Atomerőmű, 2012 (35. évfolyam, 1-12. szám)
2012-02-01 / 2. szám
2012. február HM <9r mym paksi atomerőmű ■■■■■■ Az atomenergia hosszú távon az energiamix része marad A Foratom a japán atomerőműbaleset hatásainak figyelembe vételével átdolgozta a februárban nyilvánosságra hozott 2050 Energia Útitervet, hiszen a történteket folyamatosan napirenden tartotta és részben ma is tartja a média, s az események nagymértékben hatottak a közvéleményre és a politikai gondolkodásra. Nemzetközi szervezetek véleménye szerint globálisan az atomenergia lassúbb növekedésére lehet számítani, mint az 2010-ben megfigyelhető volt. Ugyanakkor több ország megerősítette elkötelezettségét az atomenergia további fejlesztése mellett, Oroszországban, Kínában, Indiában, Délkelet-Ázsiában, Dél-Amerikában és a Közép-Keleten pedig az atomenergetika gyors növekedése várható. A fukushimai események hatására az Európai Bizottság, a nemzeti nukleáris biztonsági hatóságok és az atomenergiaipar közös kezdeményezésére újraértékelték az európai nukleáris létesítmények ellenállóképességét rendkívüli eseményekkel (földrengés, árvíz, áramellátás kiesése stb.) szemben. Az értékelések egyes előzetes eredményei már rendelkezésre állnak, a szabályozó hatóságok zárójelentései hamarosan nyilvánosságra kerülnek. Ennek következtében a lakosságnak módja lesz meggyőződni az EU atomerőműveinek elienállóképességéről a tervezési alapadat bázisnál súlyosabb események esetén, és képes lesz értékelni a már létező és újonnan bevezetendő megelőző intézkedések hatékonyságát. Az ipar feladata lesz a vizsgálatok nyomán a szabályozó hatóság által kidolgozandó ajánlások megvalósítása. Az atomenergia vitathatatlan előnyei a globális éghajlatváltozás elleni küzdelemben, az energiabiztonság megvalósítása terén és a versenyképességben szilárd alapot biztosítanak ahhoz, hogy az atomerőművek jelentős mértékben hozzájáruljanak Európa energiaellátásához a jövőben. A nukleáris ipar teljes mértékben tudatában van annak, hogy ez csak a legmagasabb biztonsági követelmények alkalmazásával, a biztonságos hulladékkezelés megvalósításával és átlátható működéssel képzelhető el határozott politikai elkötelezettség és a lakosság támogatása mellett. Az egyes EU tagállamok energiapolitikájának részletes vizsgálata után az anyag megállapítja, hogy 13 tagállam (Horvátországgal együtt 14) az atomenergiát továbbra is a nemzeti energiamix kulcsfontosságú elemének tekinti, és előreláthatóan működtetni fognak atomerőműveket 2050- ben. Ezek közül több ország várhatóan nem tartja majd gazdaságilag vonzónak nagy kapacitású megújuló energiatermelő rendszerek telepítését, és továbbra is az atomenergia mellett áll ki. Összegezve a fukushimai események után bejelentett vagy megerősített atomerőműépítési terveket, és 60 éves üzemidőt feltételezve, 2050-re legalább 85 reaktor működésére lehet számítani, melyek 110 GW áramot fognak termelni (a 2050-re előrejelzett áramigény 20%-át). A jelentés eredeti változatában a dokumentum összeállításáért felelős svájci Paul Scherrer Intézet munkatársai még 160-170 GW kapacitást valószínűsítettek (az áramigény 30%-át), változatlan politikai támogatást és hangsúlyos klímapolitikát feltételezve. A dokumentum megállapítja, hogy az atomenergia az EU energiapolitikájának kulcseleme marad a következő „meghajtóerőkben” játszott szerepe miatt: az energiaellátás biztonsága, versenyképesség, kibocsátásmentesség, munkahelyteremtés, globális növekedési potenciál, fosszilis energiahordozók kiváltása. Jean-Luc Poncelet, a Foratom vezérigazgatója kijelentette: „Az atomenergia meghatározó szerepet játszik az európai gazdaságok szénmentesítésében. Annak megerősítése, hogy a jelenleg létező atomerőművek tovább működhetnek, az európai erőműépítési tervek jóváhagyása, a biztonsági és kockázatelemzési vizsgálatok sikeres megvalósítása, az Európai Bizottság elkötelezettsége a nukleáris biztonság iránt megerősítik meggyőződésünket, hogy az atomenergia megtartja helyét az EU kis kibocsátású energia portfoliójában 2050-re és azután.” Forrás: http://www.foratom.org/ Szerbín Pável KENTON-HAGYATÉK6.RÉSZ -ÁLLATOK AZ ATOMKUTATÁSBAN A Paksi Atomerőmű Zrt. Atomenergetikai Múzeumában található Kenton-hagyatékot (könyvgyűjteményt) vizsgáló sorozatunk hatodik része az Animals in Atomic Research (Állatok az atomkutatásban) című könyvet helyezi nagyító alá, melyet az amerikai Atomic Energy Commission jelentetett meg 1967-ben. Mindenképpen érdekfeszítő könyvvel állunk szemben, mely az átlagolvasó számára hasznos bevezetővel nyit az állatok szerepéről az egészségügyi kutatásokban. Olyan kutatókig tekintünk vissza, mint William Harvey (16-17. század), Robert Koch (19-20. század), vagy a kissé talán ismertebb Louis Pasteur. Szóba kerül az anthrax (lépfene) és