és a homokzsákokkal eltömített bejáratoknak, a kritikus részek biztonságban maradtak. A reaktort átme­netileg leválasztották a fő villamos betáp­­ról, és áttérítették a veszélyhelyzeti generá­torokra. A nyár folyamán vihar is sújtotta a telephelyet, a dolgozóknak nehéz körül­ményeket kellett elviselniük, például az ivóvízhálózat elvesztését. A harc közben azt is tudta az üzemelte­tő, hogy ha végére érnek a dolognak, meg kell küzdenie azokkal a hatósági ügyekkel is, amelyek megelőzték az áradást. Ezek és a nyári események az erőművet egy külön­leges figyelési listára helyezték az NRC-nél. Újabb ellenőrök érkeztek a helyszínre, ke­mény felülvizsgálati eljárás indult. Január hónap legfontosabb eseménye a már em­lített újságírói szemle, illetve a városban tartandó nyilvános rendezvény, ahol a la­kosság is tehet fel kérdéseket. A most még üzemen kívüli erőmű az OPPD termelésé­nek 25 százalékát adja. A cég reméli, hogy tavasszal megindulhat a termelés, de hiva­talos vélemények szerint a biztonság teljes helyreálltáig erről nem lehet szó. Forrás: NEI SmartBrief, 2012. január Varga József

Next

/
Thumbnails
Contents