Atomerőmű, 2012 (35. évfolyam, 1-12. szám)
2012-12-01 / 12. szám
2012. december <#> „ „ mym paksi atomerőmű Úki'íiL. osztálytabló Ezen alkalommal rovatunkban az 1982. december 28-án az 1. blokk indításakor az ügyeletes mérnöki napló alapján, az ügyeletes mérnököt és közvetlen, műszakban lévő beosztottjait mutatjuk be: Bajsz József, Beier Matthias Alfréd, Bedecs Ferenc, Bérces Béla, Czvack Bélát, Fazekas Péter, Gelencsér János, Húszak Zoltán, Nagy Sándor, Pravetz Imref. Bérces Béla Az 1. blokk párhuzamos kapcsolása egy küzdelmes üzembe helyezési munka végét jelentette Bérces Béla, akkori üzembe helyező művezető számára. A szekunder rendszerek beüzemelését végezte, mint ahogy tette azt már jó néhány helyen az abban az időben épült új erőművekben, így a Keleti erőműben, Tiszapalkonyán, a Gagarin hőerőműben, Visontán, és a Bitterfeld hőerőműben, Wolfenben (a volt NDK területén). A párhuzamos kapcsolás előtti órákban, a gépházban a turbinák és a segédrendszerek ellenőrzésével foglalkozott. A hálózatra kapcsolást ő is a vezénylőből nézte végig (mint akkor sokan), majd a gépek üzemét ellenőrizte ismételten. Bérces Béla 1977 októberében lépett be az atomerőműbe, és 1991 februárjában vonult nyugdíjba. Ebben az évben, 2012-ben nemcsak az 1-es blokk érkezett el szép kerek évfordulóhoz (a 30.-hoz), hanem amint megtudtuk, Béla bácsi is, hiszen ő novemberben ünnepelte a 80. születésnapját. Gratulálunk, jó egészséget kívánunk! B Czvack Béla t J Borsodnádasdon született 1943. január 3-án. 1961 óta a munkának szentelte életét, későbbi családja mellett. A munkahelyei közé tartozott: GHV-Visonta/ Gyöngyös. Itt, 1975-től, mint művezető dolgozott. Ez évben kiváló dolgozói elismerésben részesült. Majd 1978 szeptemberétől kezdett dolgozni az Atomerőműben. A beruházás alatt, az üzembe helyezésen aktívan részt vett. Ebben az időben nemcsak kollégák, hanem barátok is voltak az emberek. Sok időt töltöttek az Atomerőműben, hisz ez volt az életük és elhivatottságuk a család mellett. Az 1. blokk első párhuzamos kapcsolásánál villamos művezetőként állt helyt. A sok aprócseprő problémákat megoldva dolgoztak együtt a munkatársak, bármely szakterületet beleértve. Mindenki azért dolgozott, hogy villamos energiát termelhessen az Atomerőmű. Őt, csak Béla bácsinak hívták a kollegák, barátok. Mindenki tisztelte, és elismerte tudását. Azóta is megmaradt mondása, mely szerint az nem baj, ha valaki ostoba, csak ne legyen aktív! Később a villamos üzemviteli osztályon üzemeltetés-vezetőként dolgozott. Több elismerésben is részesült. Kiváló munkájáért is nem egy érdemérmet kapott. A „Zeusz Díj” büszke tulajdonosa. Nyugdíjba 1996-ban vonult, de 2004-ig nyugdíjasként mint vezető felügyelő elektrikus segítette az Atomerőmű működését. 2009 decemberében sajnos távozott az élők sorából, így nem élhette meg a 30 éves évfordulót. B Nagy Sándor A Paksi Atomerőműben az ezredik belépő munkavállalóként az üzemviteli területen dolgozott, és aktív részese volt a blokkok üzembe helyezésének. Ö is, mint sok társa, részt vett a külföldi betanulásokban, és számos atomerőműves vizsgát tett. Az 1. blokk indítása idején blokkügyeletesként tevékenykedett. Később egyre magasabb beosztásokba került, majd betöltötte a vezérigazgatói posztot. Jelenleg az MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. vezérigazgatója, az MVM Zrt. termelési vezérigazgató -helyettese. Nagy Sándor harminc évvel ezelőtt részt vett az atomerőmű első blokkjának - majd később a továbbiaknak is - az üzembe helyezésén. Ma pedig megadatott számára, hogy az atomerőmű-bővítésben, a Pakson újonnan építendő blokkok előkészítő munkáiban, a megvalósításban irányító szerepet töltsön be. Sok éves tapasztalatát és ismereteit az új blokkok létesítése során hasznosíthatja. Hogy milyenek is voltak azok a 70-80-as évek? - A kérdésre a következő választ adja: - Rendkívüli dolgokat nem tudok felidézni. Az egyes reaktor kritikussági kísérletének megkezdésekor abban a szerencsében volt részem, hogy a rudakat én húzhattam fel, Beier Matthias felügyelete mellett, míg ez idő alatt Kardos Imre felügyelte a primerköri rendszereket. Mi kezdtük el a reaktor indítását, de Szauer Zoli fejezte be, nála érte el a reaktor a minimálisan ellenőrizhető teljesítmény szintet. Ekkor már nem voltam szolgálatban, de természetesen bent maradtam a vezénylőben. Nem idegeskedtünk a reaktor kritikus állapotba helyezésekor, csupán izgatottak voltunk, tettük a dolgunkat, végeztük azt, amit tanultunk. Szerencsésnek érzem magam, hogy akkor kerültem a Paksi Atomerőműbe, amikor Magyarországon a nukleáris ipar alapjait rakták le. Úgy érzem, szakmai karrierem csúcsa, hogy a Paks Il.-nek én lettem az első alkalmazottja. Szeretném, ha itt is ugyanolyan lelkesen folyna a munka, mint annakidején 1982-ben. LA Bajsz József 1977 márciusában végzett a Moszkvai Energetikai Egyetemen. Miután hazatért, paksi megbízásból a pécsi erőműben kezdett dolgozni tapasztalatszerzés céljából. 1978. január 1-jén került át a Paksi Atomerőmű állományába. Az ügyeletes mérnöki beosztáshoz éveken át tartó felkészülés vezetett. Akkoriban e felkészülés meghatározó részét a külföldi erőművekben - Oroszországban, NDK-ban, Szlovákiában - szervezett szakmai programok jelentették. 1982 decemberében, bár jól tudták, milyen jelentőséggel bír a fizikai indítás, mit jelent a párhuzamos kapcsolás, számukra ez nem a történelmi pillanatok megélése volt, hanem a blokk indítása, a feladatok és a kísérletek, az ellenőrzések megfelelő elvégzése, a felmerülő problémák megoldása, a számos, egymással kapcsolatban lévő rendszer optimális együttműködésének koordinálása. A munkafolyamatot látták maguk előtt, amelyben mindig a következő lépésre kellett figyelni, 14-én a fizikai indításkor, majd 28-án a párhuzamos kapcsoláskor is. A két dátum között elvégezték az előírt fizikai kísérleteket és méréseket, majd a reaktort felterhelték arra az 5-6%-os teljesítményre, ami elég volt a szekunderköri rendszerek felfűtéséhez és a turbinák meglöketéséhez. Az energetikai indítás nem volt eseménymentes: rendre jelentkeztek zavarok, hol egy bizonytalan kontaktus, hol egy elszennyeződött szűrő formájában. A kezdeti problémák elhárítása után 1982 utolsó napjaiban 50 MW-os stabil üzemet produkált a blokk. A „Csikócsapat” elnevezés gyakran elhangzik a mai napig. Igen, akkor a mélyvízbe kerültek, ez tény, de a támogatást nyújtó, tapasztalt szakemberek ott voltak mögöttük. Egyébként az üzembe helyezés 1983 augusztusáig tartott, amikor a 3 napos garanciális próbával a blokk kereskedelmi egységgé lett nyilvánítva. Az első üzemanyag átrakásra az 1. blokkon 1984-ben került sor. Az eltelt három évtizedben sok minden megváltozott. Az érzelmi-mentális oldalt tekintve, az egy más helyzet volt, akkoriban mindenki az újdonság tudatával, az alkotás vágyával jött ide dolgozni. Egy másik oldalról: a 30 év alatt hatalmas technikai változások történtek. Ha csak az informatika, számítástechnika fejlődését nézzük például. 