Atomerőmű, 2012 (35. évfolyam, 1-12. szám)

2012-11-01 / 11. szám

2012. november ■■MH <Q> mym paksi atomerőmű Kubis Ottó 1984. május 21-én karbantar­tó lakatosként kezdte pályáját az erőműben. 1996-ban gép­gyártás-technológiai techni­kusi oklevelet szerzett, s azóta a karbantartási igazgatóság, karbantartási főosztályán, a reaktor és készülék karbantartó osztály reaktor karbantartó üzemének műszakvezetője­­ként végzi felelősségteljes munkáját. A folyamatos munkarendben ellátott tevékenységei közé tartoznak a reaktorok karbantartási, a kiégett üzem­anyagszállító konténerek mozgatási, a kazetta-átrakógé­pek karbantartási és telepítési és a KKÁT gépészeti ele­meinek karbantartási feladatai, valamint az e területeken bevezetett és egyre sokrétűbben alkalmazott új technikák és technológiák fegyelmezett végrehajtása és végrehajta­tása. Tapasztalata, megbízhatósága, példamutató szorgal­ma és együttműködő készsége miatt nem csak a közvetlen munkatársai ismerik el, hanem a kapcsolódó társszerve­zetek is. Mészáros János_________ Első munkahelyén, a Pak­si Atomerőműben, 1993-ban mint primerköri gépész kez­dett dolgozni. Szorgalma és te­hetsége révén a továbbiakban főgépész, reaktor operátor és blokkügyeletes munkakörök­ben bizonyította rátermettsé­gét, hogy az atomerőmű operatív csúcsvezetője, ügyeletes mérnök lehessen. 2005-ben sikeres ügyeletes mérnöki hatósági vizsgát tett. 2006. január 1-je óta a „D” műszak, mindenki által elismert, nagyra becsült vezetője. Feladatait tisztességgel, becsülettel végzi. Kapcsola­ta kiváló a beosztottaival, a feletteseivel, valamint a más szervezetek munkatársaival. Az üzemvitel vezetői figyelemmel kísérik pályafutását, és jó szívvel ajánlották a Paksi Atomerőmű Vezetői Aka­démia tagságra, ahol a vezetői utánpótlásképzés történik. Párjával két fiúgyermeket nevelnek. Mindennapjainak szerves része a mozgás, szeret kerékpározni. Érdekli a szá­mítástechnika és nagy filmrajongó. Nagy Lajos______________ 1984 februárjában kezdett a vállalatnál elektrikusi, szolgá­latvezetői munkakörben, majd 1994-től üzemeltetés vezető­ként irányította beosztottjait. 2004-től a villamos üzemviteli osztály osztályvezető-helyettesi feladatait is ellátta. 2005 augusztusa óta a műszaki igazgatóság villamos műszaki osztályán berendezés technológia vezetői és egy­ben osztályvezető-helyettesi beosztásban dolgozik. Szakmai pályafutása során kiemelkedő szerepe volt a magas szintű villamos üzemeltetési kultúra kialakításá­ban, beosztottai megfelelő színvonalú képzésében, a mű­szaki problémák kezelésében, illetve megoldásában. Mint berendezés technológiai vezető, kiemelkedő figyelmet fordít a villamos rendszerek és berendezések karbantartá­sára, felújításukra. Jelentős érdemei vannak a berendezés technológiai szervezet kialakításában és működtetésében. Hobbija a sakk, amit versenyszerűen játszik. Feleségé­vel két gyermeket neveltek fel. Németh Tibor 1983 óta dolgozik a Paksi Atomerőműben, kezdetektől a reaktor osztály munkatársa. Primerköri gépész beosztásban kezdett, majd a primerköri fő­­gépészi vizsga letétele után fő­gépész munkakörbe került. Jó emberi tulajdonságai és szakmai rátermettsége révén nagyon jó hangulatú és nagy munkabírású kollektívát alakított ki maga körül. Mun­katársai szerint kiegyensúlyozott, szorgalmas, munkáját mindig pontosan végző kolléga. Tudását és szakmai ta­pasztalatait szívesen adja át a munkatársaknak és a szak­mát kezdők képzésében is jelentős részt vállal. Kollégáival munkahelyen kívüli rendezvényeken is szívesen találkozik, ezek az alkalmak is hozzájárulnak a műszakban lévő harmonikus hangulat fenntartásához, fejlesztéséhez. Feladataiból adódóan sok szervezettel van kapcsolata. Az ott dolgozók visszajelzései alapján nagyon jó és ered­ményes ez a kapcsolat. Papp Sándor A beruházás kormánybizto­sának munkatársaként, majd mint üzembe helyező ügyele­tes mérnök dolgozta végig a Paksi Atomerőmű létesítésének hőskorát. 1985-től a reaktor­szerelés műszaki ellenőre volt, 1988-tól pedig az erőműbővítés előkészítésében vett részt a reaktor létesítmény osztály ve­zetőjeként. 1992-től a földrengésvédelem megoldására alakult projekt vezetőjeként oroszlánrésze volt a program kidol­gozásában, megvalósításában és sikeres lezárásában. 