Atomerőmű, 2012 (35. évfolyam, 1-12. szám)
2012-07-01 / 7. szám
2012. július j&r <m> mym paksi atomerőmű folytatás az előző oldalról Forgógépek fenntartásának költséghatékony megvalósítása A téma szorosan kapcsolódik a 2009-ben és 2010-ben szintén a műszaki alkotói pályázatra leadott pályázati anyagunkhoz, amelyek esetében szintén a forgógépek karbantartási rendszereit vettük górcső alá. Első ízben mint a karbantartási stratégiaváltás informatikai hátterének megalapozásával, másodízben a kockázat alapú szemlélet bemutatásával és alkalmazhatóságának tanulmányozásával, ez utóbbi pályázati anyagunk esetében pedig a stratégiaváltásnak a gazdasági oldalra és a vállalati kultúrára gyakorolt hatásának elemzésével. Készítettünk egy gazdasági elemzést is egy adott berendezés típusra. Egy modernebb karbantartási és tesztelési stratégiára való áttérés alkalmával elsőként a karbantartási ciklusidőnek a példában szereplő motor és szivattyú esetén való egységesítésével, majd másodsorban a ciklusidő kitolásával komoly megtakarítások érhetők el a hátralevő meghosszabbított üzemidő során. Egy ilyen karbantartási rendszer feltételei már nagyrészt megteremtődtek az Atomerőműben, jelenleg leginkább kultúraváltásra van szükség. Kiss Gábor, csoportvezető i- 1990-ben végeztem a BME Gépész- I mérnöki kar energetikai üzemmérnöki I szakán. Az Atomerőműben már több I mint 20 éve, eleinte az üzemvitelen, 1992-től a diagnosztikán dolgozom. A BME-n műszaki diagnosztika szakmérnöki oklevelet szereztem 1997-ben, ek- I kor lettem a diagnosztikai csoport vezetője. Feleségemmel, Krisztinával Pakson élünk, három gyermekünk van, két középiskolás fiú, és egy négyéves kislány. Szabad időmben családommal vagyok, gitározom és a városi vegyeskarban énekelek. Odor Ervin, osztályvezető - Devecserben születtem 1967-ben és 1978 tavaszáig az ajkai hőerőmű melletti lakótelepen szívtam magamba az „erőműves” kultúrát. Nagy hatással volt rám édesapám. Az iskoláimat Pécsen végeztem. Tanulmányi szerződés miatt kapcsolatban voltam az erőművel, diplomamunkám is itt készítettem. Pályakezdőként 1988- tól dolgozom az Atomerőműben a kezdetektől a karbantartáson, előkészítő mérnökként, 1993-tól üzemvezetőként, majd 2004-től jelen munkakörömben a turbina és forgógép karbantartó osztályon. Időközben mérnök-közgazdász diplomát szereztem a vegyipari gépészmérnök végzettségem mellé. Feleségemmel is az erőműben ismerkedtem meg, két kislányunkkal (Zsófi 3, Lotti 6 éves) élünk kiegyensúlyozott családi életet. Mellettük most próbálom régóta dédelgetett hobbimat valóra váltani, megkezdtem első veterán korú autóm felújítását. Wolf Gábor, rendszertechnológus - 1972-ben születtem Szekszárdon. AzESZI-ben érettségiztem 1991- ben mint gépész, majd a technikus vizsga után primerköri gépészként helyezkedtem el. A katonaság után némi átszervezések következtében a vegyészeti technológiai osztályon, majd a turbina osztályon végül rendszertechnikai osztályon dolgoztam, közben folyamatosan képeztem magam, főiskolai, majd egyetemi szinten is megszereztem az energetikai mérnöki képesítést, valamint a középfokú angol nyelvvizsgát. Jelenlegi feladatom a karbantartás hatékonyság monitorozása, amelynek bevezetése és alkalmazása folyamatos elfoglaltságot ad nekem illetve számos