Atomerőmű, 2012 (35. évfolyam, 1-12. szám)
2012-02-01 / 2. szám
20 2012. február <9> mym paksi atomerőmű GeoGra 2012 A Szent István Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi Kar Ábrázolás- és Számítástechnika Tanszéke szervezett nemzetközi konferenciát Budapesten, 2012. január 20-21. között, hogy megmutassa a geometria, a vizuális kultúra eredményeit, újdonságait, valamint az oktatást és az egyetemi vizuális nevelést segítő módszereit, fejlesztéseit (pl. a GeoGebra). A kétnapos, párhuzamos szekciójú konferenciáról csak a teljesség igénye nélkül tudok beszámolni, ahol a kutatók bemutatták a paraméterezhető matematikai képletekből a vonalfelületek általánosításával származtatott fantasztikus felületeiket, melyek akár díszítő elemként, akár egy épületrész statikai elemeként funkcionálhatnak. Igen érdekes a spidronok csoportja, amik bizonyos törvényszerűségek szerint egymás mellé szerkesztett háromszögekből olyan csigavonal-szerűen tekeredő alakzatot hoznak létre, melyek a térben hézag nélkül kapcsolódhatnak egymással. Lehet, hogy ez a nemzetközi matematikus team által kidolgozott elmélet egyszer egy kristálynövesztési eljárást alapozhat meg. A kristályok pedig a legkisebb energiafelhasználással képesek a növekedésre. A teljes spidronizált arkhimédészi sorozat 42 különböző alakzatból áll, melyek közül néhányat ismertünk, a többit még nem. Közös tulajdonságuk, hogy burkoló felületük síkba teríthető. Antonios Kokotsakis (1899-1964) a rugalmas hálókkal megalapozta a műholdak napelemtáblái könynyű kibontásának lehetőségét. Az ez irányú alkalmazás Kiryo Miura japán professzor nevéhez fűződik. A nagy táblák parallelogrammaszerű hajtogatása könnyebben kiteríthető, és a csomópontokban kevésbé sérülékeny. Szinte adta magát a lehetőség, hogy a felületek kialakításához szükséges rácsszerkezetek merevségét, terhelhetőségét is programmal lehessen kiszámolni. Ilyen például a „CET-Budapest” kulturális- és bevásárlóközpont déli homlokzata. A bemutatott program nemcsak a rúdméreteket adta meg a csomóponti elemekkel együtt, de az üveg szabásmintáját is. A megalapozó számításokat - rugalmasság, merevség - König Dénes (1884-1944) gráfelméleti munkája tette lehetővé. Az ő gráfelméleti eredményei tették lehetővé a mátrixok alkalmazását, s a számítások ezzel áttekinthetővé és egyszerűbbé váltak.. Amerikában ezt magyar eljárásként tanítják a diákoknak. Megemlékeztek Hajós György (1912-1972) születésének 100. évfordulójáról is. A geometria világhírű tudósa magyar matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, egyetemi tanár, kétszeres Kossuth-díjas (1951,1962) volt. A budapesti tudományegyetemen végzett. Először a Műegyetemen tanított, majd 1949-től az ELTE geometria tanszékének volt a vezetője. Legfontosabb munkája Minkowski német matematikus sejtésének a bizonyítása (1941-ben Minkowski-Hajós-tétel). Jelentős munkái voltak diszkrét geometriában, a gráfelméletben, a Bolyai-Lobacsevszkij geometriában és a numerikus analízisben is. Egész életében foglalkozott a négyszínsejtés bizonyításával (egy tetszőlegesen felosztott síkot négy színnel ki lehet színezni úgy, hogy két szomszédos terület nem azonos színű). Az ábrázoló geometria nagy alakja volt Strommer Gyula. A róla elnevezett Nemzetközi Geometria Alapítvány széleskörű feladatai közé tartozik