a himlő is, valamint az állatok szerepe ezen fertőzések vizsgálatában, illetve legyőzésében. A bevezető után rátérünk az atomkutatásokra, ahol meglepő eredményekre bukkanhatunk, mint pl. a következő: patkányok egy csoportját egész életükön át napi 0,8 rád (azaz 0,008 Gy) sugárzással bombázták. A kontrollcsoport nem kapott extra dózist. A besugárzott patkányok végül 600 napig éltek, míg a kontrollcsoport tagjai csak 460 napig. A kutatók egereknél, patkányoknál és tengerimalacoknál egyaránt azt figyelték meg, hogy heti 1 rád (azaz 0,01 Gy) kapott dózis esetén tovább éltek, mint az normál esetben várható lett volna. Az efféle kutatások természetesen nem öncélú kíváncsiságról szólnak, hanem fontos szerepük van, ahogy erre a kiadvány is rámutat. Ahogy az ember egyre több területen alkalmaz radioaktív anyagokat, kulcsfontosságú tudni azt, hogy ezek az anyagok milyen hatással is vannak az őket alkalmazó szakemberekre. Ennek megbecsüléséhez fontosak az állatokkal végzett kutatások. Az űrkorszak hajnalán például egyáltalán nem volt mellékes, hogy az űrsétát folytató asztronauták mekkora sugárzásnak teszik ki magukat, illetve hogy ennek a sugárzásnak milyen élettani hatásai lesznek vagy lehetnek rájuk. Itt az „asztromajmok" segítettek a felmerülő kérdések megválaszolásában. A kutatók azonban gyakran közvetlenül alkalmazható eljárásokkal is előálltak, íme egy vonatkozó eset: Egy, a házilégynél kétszer nagyobb légyfajta (cochliomyia hominivorax) melegvérű állatok és emberek nyílt sebeibe helyezi el tojásait, melyekből csavar alakú lárvák fejlődnek ki. Ezek a lárvák egy hét leforgása alatt elpusztítanak egy bárányt vagy egy fiatal ökröt. Volt év, hogy a legyek akár százmillió dolláros (akkori árfolyamon) kárt is okoztak az USA egyik térségében. A tudósok akcióba léptek: besugározták a hím legyeket, ezzel terméketlenné téve őket, majd hatalmas számban szabadon engedték ezeket a steril hímeket, amelyek azután párzottak a nőstény legyekkel. Az eredmény: terméketlen tojások és a kártékony utódok teljes hiánya. A fentiek csak kiragadott példák, hiszen számos hasonlót rejt még az Animals in Atomic Research. Érdemes végiglapozni. Simon Zoltán NÖVEKEDNI FOG A NEM-FOSSZILIS RÉSZARÁNYA A globális energiaigény növekedése 2030- ig akár 40%-os méretet is ölthet, és ennek a növekedésnek egyharmada a nem-fosszilis energiahordozóktól várható - mindezt az olaj- és gáziparban érdekelt angliai BP elemzése mondja ki. A nukleáris energia továbbra is prominens szerepet fog játszani - a prímet ezen a téren az ázsiai-csendes óceáni térség viszi majd, legalábbis abban az értelemben, hogy a legnagyobb növekedés ott várható. Persze a nagy képről sem szabad megfeledkezni: a fosszilis energiahordozók részaránya még 2030-ban is 81% lesz (ez 6%-os csökkenést jelent a mostanihoz képest). FRANCIA INTEZKEDESEK A STRESSZTESZT NYOMÁN A fukushimai eseményeket követő stresszteszteket Franciaországban is elvégezték. A biztonságért felelős hatóság, az ASN szerint az összes reaktor megfelelő szinten biztonságos, de növelni kell a „robosztusságukat” annak érdekében, hogy extrém helyzetekben is megállhassák a helyüket. Az EdF úgy számol, hogy a jelenlegi 58 reaktorának stressztteszt-kompatibilis szintre emelése 10 év alatt kevesebbe fog kerülni 10 milliárd eurónál. CSÖKKEN A GRAND CANYONI URÁNBÁNYÁSZAT Ken Salazar amerikai belügyminiszter közel 405 ezer hektárnyi területet vont ki a jövőbeli uránbányászat alól. A nukleáris ipar, bányászattal foglalkozó cégek, szenátorok és képviselők most közös frontot nyitottak a politikus ellen. A Grand Canyonnál levő területre vonatkozó tiltás egyébként 20 éves időtartamra vonatkozik. A környezeti értékek védelmében fellépő Salazar döntése nem érinti a már kiadott engedélyeket, de új bányászati engedélyek kiadását nem teszi lehetővé. Egyes becslések szerint most a korábban becsült 30 új uránbánya helyett csak 11 fog megnyílni. 8 washingtoni honatya már fel is lépett a döntés ellen John McCain ex-elnökjelölt/szenátor vezetésével. McCain szerint a tiltás hatalmas csapást jelent a regionális munkahelyteremtésre. A szenátor emellett úgy véli, hogy a bányászat nem befolyásolja az ivóvíz minőségét, és egy érzelmi PR-kampánynak esett áldozatul, mely a közvélemény Grand Canyon iránt érzett szeretetét használta ki. MEGVAN A SPANYOL HULLADÉKTÁROZÓ HELYSZÍNE Villar de Canas-t választották a spanyolok a kiégett üzemanyagkazetták tárolóhelyéül. A régióban ez 500 új munkahelyet jelent majd az építkezés során, aztán 60 éven át szakképzett munkaerő jelenlétét. A Cuenca provinciában levő település 14 térség közül került ki végül győztesen az óév utolsó napjaiban. A híradás szerint a projekt egyébiránt 910 millió dollárba kerül majd. (Forrás az összes hírnél: World Nuclear News) Simon Zoltán
