Atomerőmű, 2012 (35. évfolyam, 1-12. szám)

2012-02-01 / 2. szám

2012. február 4^ mym paksi atomerőmű Digitális Esélyegyenlőség (DE!) Az információs társadalom elő­nyeit csak azok élvezhetik, akik használni tudják a számítógépet és a világhálót. A Neumann Já­nos Számítógép-tudományi Tár­saság (NJSZT) a civiltársadalom iránti szakmai felelősségvállalás jegyében Digitális Esélyegyenlő­ség néven országos mozgalmat indított, melynek célja, hogy rö­vid időn belül mindenki e lehe­tőségek birtokába juthasson. Szervezésükben 2011. november 24- én Budapesten rendeztek konferen­ciát, ahol az „egészséges” társadalom megteremtése érdekében alkalmazott informatikai eszközök, programok kerültek szóba. Dr. Péczeli Gábor, a társaság el­nöke megnyitójában elmondta, hogy a nagymúltú szervezet jobbítási szán­dékát leginkább ezzel a konferencia­­sorozattal fejezi ki a társadalom felé. Több mint 300 résztvevő regisztrált, ami már önmagában is egy új rekord. Bőgel György előadásában arra kereste a választ, hogy milyen az egészséges társadalom. Mennyit köl­tünk rá, és mi ennek az eredménye? Az innováció árromboló hatását egy egyszerű fejlesztésen keresztül mu­tatta be. A Szaharától délre élők kö­zött a malária a legpusztítóbb nép­betegség. Az első tünetek 10-35 nap alatt jelentkeznek, de első jelei köny­­nyen összetéveszthetők akár a megfá­zással is. Ráadásul több típusa is van. Korai felismeréssel hamarabb gyó­gyítható. Afrikai diákok mobiltelefon fényképezőgépére egy kereskedelem­ben kapható előtétlencsét helyeznek (egyszerű mikroszkóp), és a páciens egy csepp vérét lefényképezik. A tele­fonra telepített program a felvételből nagy biztonsággal megállapíthatja, hogy az illető fertőzött-e, és melyik típussal, hogy mielőbb megkezdhes­sék a megfelelő kezelést. Csepeli György bemutatott egy programot, mellyel a tesztsorozatot ismételten kitöltők közül kiszűrhetők a depresszióval küszködök. A prog­ram továbbfejlesztésével megakadá­­lyozhatónak tartják a tömeghisztéria kialakulását is. „Ha egy kapu bezárul, kinyílik egy másik” szól a régi bölcsesség. Kutor László olyan informatikai megoldá­sokat mutatott be, melyek fogyatékos embertársaink életét teszik élhetőbbé (pl. beszélő telefon). Kozmáim György szerint az el­öregedő társadalom sokkal jelen­tősebb orvosi ellátást igényel majd, mint amekkora rendelkezésre áll. Rendkívül nagy jelentősége lesz a di­agnosztikai eljárásoknak. Két multi­érzékelős kutatásról számolt be, me­lyek lényege, hogy a belső szerveink működése a külső bőrfelületen is érzékelhető, csak megfelelő matema­tikai programok szükségesek a hiba­forrás felfedéséhez. Pukler Gábor szerint számos fel­mérés tanúskodik az egészséges élet­módról. Mi lenne, ha ez alapján fizet­nénk a betegbiztosítást? A megelőzés, a korai kórfelismerés a jövő orvoslá­sa. Gyermekorvos vonal működik napi 24 órában október 4-től, mely­nek havi díja 690 Ft, így van kivel megbeszélni a tüneteket. A düssel­dorfi központba magzati szívhangok küldhetők a terhesség utolsó hónap­járól egy telefonkiegészítőn keresztül, ott kiértékelik ezt, és megnyugtatják az anyukát. Györi-Dani Lajos a Máltai Szere­tetszolgálat tevékenységét ismertette, mellyel elöregedő társadalmunkon segítenek. Szvetelszky Zsuzsanna szociálp­­szihológus a betegek önszerveződé­sét, az önkéntes szimpatizánsok, a gyógyultak szervezeteit ismertette. A „képzett betegek” eligazodnak az egészségügy labirintusában, ezzel elősegítik önmaguk és társaik haté­konyabb kezelését, mielőbbi gyógyu­lását. A konferencián ünnepélyes ke­retek között díjakat is átadtak. Neu­­mann-plakettet kapott Sztipanovits János USA-ban tanító professzor. Tarján-emlékéremmel ismerték el Hajós Éva, a szekszárdi I. Béla Gim­názium igazgatójának munkáját. gyulai A felfedező utazás Marie Curie-sorozatunk hetedik része Marie és Pierre a „nagyon aktív lényeget” keresik egy urán­ásványban, a szurokércben. Nyers állapotban a szurokérc négyszer radioaktívabb, mint a belőle kivonható uránoxid. De ennek az ásványnak az összetételét elég pontosan ismerik... Az új elem minden valószínűség szerint csak nagyon csekély mennyiségben lehet meg benne, ha a tu­dósok mindez ideig nem vették észre, és a pontos vegyi elemzés sem jelezte. Curie-ék úgy vélik, hogy az ércben legfeljebb egy százalék lehet az új elem. Nem valami sok, gondolják... Mennyire meg­lepődnének, ha tudnák, hogy az ismeretlen radioak­tív elemet a szurokérc még egy milliomod részben sem tartalmazza. Nagy türelemmel indul­nak a felfedező utazásra: saját találmányú vegyi ku­tató módszert alkalmaznak, amely a radioaktivitáson alapul. Az elemzés ismert eszközeivel elemeire bontják a szurokércet, majd megmérik az így nyert részek radio­aktivitását. Folytonos kiküszöbölésekkel lassanként meg­állapítják, hogy az „abnormális” radioaktivitás az érc bi­zonyos részeibe húzódik vissza. Munkájuk előrehaladtával kutatásuk mezeje szűkül, egyre közelebb kerülnek a meg­oldáshoz. A radioaktivitás elsősorban a szurokérc két részében koncentrálódik. Curie-ék szerint ez két egymástól külön­böző új test létezésének a jele. 1898 júliusában abban a helyzetben vannak, hogy a két elem egyikének felfedezését nyilvánosságra hozhatják.