többek között a negyven évnél fiatalabb geométerek tudományos kutatómunkájának díjazása. Idén e díjat Bölcskei Attila matematikus, a SzIE Ábrázolás és Számítástechnika Tanszék csoportvezető oktatója kapta. gyulai Speciális anyagok, bevonatok A Materalica kiállításon és a vele párhuzamosan rendezett öt konferencián halhattunk a téma újdonságairól Münchenben október 18-20. között. Néhány érdekesség: A felületeket különböző bevonatokkal látják el, hogy ellenálljanak a korróziónak, ne látsszon rajta karcolás, vagy csak egyszerűen tetszetősebb legyen. A dizájn témakörében tartott konferencia egyik előadásán mondták: új eszközök új funkcióinak működtetéséhez új kezelőszervek szükségesek. Hogy nézne ki egy okostelefon betárcsázó számhívással? Olyan anyagok is vannak, melyeket kívülről a szélvédőre ragaszthatunk, hogy az esőcseppek leperegjenek róla, de vannak olyanok is, melyeket belülre ragaszthatunk, és miközben átlátunk rajta, mint a számítógép monitora megjeleníti a műszerek állását, vagy a követendő útvonalat. Érintő képernyőként funkcionálva a kocsi megfelelő berendezéseit hozza működésbe, s nem vonja el figyelmünket a kocsi sötétjében matatás a vezetésről. A természetet utánozva például olyan szerkezetű szilikon fóliát fejlesztettek ki, melyen 29.000 kapocs van egy cm2-en. Ennek köszönhetően nagy tapadást biztosít nemcsak sima, de érdes, nedves, csúszós felületen is. Ha már nem kell, nyom nélkül eltávolítható, mosható és újra felhasználható.„Gekko-szalagnak"ismeri a szakma. A járműveket már kezdetben is többféle anyagból építették meg. Az idők folyamán nagyot változott az ipar, megjelentek a kompozit anyagok. Ezek az elemek megnövelik az alkatrész szilárdságát, deformációs energiaelnyelését, esetleg javítják a hőszigetelő képességét. A Le Mans-i 24 órás megbízhatósági autóversenyben a sikert a minél nagyobb teljesítmény/súlyarányú kocsik érik el. Könnyűszerkezetű, mégis erős karosszériát kell építeni - gondolták az Audi mérnökei mikor az R18 TDI 540 LE-s motorhoz karosszériát kerestek, és szénszál erősítésűt választottak. Három kocsiból a két esélyes összetört a verseny folyamán, mégis az Audi nyert 14 másodperccel. Ez az eredmény természetesen köszönhető a„boxnak" is, ahova a verseny közben a kocsiból időről-időre több mint ezer adat fut be értékelésre. Az egyik kieső kocsi 270 km/h sebességgel a terelőkorlátnak ütközött. Teljesen összetört, de a vezető épségben szállt ki belőle, mert a karosszéria biztonságos volt. A karlsruhe-i egyetem kutatói új struktúrájú vas-szén nano-anyagokat találtak. Ennek az anyagnak kiemelkedő tulajdonsága, hogy tároló kapacitása a Lithium-ion akkumulátorok ötszöröse. Emellett ez az új anyag olcsó. Kiváló akkumulátor anyag lehet belőle, ez nagy lökést adhat a villamos hajtású autók rohamos elterjedésének. Különleges anyagnak számít a üzemanyagcella membránja, mely egyik üzemmódjában villamos energia felhasználásával bontja a vizet, a másikban a hidrogént és oxigént vízzé egyesíti miközben villamos áramot termel. Hatásfoka annál jobb (60-65%), minél kisebb hőmérsékleten történik a reakció. Már volt üzemben távközlési feladatokat ellátó olyan repülőgép, mely szárnyfelületein napelemekkel gyűjtötte az energiát, a tüzelőanyagcellája vizet bontva tárolta el, a pályakorrekcióhoz villanymotor meghajtású légcsavarok szolgáltak. 