2002-től a nukleáris üzemanyag osztály főtechnológu­sa, osztályvezetője, majd műszaki szakértője volt. Szak­mai ismereteit, tapasztalatait türelemmel, önzetlenül adta át fiatalabb munkatársainak. 35 éves pályafutása, a szak­ma és a Paksi Atomerőmű iránti elkötelezettsége és aláza­ta példaértékű. Feleségével - aki a munka és tűzvédelmi osztály nyug­díjasa - két fiút neveltek fel. Jelenleg hat unoka boldog nagyszülei. Patkós István___________ 1986-ban kezdte meg munká­ját a Paksi Atomerőmű Válla­lat beruházási igazgatóságán anyaggazdálkodóként. 1988-tól 1993-ig import ügyintézőként, majd 1993 és 2000 között beru­házási műszaki ügyintézőként és a részvénytársaság selejtezési bizottságának titkáraként dolgozott. A központi beszerzés megalakulásával szerződéskötői feladatokat látott el. Az elmúlt időszakban mentorként több munkavállaló beta­nulását, pályakezdését támogatta, segítette. A munkaköri feladatain kívül és szabadidejében aktív tevékenységet végzett az Atomerőmű Sportegyesületben, amellyel hozzájárult a társaság jó hírnevének megőrzésé­hez és erősítéséhez. 1986 és 1987 között aktív labdarúgó­ként, majd 1987-től 2000-ig edzőként, illetve vezető edző­ként tevékenykedett az egyesületnél. 1993-tól a mai napig az ASE öregfiúk labdarúgócsapatának vezetője. Pécsi Zsolt 1988-ban nyert felvételt a Paksi Atomerőmű Vállalat vegyészeti osztályára, víztechnológiai ön­álló mérnökként. Még ebben az évben megbízták a környezet­­védelmi csoport vezetésével. A következő években meghatáro­zó szerepe volt a cég környezet­­védelmi tevékenységének fejlesztésében és a környezetvé­delmi feladatok megalapozásában. 1996-tól a társaság környezetvédelmi megbízottja. Megalakulása óta, 2010. január 1-jétől vezeti a környe­zetvédelmi osztályt. Szakmai irányítása alatt épült ki a Paksi Atomerő­mű tanúsított Környezetközpontú Irányítási Rendszere, amelynek működtetését valamint folyamatos fejlesztését irányítja. Meghatározó szerepet játszott az üzemidő-hosszabbí­tás előkészítésének környezetvédelmi engedélyeztetésé­ben. Feleségével két egyetemista gyermek boldog szülei. Pólya Lajos 1987-ben nyert felvételt az atomerőműbe, a számítástech­nikai osztályra, számítógép ügyeletes munkakörbe. 2000- ben az akkori technológiai számítástechnikai osztályról átkerült az irányítástechnikai üzemviteli osztályra. Ezen az osztályon is számítógép-ügyeletesi munkakörben dolgo­zott. Megalakulásától kezdve tagja a Műszakos Dolgozók Érdekvédelmi Szervezetének, küldöttként képviseli a mű­szakosok érdekeit. Mentorként közreműködött a fiatal kollégák betanítá­sában. Szabadidejében gyakran ír verseket, amelyek megje­lentek már különböző antológiákban és a MÉSZ kiadvá­nyában is. A család fontos számára, büszke két gyermekére. Szilágyi Antal 1984-ben nyert felvételt az atomerőműbe, a turbina osz­tályra, és ezen a területen vé­gezte lelkiismeretesen és oda­adással a szakma műszakos feladatait. 1984-től 1986-ig turbina gépészként, majd turbina ope­rátorként, később pedig turbina főgépészként dolgozott. Élete nagy váltása az 1998-as esztendő volt, amikor 15 év váltóműszakozás után a karbantartás irányítás szak­­területi feladatait kezdte ellátni. A szervezeti változások mellett a mai napig is ezen a területen tevékenykedik, sze­kunderköri főkoordinálóként. A 4. blokk energetikai indítása során végzett kiemel­kedő munkájáért vezérigazgatói dicséretben részesült. Manapság is fiatalos lendülettel, húzóemberként járul hozzá a karbantartások sikeres lebonyolításához. Tóth Tamásné 1978. június 1-jén lépett be az üzemviteli főosztály folyamat­­irányítási osztályára, ügyviteli alkalmazottként. 1984 áprili­sában anyaggazdálkodó mun­­kakörbe került. 2000. január ■ l-jétől az üvig üzemirányítási főosztályának állományába osztották be. 2002. január 1-jétől a karbantartási igazga­tóság biztonsági rendszerek osztályának alkalmazottja. Munkáját mindig kiemelkedő teljesítmény és pontos­ság jellemezte. A felmerülő feladatok megoldásánál nem ismert lehetetlent. Az erőmű és a munka iránti elkötele­zettségét példázta a sokszor szabadidőt sem kímélő soron kívüli munkahelyi feladatok készséges elvégzése is. Az atomerőműben eltöltött 34 évi lelkiismeretes mun­ka után ebben az évben nyugdíjba vonult.

Next

/
Thumbnails
Contents