- Jó lenne, ha nevet adnál számára - mondja Pierre. Az egykori Sklodowska kisasszony egy pillanatig el­gondolkodik. Azután szíve a térképről letörölt hazája felé száll. Arra gondol, hogy a tudományos eseményről min­den valószínűség szerint Oroszországban, Németország­ban és Ausztriában - az elnyomók körében is - értesülnek, és félénken válaszol:- Mi lenne, ha poló­­niumnak neveznénk el? Az 1898 júliusi beszá­molókban a következőket olvassuk: „Az a vélemé­nyünk, hogy az anyag, amelyet a szurokércből nyertünk, egy még isme­retlen, analitikus tulajdon­ságaiban a bizmuthoz ha­sonló fémet tartalmaz. Ha ennek az új fémnek a léte bebizonyosodik, azt ajánljuk, hogy egyikünk szülőföldjéről polóniumnak nevezzék.” Mielőtt a Természettudományi Akadémia számára megjelent volna a közlemény a beszámolókban „Egy új, a szurokércben található radioaktív elemről”, Marie elküldte a kéziratot annak a Jozef Boguskinak, aki az Ipari és Föld­­művelési Múzeumot vezeti, s ahol ő valamikor első kísér­leteit végezte. A közlés Varsóban egy fényképészeti havi szemlében, a „Swiatlo”-ban csaknem ugyanakkor jelent meg, mint Párizsban. Szlazas Modern módszerek az oktatásban A kecskeméti Gépipari és Automatizálási Műszaki Főisko­la 2012. január 23-án egész napos konferenciát rendezett az Informatika Tanszéken. A rendezvény témája: modern módszerek az informatika, matematika és fizika oktatá­sában. Nagyon látványosan bemutatták, hogy vonzáskörzetük középiskolái milyen magas fokon készítik föl a diákokat, és ehhez mit tesz hozzá még a főiskola, hogy a végzettek versenyképes oklevéllel lépjenek ki a gazdaság legfonto­sabb termelő területeire. Fari János, a Katona József gimnázium tanára számta­lan, főleg USA-ból származó robot tulajdonságait mutatta meg, melyekhez pályázatok útján jutottak. Ezen robotok modulárisan bővíthető hallatlan funkcionalitásukkal já­tékosan vezetik be a tanulókat a természettudományos tárgyakba, és korán megkedveltetik a C programozási nyelvet. Sok szó esett az internetről, ami az információk, a széleskörű tudás hozzáférésének bázisa helyett a fel­mérések szerint inkább az illegális tartalmak letöltését, az agresszív játékok hamis illúziót adó virtuális valóságát jelenti. Bár ezek hatására gyorsul a reagáló képesség, de a koncentráció ideje jelentősen csökken. A játékfüggők gyakran nem kommunikálnak, kerülik a szemkontaktust, magányosak. Bemutattak egy érdekes eszközt, mely a szemmozgást vizsgálja. Mivel a szemlencse a szemgolyó excentrikus gömbfelülete, a szemmozgás a szemlencséről visszave­rődő infra fénysugár helyzetéből lekövethető. Pályája elemzéséből kiderül, hogy milyen szövegszakaszokat ér­telmezünk egyszerre, hol időzünk el hosszabb ideig - így kimutatja az olvasás hiányosságait, akár már a betűk fel­ismerésekor. A hiányosságok idejekorán korrigálhatok. Ér­dekes, hogy a szöveges példák esetében néha átsiklunk lényeges szavakon, és a megoldás hibás lesz. Egyes ku­tatók szerint a nézésünk ugyanolyan egyedi, mint az új­lenyomatunk. Egy-egy képet még évek múlva is ugyan­olyan dinamikával veszünk szemügyre. Meglátogattunk több informatikai labort, ahol a köte­lező és szabadon választott feladatokat oldják meg hall­gatók. Számos díjnyertes tudományos diákköri munka került már ki innen. Büszkén mutatták meg a hőszivattyú működését demonstráló berendezést, a mini szélcsator­nát és az üvegszálas adatátvitel elemeit. Az ipari robot el­játszotta szintetizátoron a híres katonanóta „Kecskemét is kiállítja nyalka verbunkját" dallamát, de alakfelismerésre, speciális megfogásokra, összeépítésre is programozható. Továbbképzési programjuknak köszönhetően az ok­tatógárda fele doktori fokozattal rendelkezik. Nemcsak a tantermekben, laborokban, műhelyekben folyik a tanulás, de a jól felszerelt, komfortos kollégiumban is, ahol gon­dot fordítanak a tehetséggondozásra. 2012-től bevezetik a Mercedes-Benz gyárral együttműködésben a gyakorlat­­orientált (duális típusú) képzést: elmélet a főiskolán, gya­korlat a szerelőüzemben. gyulai Egy 1989-es lengyel bankjegy Marie Curie fényképével

Next

/
Thumbnails
Contents