Atomerőmű, 2012 (35. évfolyam, 1-12. szám)
2012-12-01 / 12. szám
2012. december US -fi-.-. <Q> i mym paksi atomerőmű 11 Rendkívü 1/hiúi 6 Bedecs Ferenc 1980. május 28-án Rétságról költözött Paksra a családjával, majd június 2-ától kezdte meg a munkát az Atomerőműben. Az akkori Paksi Atomerőmű Vállalat irányítástechnikai osztályának szabályozástechnikai csoportjába nyert felvételt. Még ugyanebben az évben, november és december folyamán műszakos betanuláson vett részt többedmagával a novovoronyezsi atomerőműben. Közben Seres Zsigmond vezetésével elkezdődött az irányítástechnikai üzemviteli szolgálat megszervezése. Az ő hívására váltott és ment át az újonnan felállított szervezethez. Egészen nyugdíjazásáig ezen az osztályon dolgozott, az első időszakban irányítástechnikai műszakvezetőként, majd- tízévnyi műszakozás után - délelőttös munkarendben, művezetőként. Amikor a későbbiekben a karbantartás irányítási osztályon - a „bázison” - létrehozták a főkoordinálói munkakört, a főjavítások idejére irányítástechnikai főkoordinálói posztra is delegálták a vezetői. Az 1. blokk 1982. december 28-án, az éjszakás műszakban végrehajtott országos hálózatra kapcsolásán (azaz az első generátor párhuzamos kapcsolásán) az irányítástechnikai üzemviteli szolgálat műszakvezetőjeként működött közre a munkálatokban. Az ügyeletes mérnöktől és a vezénylői operatív személyzettől kapott irányítástechnikai feladatok végrehajtásáért, az esetlegesen felmerülő problémák, meghibásodások kezeléséért, elhárításáért, illetve az ehhez szükséges intézkedések megtételéért volt felelős. Mint elmondta, a párhuzamos kapcsolásig minden simán ment. Utána nagy taps és gratulációk következtek. Ám eközben munkatársaival már észlelték a hibát a generátor gerjesztése kapcsán. A vendégek gyorsan távoztak a vezénylőből, és az operatív, valamint a többi szakterület bent lévő személyzete reggelig, műszakváltásig megállás nélkül tevékenykedett a hiba elhárításán. Ferenc így vall arról, mit jelentett számára, hogy részese volt a nevezetes eseménynek: - Kevés ember életében fordul elő, hogy egy ország első atomerőművi blokkjának energetikai indításán jelen lehessen. Szerencsésnek tartom magamat, hogy éppen a mi műszakunk volt szolgálatban. Ahhoz, hogy az országos hálózatra kapcsolás sikeresen végbemehetett, nagyon sok kiváló szakember fegyelmezett, összehangolt és áldozatos munkájára volt szükség. Az üzembe helyezés hosszú időszaka alatt a családra nagyon kevés idő jutott, de senki sem panaszkodott, mindenki tette a dolgát, tudtuk, hogy tartanunk kell a határidőket. Ferenc 2006. december 30-tól nyugdíjas, azonban szerződéses jogviszony keretében, különböző projektekben továbbra is dolgozik az erőmű területén. Prancz Zoltán J Gelencsér János Gelencsér János 1978. augusztus 15- én kezdett dolgozni a vállalatnál, mint sugárvédelmi szolgálatvezető. A kezdetekben nagyon sok tanfolyamon, továbbképzésen kellett részt venni neki és kollégáinak mind helyi, mind pedig nemzetközi viszonylatban, ezáltal is felkészülve a rájuk váró fontos feladatokra. Részt vett az 1. blokki dozimetriai ellenőrző rendszer (SZEJVÁL) üzembe helyezésében is. Mire kihirdették a nukleáris állapotot, a sugárvédelmi rendszer már teljesen készen állt a működésre. Nagy várakozás előzte meg a napot, mikor végre beteljesült az álom, és négy év felkészülés után végre az első hazai atomerőmű elindult hosszú útjára. A blokk indítása előtt és után János és kollégái feladata volt az erőmű feltérképezése dozimetriai szempontból. Folyamatosan ellenőrizték a dózisteljesítményt a