2011 őszén hibrid hajtással jött ki egy kétszemélyes, motoros, akkumulátoros és hidrogén tüzelőanyagcellás villamos hajtású vitorlázógép prototípus. Tervezik, hogy a nagy utasszállítók földi gurulását az első futóműbe szerelt üzemanyagcellás villamos meghajtással végezzék - kímélve a turbinákat és a repülőtér környékén élőket. gyulai world nuclear news Hajóra rakták a gőzfejlesztőket Három, a svédországi Ringhals atomerőmű 4. blokkjáról származó gőzfejlesztőt raktak hajóra és szállítottak a Studsvik cég telephelyére, hogy feldolgozzák és részben elhelyezzék azokat. A Vattenfall céghez tartozó erőműben 2011 nyarán végezték el a három gőzfejlesztő cseréjét annak a programnak a keretében, amit a teljesítménynövelés és az üzemidő-hosszabbítás érdekében hajtottak végre. A berendezések egyenként 300 tonnát nyomnak, hosszuk húsz méter. Az utazás a nyugati partról indult (Videbergshamn) a cég tengeri kikötőjéből, és a keleti parton ért véget (Nyköping). A Ringhals 4. blokkja, amely kivételesen nyomottvizes típusú (az ország 10 üzemelő blokkja közül csak három ilyen), már átesett néhány technikai beavatkozáson. Új kisnyomású turbinákat kapott 2007-ben, és 40 MW-tal nőtt a teljesítménye. Tavaly nyáron kicserélték a nagynyomású turbinákat is, ez további 30 MW-ot hozott. A gőzfejlesztők cseréjével 200 MW többletet sikerült realizálni. A Studsvik álláspontja szerint a leszerelt gőzfejlesztők elhelyezése általánosan komoly kihívást jelent: a nagy méretek miatt drága és körülményes az elhelyezésük a hulladéktárolókban. A cég kifejlesztett egy eljárást (részben az erőmű által finanszírozva), amelynek segítségével csökkenthető a tárolásra szánt térfogat és megtakarítható bizonyos költség. A berendezést szétdarabolják, és a csőkötegeket dekontaminálják. Ezt követően a kötegeket összepréselik vagy beolvasztják, ez az ötvözet milyenségétől és a maradék radioaktivitástól függ. Az acélköpeny és más kis aktivitású összetevők beolvasztásra kerülnek, majd hagyományos hulladékként értékesíthetők. A tovább már nem kezelhető, nagyobb aktivitású és préselt részeket és bugákat visszaküldik az erőműnek további tárolásra. Hasonló módon járnak el a keletkezett salakkal, egyéb válogatott komponensekkel, a darabolt maradékokkal és a keletkezett porral is. Ez összesen csak a tizedét teszi ki a kezdeti térfogatnak, és ebben az esetben mintegy 40 köbméternyi tárolási igényt jelent az eredeti négyszázhoz képest. A cég szerint több százra tehető a világon a leszerelt gőzfejlesztők és más nagyméretű berendezések száma, amelyeket hasonló módon lehetne feldolgozni. Helyére került a konténment teteje A Changjiang-1 blokkot építő kínai cég hivatalos közleménye szerint 2011. december 28-án sikeresen a helyére emelték a konténment fedelét. Az eseményre 28 nappal a tervezett időpont előtt került sor. A szerkezet átmérője 37 méter, magassága 11 méter, súlya 180 tonna. A művelet megtekintésére összegyűltek a nemzeti és a régiós kiválóságok is. A blokk CNP-600 típusú, teljesítménye 650 MW lesz. A telephelyi munkák 2008 decemberében kezdődtek, az 1. blokk építése 2010 áprilisában indult. Testvérblokkjának első betonját 2010 novemberében öntötték ki. Az első blokkot 2014 végén, a másodikat a következő évben kívánják indítani. Forrás: World Nuclear News, 2012. január Varga József
