Atomerőmű, 2012 (35. évfolyam, 1-12. szám)
2012-02-01 / 2. szám
8 2012. február Bogyiszló bemutatkozik Bogyiszló és környezete már az 1200-as években is lakott hely volt, főleg halászfalvak és -telepek helyezkedtek el a község határában. Az első írásos emlék a XII. században Bogozlo néven említi Bogyiszlói, mint királyi birtokot. Az újabb kutatások szerint nevét az Árpád-házi Szár László fiáról - Boguszlava:„lsten dicsősége'' - kapta. A tatárjárás és törökvész idején a községet körülvevő mocsaras ártéri erdők búvóhelyül szolgáltak a legnagyobb támadások alkalmával. A község lakói a XVI. században áttértek a kálvinista hitre. A Tolna városát visszafoglaló Lotharingiai Károly vezette seregek elől a kálvinista hitű tolnai lakosság zömében Bogyiszlóra települt. Az évente előforduló árvizek tápanyagban gazdag öntéstalajt hoztak létre. Az ártéri erdők kiirtása után ezeken a területeken kiváló adottságokkal termeszthető lett a bogyiszlói paprika és a fűszerpaprika. Bogyiszló az 1854-ben befejeződött Duna-szabályozás után a Dunántúlra került, de még 1931. január 1-ig Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye része volt, közigazgatási szempontból a Kalocsai járáshoz tartozott, ezt követően került csak Tolna megyéhez. A Duna szabályozása során a közigazgatási területének 1/3 részét elveszítette a település, a földeket folyamatosan eladták Külbogyiszlón (ma Dusnok és Nemesnádudvar települések határába tartozik a terület) a tulajdonosok, és helyette Tolna-szigetben vásároltak új földeket. Bogyiszló 1945-ös és 1956-os nagy árvizek által szinte teljesen elpusztult. Azonban mindkét árvíz után újjáépült és magára talált. Az utóbbi években a Dunán fellendülő kereskedelmi tevékenység nagy fejlődést hozott a község folyóparti részén. Kikötő-fejlesztés valósult meg a helyi Blóker Zrt. jóvoltából. Bogyiszló a ’90-es években gyors ütemben fejlesztette intézményhálózatát, és az itt élő polgárok részére kiépültek a még hiányzó infrastruktúrák (gáz, telefon, úthálózat, szennyvízcsatorna-hálózat). Még ma is működik és termel a Bogyiszló Vidéki Paprikamalom, a helyi szolgáltatásokat kielégítő kisvállalkozások is dinamikusan működnek. A fejlődés újabb állomása volt az új Duna-híd és az M9-es számú gyorsforgalmi autóút építése, valamint az M6-os autópálya 2010-ben történt átadása. Mindezzel kinyílt az idáig zsákjellegű település és bekapcsolódott az ország vérkeringésébe. Bogyiszló ezek után tovább haladhat majd a fejlődés útján, és a község lakói értékes természeti környezetben élhetik mindennapjaikat. hí mym paksi atomerőmű Térségi kitekintő Egy cseppnyi múlt Bizonyára többen vagyunk, akik nem maradunk közömbösek e fényképre pillantva. A hetvenes évek második felében (vagy legfeljebb a nyolcvanas évek elején) készült felvételen a lakótelepi 10-es áruház látható. A kép hangulatához éppúgy hozzátartozik a korabeli marketingdizájnt tükröző „ABC” felirat, mint a háttérben parkoló 850-es Fiat. Nyár van, az ég olyan kék, hogy egy festményen sem jobban, gondtalan járókelők járnak-kelnek, a parkosítás első kísérleteit jelző virágok színei még a betonágyás komorságán is oldanak valamicskét, és - visszagondolva a környéken lakó kisiskolás önmagámra - az sem mellékes, hogy elkezdődött a vakáció, aminek nagyszerűsége mellett jól megfértek a szocreál építészet esztétikai sajátosságai. Bárhogy is tekintsünk azonban erre a felvételre, nem vitatható, hogy Paks várossá válásának, azaz a lakótelepi városrész kiépülésének hiteles pillanatképe, ezzel együtt pedig az atomerőmű-létesítés nagy idejének egy papírvékony szelete tekint vissza ránk. (A kép forrása, ahol további régi fényképek is találhatók Paks és Dunakömlőd egy-egy jellegzetes helyszínéről, épületéről: http:// egykor.hu/paks/afesz-abc-aruhaz/1535) PrattCZ Zoltán írásbeli felvételi az ESZI-ben Lezajlott a 26. írásbeli felvételi az Energetikai Szakközépiskola „jubileumi”, 25. tanévében. Felvételi dolgozatot 223 nyolcadikos diák írt, akik ősztől az ESZI-ben szeretnének továbbtanulni. Az írásbeli vizsgán megjelentek közül 98-an élvezhették a „hazai pálya előnyét”, tehát paksi általános iskolákból jöttek. 