Atomerőmű, 2012 (35. évfolyam, 1-12. szám)
2012-08-01 / 8-9. szám
12 mym paksi atomerőmű 2012. augusztus-szeptember Emberek és rendszerek a kánikulában A közelmúlt kánikulai időjárását - melynek kapcsán országos hőségriadót is életbe léptettek - az évszakhoz képest is kiugróan magas és huzamosabb ideig fennálló hőmérséklet jellemezte. A szokatlan hőség az emberekre és - adott esetekben - a technológiai rendszerekre nézve is fokozott terhelést jelentett. Az Atomerőműben humán-, technológiai és környezetvédelmi szempontból egyaránt figyelembe kell venni a hőség hatásait, és szükség esetén intézkedéseket kell hozni ezek kivédésére. Az alábbiakban a témában illetékes szakmai szervezetek képviselői szólalnak meg. ■ Haaz Ferenc, csoportvezető emelőgép üzemeltető csoport:- Az idei nyári meleg évszázados melegrekordokat eredményezett. Naponta figyeltük a hőmérsékleti adatokat, jelzéseket. A nagy meleg nagyon megterheli a szervezetet, fokozott figyelmet kíván a darukezelőktől, kötözőktől, üzemeltetőktől. A hőség, a napon történő munkavégzés növeli a fáradtságot, tompítja az érzékszervek funkcióit. A daruzás a főjavítási munkák végrehajtása során zökkenőmentesen történt a nehezebb körülmények között is. A feladatok a szokásosnál is gondosabb végrehajtást kívántak a darukezelőktől. A kezelők fokozottan figyelték a daruzások közben a daruk működését. A munkavégzéshez alapvető a jó munkahelyi légkör biztosítása, a komfortérzet növelése. A folyadékpótlásra nagy szükség van a hőségben, ezért a kánikulai napokon ásványvizet biztosítottunk a darukezelő és a daruzásban érintett kollégáknak. A műszaki dokumentációban meghatározott hőmérsékleti értéknél az üzemeltetés nem megengedett, a daruval végzett munkákat csak a jelzett érték alatti hőmérsékleten biztonságos végrehajtani, ezért fokozottan figyeltük a napi hőmérsékleti adatokat. Köszönet a nagy melegben végzett kitartó, pontos daruzási munkáért! ■ Fenyvesi Csaba, osztályvezető külső technológiai osztály:- Az extrém meleg által okozott alapprobléma, hogy melegszik a környezeti levegő és a Dunából kivett hűtővíz hőmérséklete, emiatt csökken a hűtőközegek (levegő és víz) hőelvonási képessége, melegednek a levegővel és a vízzel hűtött berendezések, rendszerek. Környezeti levegő hűti jellemzően a villanymotorokat és a transzformátorokokat, de a felmelegedett levegő (a lecsökkent sűrűség következtében) a dízelgenerátorok maximális teljesítményét is befolyásolja. A Duna-vízzel hűtött berendezések, illetve az esetükben bekövetkező rosszabb hűtés hatásai a következők. Turbina kondenzátorok: nő a kondenzátornyomás (csökken a vákuum), emiatt kevesebb az erőműből kiadható villamos teljesítmény (akár 15 MW-tal is csökkenhet blokkonként), aminek természetesen gazdasági következménye is van. Léghűtő berendezések kaloriferjei: csökken a léghűtők teljesítménye a melegebb hűtővíz miatt, ezért a léghűtők nem tudják visszahűteni kellő mértékben a hűtendő teret. Szivattyúk csapágyai: a csapágyak üzemi hőmérséklete magasabb hőmérsékletre áll be. Villamos motorok körléghűtő rendszere: például az MJO kondenzátor hűtővízszivattyúk villamos motor hűtőrendszerének vízhőmérséklete megnő a Duna-víz magasabb hőmérséklete miatt, így a villamos motor belsejéből nem olyan hatékony a hőelvonás, ezért melegednek a motortekercsek, jobban öregszik a villamos motorok szigetelése, sőt, akár tönkre is mehet ebből