kollégámnak. Számos hazai és nemzetközi képzésben volt részem, így többször jártam külföldön különböző valószínűségi tudományok, a konfigurációkezelés és biztonsági sávelemzés, továbbfejlesztett PSA módszertanok matematikai megalapozását bemutató képzéseken. Az alapképesítéseket - mint reaktoroperátor és turbinaoperátor - is ez idő alatt szereztem meg. Az oktatási szervezet által kialakított minősített atomerőművi oktató, valamint értékelemzésben az AVS minősítéssel rendelkezem, melyekben több alkalommal aktívan dolgoztam is. Szabadidőmet lehetőség szerint aktívan töltöm részben a családommal. Már csak alkalmanként zenélek (szóló- és basszusgitár, nagybőgő). Cselgáncsozom a paksi öregfiúkkal. Hidegebb időben Dunaújvárosban jégkorongozom. Legújabb hobbim az „öreg” motorkerékpárok felújítása, most egy 21 éves BMW R80 RT típusú gépet állítottam helyre. Vájná Zoltán, szerelési üzletágvezető - 1980-ban születtem Kézdivásárhelyen. Paksra kerültem 1994-ben az ESZI-be az erőmű támogatásával, melyet így utólag külön is meg szeretnék köszönni. Gépésztechnikusi és energetikusi képesítést szereztem 1999-ben, mely után egy erőműnek bedolgozó vállalkozásnál kezdtem el dolgozni. A DC Gépszer Kff.-nél 2003 óta dolgozom. Munka mellett szereztem mérnöki diplomát, majd érezve a megfelelő gazdasági tudás szükségességét, az idén jeles minősítésű diplomát szereztem a Pannon Egyetemen közgazdászként. A Műszaki Alkotói pályázattal diákként kerültem kapcsolatba Kiss Gábornak köszönhetően. A pályázat anyagához egy kutatási tervvel járultam hozzá, mely a jelen diplomadolgozatom központi témája volt. Az ott felvázolt kutatást az idén elvégeztem, az ebből elkészített munkát pedig az egyetem tanárai javasolták a „Harsányi István-díj”-ra. Jelentkeztem a Pannon Egyetem doktori iskolájába, ahol sikeres felvétel esetén a kutatási témám szintén az atomerőművek karbantartása lesz. Jelenleg egy közép és egy felsőfokú nyelvvizsgával rendelkezem, angol és román nyelvből, és további nyelvek tanulását is tervezem. Három kisgyerekem van, feleségem az erőmű beszerzési osztályán dolgozik. Hobbim a kenuzás és a lovaglás. A karbantartás műszaki dokumentálásának javítása A pályázat ötletét a napi munkáim adták. Az erőműben a dokumentálás nem sokat változott az elmúlt 20 évben, és - szerintem - már nem felel meg a mai kor követelményeinek. Pedig nagyon fontos része az erőmű karbantartásának, üzemeltetésének. A mai 3D CAD programok már képesek kezelni bármekkora rendszer adatait, a rendszereken történő változásokat, valamint nagyon jó szimulációval is rendelkeznek. A dokumentációk ma már nem papír alapúak, mint régebben, hanem információ alapúak. Ez azt jelenti, hogy minden információt digitális formában számítógépeken tároljuk, és csak azokat nyomtatjuk ki, amire szükségünk van. így csökkenthető a papír felhasználás is (ami a mai környezet tudatos világban mindenhol kiemelt szerepet kap), valamint átláthatóbb, könnyebben kezelhetőbb, és rugalmasabb, mint a hagyományos módszer. Én egy olyan programot választottam, ami nagyon elterjedőben van, sok egyetem főiskola már ezt a programot használja az oktatásban. így a frissen végzett mérnökök már ismerik a programot valamilyen szinten. Ezt próbáltam meg a pályázat lehetőségein belül bemutatni. Haaz János, berendezésfelelős- 1992-ben végeztem Szekszárdon, mint géplakatos, munka mellett végeztem el a középiskolát. A Dunaújvárosi Főiskolán 2011. januárban záróvizsgáztam, mint gépészmérnök. Az erőműben 1993 óta dolgozom, 2001-ig több kisebb kít.