1992-ig dolgozott az üzemvitelen, majd 2003-ig a műszaki igazgatóságon tevékenykedett különböző beosztásokban, elsősorban a biztonsági elemzéssel, biztonságnöveléssel és a műszaki problémák megoldásával foglalkozott. A 2003-as 2. blokki üzemzavar után kapott felkérést a minőségfelügyeleti főosztály vezetésére. Visszatekintve a több mint 30 éves munkásságára, mely elmondása szerint jó érzéssel tölti el, azt vallja, hogy hasznos a cég működését több szervezet oldaláról megismerni. Fontos, hogy jobban értsük egymást, és, hogy ha kihívásokkal szembesülünk, a megoldására törekedjünk, és legyünk mindig nyitottak az új módszerekre, gondolatokra. Gyöngyösiné Nyúl Petra J Beier Matthias Lipcsében járt egyetemre, ahol fizikusként végzett 1974-ben. Ezután Berlinben kezdett el dolgozni, az ottani, erőműveket létesítő cégnél, ahol a reaktorok indításának előkészítése és végrehajtása volt a feladata. Németországban 3 blokk indításában vett részt, ami nagy előnyt jelentett számára Paksra érkezésekor. Magyarországra először egy balatoni nyaralás kapcsán jött, ahol majdani feleségével is megismerkedett. Új hazájában Szabó Józseffel, a Paksi Atomerőmű egyik későbbi vezérigazgatójával vette fel a kapcsolatot. 1980 márciusában került az erőmű állományába. Az atomerőmű építése 2 évet csúszott, így maradt ideje megtanulni a magyar nyelvet és kellőképpen felkészülni az elkövetkező feladatokra. Maróti Lászlóhoz került fizikusként a reaktorfizikai osztályra. Feladatát először a blokk indítására való általános felkészülés képezte és persze a nyelvtanulás, amiben felesége sokat segített neki. Miután az oroszoktól megkapták az indítási folyamatra vonatkozó teljes dokumentációt, ennek alapján munkatársaival együtt dolgozta ki a helyi sémát, munkaprogramokat. Nemcsak a blokkokat, az indítási fázist ismerte, hanem az orosz szakemberek egy részét is, akik Németország után Paksra érkeztek dolgozni. Első feladatát a munkaprogramok összeállítása jelentette, és mikor már el tudták kezdeni a fizikai indítást, megkezdődött a műszakba járás is és a helyszíni munkavégzés. Az indítás több fázisból állt: szigorú menetrend alapján betöltötték a reaktorba az üzemanyagot, majd ezt követte a blokk összeszerelése, megtörtént a feltöltés, a rendszerek üzembehelyezése, a védelmi funkciók próbája és legvégül fizikai kísérletekkel zárták a sort, amelyek számára a legizgalmasabb feladatok közé tartoztak. Bizonyos értelemben a véletlenen múlott, hogy ki, melyik fázisban dolgozik, mivel műszakba jártak. Nagy szerencséje volt, mert az 1. blokk indítása az ő műszakjában kezdődött. (Hazafi József: Csikócsapat c. könyvének borítója ezt a jelenetet őrzi.) A délelőttös műszakban aznap Nagy Sándor volt a blokkügyeletes, Beier Matthias az ügyeletes indítás vezető fizikus, Kardos Imre a reaktoroperátor, Bajsz József az ügyeletes mérnök. Minden az elvárásoknak megfelelően történt, a blokk úgy indult, ahogy eltervezték. Hozzátette, itt olyan ambiciózus szakemberekkel dolgozhatott együtt, akikkel egy közös céljuk volt, a blokkok indítása. Dolgoztak-tanultak, lelkesedéssel végezték a munkájukat. Ez számára felemelő érzés volt, és ez a lelkesedés végigkísérte munkáját. Később a cég struktúrája megváltozott, az 1992-ben alakult biztonsági igazgatóságon a nukleáris biztonsági osztály vezetői posztját pályázta meg, és nyerte el. Azóta is ebben a beosztásban dolgozik. Gyöngyösiné Nyúl Petra