fakadóan. Folyadékhűtőgépek: a hűtővíz a folyadékhűtők kondenzátorait hűti, s ha melegebb a hűtővíz, nő a kondenzátornyomás, így csökken a hűtőgépek hűtőteljesítménye. A fentieken kívül megemlíthető még a hűtött vízzel hűtött berendezések, azaz a klímagépek hűtőteljesítményének növekedése. Ezek a blokkok fontos helyiségeit hűtik (blokk- és egyéb vezénylők, számítógéptermek, szabályzó- és berendezés védelmi rendszer helyiségek, reléterek, biztonsági villamos berendezések helyiségei stb.). A meleg okozta üzemviteli problémák összefoglalóan tehát a következők: Csökken az erőmű kiadható villamos teljesítménye. A berendezések magasabb hőmérsékleten üzemelnek, ami nem tesz jót a forgó berendezéseknek, csapágyaknak, villamos alkatrészeknek. Növekszik a klíma- és szellőzőgépek hűtőteljesítménye s ezáltal a kondenzvíz mennyisége, aminek az elvezetése a +24,00 m-es szellőző gépháznál néha problémát okoz. Növekszik a Dunába visszavezetett hűtővíz hőmérséklete, emiatt a kibocsátásra vonatkozó korlát - a Duna törvényileg meghatározott szelvényében a hőmérséklet nem lehet magasabb 30 °C-nál - megközelítését az üzemviteli személyzet kiemelt figyelemmel kíséri. Megemlíthető még, hogy a halastavak vízpótlása csak hideg vízzel történhet, mert a meleg víztől a tavak túlmelegedhetnek, ami a halak élőhelyének romlásához vezet. A faddi holtág vízutánpótlását az erőművi folyadékhűtőtelep kondenzátor hűtővízrendszere látja el. A nagy melegben növelni kell a hűtővíz mennyiségét, amit a D-i övcsatornán keresztül a faddi holtágat ellátó tápcsatornába lehet juttatni. ■ Elter Enikő, főosztályvezető vegyészeti főosztály:- A vegyészet technológiai rendszereit a nagy meleg annyiban érinti, hogy az udvartéri ellenőrzések során a vegyszertartályainknál kiemelt figyelmet fordítunk a vízzárak megfelelőségére, de ez igaz a kevésbé extrém melegek estén is. Az udvartéri vegyszertartályok kialakítása olyan, hogy nem kell tartani a vegyszerek „túlhevülésétől”, valamilyen „berobbanástól”, vagy öngyulladástól. Fokozottan tűz- és robbanásveszélyes anyagot az udvartéren nem tárolunk. A pótvíz előkészítőben, a turbina gépházban, a primerkörben lévő technológiáink „hőérzékenysége” viszonylag magas, kicsi az esély arra, hogy a környezeti hőmérséklet megnövekedése miatt lép fel az automatikus „hővédelem” jel. A nagyobb tehertétel - technológiától függetlenül - az embereken volt. A kollégáknak ugyanúgy helyt kellett állniuk a munkavégzés során a nagy melegben is, amikor a figyelme mindenkinek lankad, az éjszakai alvások nem pihentetőek, az emberi reakcióidők hosszabbak, s egyéb hátrányos fiziológiai hatások is fellépnek. A kánikula idején zajló 2. blokki főjavítás során voltak „extra” munkáink a primerkörben, ahol igen barátságtalan a klíma, a hőmérséklet némelyik helyiségben a 40 °C-ot is meghaladta. Ez persze minden karbantartót ugyanúgy érint, mint a primerköri laboránsainkat. Vezetői szinten arra törekedtünk, hogy lehetőség szerint többet foglalkozzunk a kollégákkal, jobban figyeljünk rájuk - akár csak egy-két szó, mondat erejéig is. ■ Fenes László, üzemeltetés vezető villamos üzemviteli osztály:- A vüo berendezései általában klimatizált, elzárt kezelőterekben vannak, kivéve a fő- és blokktranszformátorokat, amelyek a szabadban találhatók, a gépházi főépületek mögött. Az idei extrém meleg időjárás miatt a régi Ganz-típusú transzformátoroknál a már kiépített