nemesgáz- és aerosolaktivítást a helyiségekben, és szerencsére a blokk indulása után is alacsony értékeket mértek. A dozimetriai szolgálat feladata volt a dolgozók operatív dozimetriai ellenőrzése is. Természetesen a reaktor teljesítmény emelkedésével együtt a mért eredmények is magasabbak voltak, de ezek a számok még mindig a határértéken belül maradtak. Valamint, ami mindenki számára a legfontosabb volt, a környezeti kibocsátások sem haladták meg az előírt hatósági korlátokat, sem akkor, sem pedig a későbbiek folyamán. János jó szívvel és jó emlékkel tekint vissza mind a blokk indulására, mind pedig az itt eltöltött 30 évére. Munkáját mindvégig elismerték, megbecsülték, és egy jól működő, egymás munkáját segítő csapat tagja lehetett. 2008-ban sugárvédelmi mérnöki munkakörből vonult nyugdíjba. Tavasztól őszig a Balaton melletti házuknál tartózkodik, szabadidejét a horgászás, túrázás és a ház körüli teendők töltik ki. Keszthelyi Katalin Pravetz Imre t 1978. március 18-án a villamos energiai iparágból, az Oroszlányi Hőerőmű Vállalattól áthelyezéssel került a Paksi Atomerőmű Vállalathoz. Az üzemviteli főosztály kalorikus osztályán kazánházi szakmunkás munkakörben kezdett dolgozni. Az erőmű építésével a szekunderköri üzemeltetői személyzet felállítása során előbb turbina gépész, majd 1982- től turbina főgépész munkakörbe került. Munkája során tevékeny részt vállalt az első és a további blokkok üzembe helyezési munkálataiban, illetve a blokkok normál üzemeltetésének elérésében. Nagy részt vállalt az üzemeltetői személyzet utánpótlási feladatának végrehajtásában is. Munkája során mukatársaival jó kollegális kapcsolatot épített ki. A munkája elismeréseként 1987 júniusától a turbina osztályon szekunderköri művezető munkakörbe került. Tevékeny szerepet vállalt a szekunderköri technológia műszaki állapotának szinten tartásában, a rekonstrukciós munkák kiszolgálásában, a blokki főjavítások gördülékeny végrehajtásában, valamint nem utolsó sorban a biztonságos és gazdaságos üzemeltetés magas szinten tartásában. Az atomerőmű iránt a pályafutása alatt mindvégig elkötelezett volt. Az atomerőműtől 2007. december 29-én előrehozott öregségi nyugdíjazással vonult nyugdíjba. Mivel még volt benne tenni vágyás, ambíció, a nyugdíjas éveiben tovább dolgozott az erőmű műszaki háttérfeladatainak végrehajtásában. 2011-ben hunyt el. L Fazekas Péter Az egyetem elvégzése után, Fazekas Péter első munkahelye a Paksi Atomerőműben volt. 1979-ben beválogatták az akkor alakuló első ügyeletes mérnöki csapatba. A betanulást követően két gárdát képeztek ki, Péter a 2-es csapathoz került. Az ügyeletes mérnöki szolgálat 1981. július 1-jén állt fel. A blokk indításakor az üzemeltetés által delegált ügyeletes mérnök mellett Fazekas Péter üzembe helyező ügyeletes mérnökként vett részt az 1. blokk üzembe helyezési folyamatában, beleértve a cirkulációs mosatást, a meleg járatást, a fizikai és az energetikai indítást. 1981 nyarától kezdődően már igen szoros ütemben zajlottak az előkészületek. A turbina idegen gőzös járatásától kezdve az indításban részt vevők már szinte minden idejüket az erőműben töltötték. A december 14-i fizikai indítást követően az energetikai indítás időpontja végül hivatalosan 1982. december 27-re lett kitűzve. Péter aznap délutáni műszakban volt, de mivel a párhuzamos kapcsolás átcsúszott 28-ra, a műszak átadást követően ő is bennmaradt, ahogyan mindenki, aki kíváncsi volt a nagy eseményre. A vezénylőben töltött pillanatokról elmondta - a hosszú, megfeszített munka után mindenkinek óriási megkönnyebbülés volt megélni a sikeres kapcsolást. Hozzátette, az ünnepi delegáció távozása után még a fél éjszakát ott töltötték, hogy másnap reggel is azt lehessen jelenteni, hogy a blokk hálózaton van és termel. Fazekas Péter 1983-ban az erőmű felügyeleti jogait gyakorló MVM Tröszt beruházási osztályára került, Budapestre, amely akkoriban vette át az irányítási feladatokat Szabó Benjamin kormánybiztostól. A személyes kapcsolata azonban nem szűnt meg Pakssal, hiszen a stábbal heti két-három alkalommal visszajártak az erőműbe. 