-nél, hét évig az forgógép karbantartó osztályon szivatytyú karbantartó lakatos voltam, majd 2008-ban kerültem át az akkori gkto csővezeték és csőtartó csoportba, mint berendezés felelős. Jelenleg a gépész műszaki osztályon dolgozom. Feleségem közgazdász, jelenleg a Szekszárdi Törvényszék Gazdasági Irodáján dolgozik. Két gyerekünk van, Gergő 6 éves, Hanna 4 éves. Mindketten óvodások. Szabadidőmet a családommal töltöm. gyulai BME Kutatóegyetemi jelentes Kutatás-fejlesztés, technológia- és tudástranszfer a Műegyetemen címmel rendeztek egész napos konferenciát június 21-én, Budapesten. A kutatóegyetemi cím és a kapcsolódó támogatások elnyerése óta rendszeres tájékoztatást adnak az elért eredményeikről, hogy aki igénybe akarja venni szolgáltatásaikat, tájékozódhasson az öt kutatási terület 173 projektjében - emelte ki bevezetőjében Péceli Gábor rektor. A dékánok, Stépán Gábor és Vajta László tovább részletezték mindezt. Bár az országból a legjobb képességű diákok választják e tanintézetet, valamint a főleg külföldi diákok részére indított angol nyelvű kurzus is önfenntartóvá vált, mégis sokat kell még tenni az elit egyetemmé válásért. Üdvözölték, hogy a politika felismerte fontosságát, és támogatja a mérnökképzést. Örvendetes, hogy szinte minden tanszék részt vesz a kutatásokban, de nem csak az oktatók (60%), hanem a doktoranduszok, sőt az arra érdemes hallgatók is, mintegy 1500-an. A nagy munkában 25 ígéretes szabadalom is született. Az öt kiemelt kutatási terület: Fenntartható energetika (48 projekt), Járműtechnika, közlekedés és logisztika (25), Biotechnológia, Egészség- és környezetvédelem (54), Nanofizika, nanotechnológia és anyagtudomány (11), Intelligens környezetek és e-technológiák (35). Megalakult a fenntartható energetika kiemelt kutatási terület tanácsadó testületé: Tombor Antal MAVIR tanácsadó, Bakács István ETE elnök, Gerse Károly MVM tanácsadó, Katona Tamás az Atomerőmű címzetes tudományos igazgatója és Korányi Zoltán E.ON projektfejlesztési igazgató. Feladatuk, hogy összefogják az innováció fejlesztésében szerepet vállalókat. Az erőforrások egységesítése a hazai innováció rohamos fejlődését eredményezheti. Először adták át a Pro Progressio Innovációs Díjakat:- Dr. Sántha Flunor, Bonyár Attila, Varga Máté és Ring Balázs a mikrofluidikai rendszerfejlesztése során olyan új eszközt készítettek, amely integráltan tartalmaz mintavevő, mintakezelő, feldolgozó, kiértékelő és ellenőrző egységet. Ezek az úgynevezett lab-on-a-chip (LoC), rendszerek, tulajdonképpen mikro laborok.- Molnár Kolos és Nagy Zsombor Kristóf olyan új eljárást dolgoztak ki, amelynek segítségével különböző alapanyagú és részecskeméretű, porszerű vagy szemcsékből álló anyag felszínén létrehozható egy homogén szálas vagy szemcsés egyenletes bevonat. A kiemelkedő színvonalú fejlesztést követően egyetlen technológiai lépésben lehet előállítani a nanoszerkezetű bevonattal ellátott anyagokat. Délutánra szétoszlott a hallgatóság, az öt kiemelt kutatási terület részletes beszámolójára. gyulai