kiegészítő hűtést újra üzembe kellett venni. A magas külső hőmérséklet miatt fennállt a veszély, hogy a 270 MVA-s főtranszformátorok hőmérséklete a védelmi érték közelébe emelkedhet. A védelmi működések elkerülésére ideiglenes hűtési módot alakítottunk ki ezeknél a transzformátoroknál. A kiegészítő hűtés lényege, hogy az olajhűtők fölé egy hűtővíz kollektort szereltünk, amely a tűzi víz gerincre csatlakozik, és a hidegvíz transzformátor hűtőkre folyik. Az ideiglenes hűtést az extrém melegben legalább 1 hétig kellett üzemeltetnünk, minden reggel 07:00-kor benyitva és este 21:00-kor kizárva. ■ Géri Károly, osztályvezető turbina osztály:- A magas - 22 °C-ot meghaladó - Duna-víz hőmérséklet a szekunder köri technológiában a turbinaolaj előírt hőmérsékletének (40 °C) tartásában okoz nehézséget. A hűtővíz oldal kismértékű elszennyeződése a turbina olajhűtők üzemében már zavart eredményezhet, ezért a rendszerben lévő vízszűrők és olajhűtők tisztítására a megszokottnál gyakrabban van szükség. ■ Fink Gábor, csoportvezető környezetvédelmi csoport:- Környezetvédelmi szempontból a hőség elsősorban Duna-víz hőmérsékletének az erőmű hűtővíz visszavezetése miatti növekedése szempontjából igényelt fokozott figyelmet. A kapcsolódó szabályozás szerint a visszavezethető hűtővíz és a befogadó (Duna) közötti hőmérséklet különbsége 11 °C-nál (illetve +4 °C alatti dunai vízhőmérséklet esetén 14 °C-nál) nem lehet nagyobb. A bevezetés alatt 500 m-re lévő szelvény bármely pontján a Duna vízhőmérséklete nem haladhatja meg a 30 °C-ot. Az üzemeltetési korlátok betartásához szükséges a Duna-víz, valamint a Dunába folyó meleg víz hőmérsékletének pontos mérése. Amennyiben a Duna-víz hőmérséklete a paksi vízmérce szelvényben az Országos Vízjelző Szolgálat naponkénti előrejelzése szerint várhatóan meghaladja a 25 °C-ot, a Duna 1525,5 fkm szelvényében kézi méréssel kell a 30 °C-os korlát betartását ellenőrizni. Az ellenőrzést a külső technológiai osztály végzi, motorcsónakból elektromos hőmérő és GPS segítségével, naponta egyszer 11-14 óra között. ■ Nagy László, osztályvezető fejlesztési és elemzési osztály:- A rendszerek tervezési alapjának része az emberek számára kellemetlenül magas hőmérsékletek elviselése. Ahol a működést, vagy a biztonságot befolyásoló módon megemelkedhet a hőmérséklet, ott megfelelő technológia alkalmazása biztosítja a szükséges állapotokat. A jelenlegi Nukleáris Biztonsági Szabályzat szerint az erőműnek tervezetten el kell tudnia viselni azt a legmagasabb és legalacsonyabb külső hőmérsékletet, ami reális esélylyel tízezer évente legalább egyszer előfordul, emellett valószínűségi biztonsági elemzésben értékelni kell a veszélyességét annak, hogy a tízmillió évente egyszer előforduló legalacsonyabb, vagy legmagasabb hőmérséklet bekövetkezik. A hőmérsékleti tényezők hatása nem egyszerűen értékelhető. Mintegy három éve folyamatban van egy munka a minket segítő kutatóintézetekkel ebben a témakörben. Ennek egy része a szélsőséges hőmérsékleti értékek meghatározása, a berendezések és a technológiai rendszerek minősítése ezekre az értékekre. Lényegében a technológia gyenge pontjait keressük, azokat a rendszereket és berendezéseket, amik az extrém meleg (vagy hideg) időjárás következtében reálisan veszélyeztetik a blokkok biztonságát. Ha szükséges, ezeket a rendszereket megfelelő módon átalakítva növeljük a biztonságot. Prancz Zoltán