1984-ben részt vett a 2. blokk üzembe helyezésében is, erre az időre vissza is költözött Paksra. Hozzátette, az első blokk különlegessége az volt, hogy ekkor kellett megismerkedniük az orosz technológiával, ebben alkotott nagyot a paksi csapat, ezt követően a többi blokk üzembe helyezése már könnyebbnek tűnt. Az 1999-től 2001-ig tartó időszakban a Paksi Atomerőmű igazgatóságának elnöki tisztségét töltötte be. Kárpáti Viktor Huszák Zoltán „Mindenki fokozott figyelemmel, érdeklődéssel követte a történéseket. Minden műszak izgult, hogy lehetőleg velük történjen meg a nagy esemény. Aznap éjszakás voltam, és hajnalban, 1982. december 28-án sikeresen megtörtént a párhuzamos kapcsolás. Büszkeséggel tölt el, hogy az erőmű 1. blokkjának energetikai kapcsolásánál személyesen ott lehettem. Az egy történelmi pillanat volt! Azok közül, akik megélhettük ezt a nagy eseményt, többségünk már nyugdíjas éveit tölti, de sajnos vannak, akik már nem lehetnek közöttünk.’’ Zoltán 1978. január 3-án kezdett dolgozni a Paksi Atomerőmű Vállalatnál. Pár hónapig a villamos laborban, majd a külső technológiai osztályon - ami akkor még külső berendezések üzeme volt. Hozzájuk tartoztak azok az erőmű üzemeltetéséhez szükséges üzemek, amelyek a blokkokon kívül helyezkednek el: vízkivételi mű, nagy és kisnyomású kompresszor, hidrogén-, nitrogénüzem, hűtőgépház, dízel-generátor, szellőzőrendszerek felvonulási és kifúvató kazánház, városi és erőművi hőellátás, valamint a városban lévő hőközpontok egy része. Fél év után műszakvezető, majd művezető lett nyugdíjba vonulásáig. Készültek az erőmű 1. blokkjának üzembe helyezésére, valamint aktívan részt vettek a teljes beruházási folyamatban. A tanfolyamok, szigorú vizsgák elvégzése után szakmásított bizonyítványokkal rendelkeztek, a külföldi betanulási gyakorlatokon túl. Az 1982-es év munka szempontjából nagyon szoros volt. December 28-án az éjszakás műszak műszakátvételi jelentés közben az ügyeletes mérnök tájékoztatta a személyzetet, hogy a párhuzamos kapcsolás abban a műszakban megtörténik. Zoltán a következő években továbbra is a külső technoló- ; giai osztályon végezte munkáját, mint művezető. Tizennyolc évet műszakban „húzott” le, nyugdíjba vonulásáig pedig állandó délelőttös műszakban, a szellőző rendszerek üzemviteli művezetőjeként dolgozott. Feladatai közé tartozott még a dízelgenerátorok és a biztonsági hűtővízszivattyúk üzem közbeni és főjavítások utáni reteszpróbáinak elvégzése. 2008. december 30-án ment nyugdíjba. Felesége is nyugdíjas. Fia, Zoltán, gépészmérnök, 1986 óta dolgozik az atomerőműben. Lánya, Mónika kommunikáció szakon végzett, 13 éve erőműves. Zoltánnak három unokája van. Janka zenei beállítottságú és festeget, a képeiből kiállítást is rendeztek. Dani nagyon jó kenus. Lánya gyermeke, Hanna, az Állami Balett Intézet növendéke, tavaly szerepet kapott a Thália Színházban, idén pedig az Állami Operaházban lép fel. Zoltán szabadidejét szívesen tölti horgászattal, csónakázással, de a legfontosabb számára a családja, az unokái. Orbán Ottilia vv- 1 % fa