104-en próbálkoztak a paksi kistérség területéről illetve a 30 km-es körzetünkből, míg 21 fiatal messzebbről, esetenként az ország távolabbi vidékeiről utazott Paksra, a felvételire. A vizsgán megjelent diákok közül 92 leány, míg 131 fővel többséget alkottak a fiúk. A magyar nyelvi és matematikai feladatokból álló sikeres Írásbeli felvételi után március 2-án még egy személyes elbeszélgetésre is várja az iskola az oda jelentkezőket. A szombaton megírt felvételi vizsgán és a szóbeli meghallgatáson szerzett pontok, valamint az ún. hozott pontok összesítése után derül fény arra, hogy ki lesz az a 120 tanuló, aki az iskola 26. évében 4 vagy 5 évre az ESZI hallgatójává válhat. IMPRESSZUM Kiadja: a Paksi Atomerőmű Zártkörűen Működő Részvénytársaság (PA Zrt.) Felelős kiadó: Hamvas István vezérigazgató Nyomdai előállítás: PA Zrt. Nyomdaüzem; Felelős vezető: Slonczki István Főszerkesztő: Lovászi Zoltánná; e-mail: lovaszine@npp.hu Főszerkesztő-helyettes: Beregnyei Miklós A szerkesztőség tagjai: Enyedi Bernadett, Gyöngyösiné Nyúl Petra, Gyulai János, Kárpáti Viktor, László A. Zoltánná, Orbán Ottilia, Prancz Zoltán,Tóth-Pataky Adrienn Magdolna, Wollner Pál Tördelés: Gergely Judit, Schubert Miklós Szerkesztőség címe: Paksi Atomerőmű Zrt., Tájékoztató és Látogatóközpont 7031 Paks, Pf. 71, telefon: 75/507-882, telefax: 1/355-7280 Internet: www.npp.hu;www.atomeromu.hu Ismerkedés Bikáccsal A település Tolna megye északi határán helyezkedik el. Ősidők óta lakott település. Az elhelyezkedésénél fogva fontos hadiutak vezettek át rajta. A Bikach név eredetileg személynévként jelent meg. Bikács 1720-1736 között települt be újra, a törökök kiverése után. A német származású telepesek a Hanságból, a Fertő tó környékéről jöttek ide. 1891 körül 1203 a lakosok száma. Az 1800-as évek végén többen kivándoroltak Amerikába. Aztán jött az I. világháború, sokan odavesztek. 1925-ben vasútállomás épült, ami által az itt élőknek lehetőségük nyílt arra, hogy lakóhelyükről könnyebben utazzanak. A felvirágzás a két világháború közé tehető. Az 1940-es évekre a lakosság létszáma elérte a közel 1500 főt. A megélhetés alapforrása a szőlő- és bortermés, valamint a dohánytermesztés volt. Az 1920-as években Kistápén az Állami Dohány Jövedék Rt. létrehozott egy magtermeltető intézményt, aminek révén a fél Dunántúlt ellátták alapanyaggal. Ez sok szegény embernek jelentett munkalehetőséget. Aztán az II. világháború hatalmas sebeket ejtett a településen. A német ajkú lakosság több mint a 30%-át kitelepítették. Helyükre az Alföldről, és az ország más részéről telepítettek családokat, 1948-ban a Felvidékről is. Több mint 10 év kellett a konszolidálódáshoz. A településen megindult az élet, főleg a 60-as években. Újra szőlőt termeltek, de nagyüzemi módon. Jól prosperáló erdészet, valamint termelőszövetkezet működött. Volt munkalehetőség, de az 1970-es években a központosítás folytán megszűnt a helyi iskola, közigazgatás, a termelőszövetkezet fuzionált Nagydoroggal, a helyi erdészet szintén. Lassan elkezdődött az elnéptelenedés. 1990-ben a rendszerváltáskor kb. 720 fő volt a falu lakossága. Az akkor megalakult képviselőtestület nagy lendülettel állt neki a helybéli dolgok kiigazításának. Rendbe tette a temetőt, belső utakat épített, akciós telefonhálózat kiépítését segítették elő,1998-ban vezetékes gázhálózat létesült, járdák kerültek felújításra, vízelvezetőárkokat hoztak rendbe. 2005-ben egy 150 milliós beruházás keretén belül teljesen megújultak a közterületek. 470 fát ültettek. Felújították a Bikács-Kistápé utat. Közben Kistápén épült egy négy csillagos wellness szálloda, ami nemcsak a tulajdonosnak, hanem az önkormányzatnak is hasznára van. Kiépült a „Jólét" tó, ami a későbbiekben fontos lehet az idegenforgalom szempontjából. Időközben kialakult a június utolsó hétvégéjén tartandó falunap, amelyen mindig nagy az érdeklődés. Az ősi település lakóinak 90%-a evangélikus vallású volt. Ők építették a templomot - ez egy gyönyörű barokk templom -, ami tavaly fel lett újítva. 2011 jubileumi év volt; a település 275., a templom 250. évi fennállásának évfordulója. A falu méltóképpen ünnepelte meg az eseményt. Reméljük, hogy Bikács az elkövetkező 50 évben is fenn fog maradni. Az idén június 23-24-re esik a falunap. Szerény, de tartalmas műsorok várhatóak, elsődlegesen a szomszéd település és a környék egyesületeinek a közreműködésével.
