Atomerőmű, 2012 (35. évfolyam, 1-12. szám)
2012-07-01 / 7. szám
2012. július 18 <Q> ■ mym paksi atomerőmű „Nukleáris órák" - ez a címe a U.S. Atomic Energy Commission által 1966-ban kiadott könyvnek. A cím kicsit megtévesztő, ugyanis nem a szuperpontos atomórákról szól, hanem a radioaktivitást felhasználó kormeghatározásról, ami a tudomány több ága számára is fontos. A kötet egyébiránt - a teljes Kenton-hagyatékhoz hasonlóan - az Atomenergetikai Múzeumban található. A szerző Henry Faul geofizikus-professzor, aki a „nukleáris kormeghatározás" egyik szakértője volt akkoriban. Doktori disszertációját a híres MIT-nél készítette, tanított Strasbourgban, Bernben, és a University of Pennsylvanián is. A második világháború alatt a Manhattan Projectben dolgozott geofizikusként. A „Nukleáris órák" betekintést enged a mai szóhasználattal „radiometrikus kormeghatározásnak" nevezett eljárásba, beleértve a technikai hátteret is. Nemcsak a miértre kapunk tehát választ, hanem a hogyanra is. Megtudjuk, hogy milyen műszereket és berendezéseket használtak a '60-as években, milyen izotópok bomlását figyelték a mérések során, milyen számításokat kellett elvégezni ahhoz, hogy a kívánt eredményt (azaz a vizsgált minta korát) megkapják. A művet lapozgatva egy nem kis mértékben meghökkentő történelemleckében is részünk lehet: A 19. század közepe tájára Nyugat-Európában közismertté vált az üledékes kőzetek torta módjára történő rétegKENTON-HAGYATÉK NUKLEÁRIS ÓRÁK ződése. A szerző azonban rámutat:„akár azt is megjegyezhetnénk zárójelben, hogy geológiai értelemben Amerika egy hatalmas szürke folt volt akkoriban. Ma (értsd: 1966- ban) sokkal többet tudunk az Antarktisz geológiájáról, mint amennyit bárki is tudott 100 évvel ezelőtt az Egyesült Államok geológiájáról." Teljesen logikus dolgok jellemzik a szakemberek megközelítését: törekednek arra például, hogy - amennyiben lehetséges - többféle módszert alkalmazzanak a kormeghatározás során. Ha mindegyik módszer hasonló eredményt hoz ki, akkor valószínűsíthető, hogy a becsült kor valós. A könyv végén Faul azt fejtegeti, hogy a kormeghatározás jövője mit tartogat a szakembereknek: nehéz megjósolni, írja 1966-ban, pár évvel az első holdraszállás előtt. A professzor szavaival: „Valószínűleg a következő egy-két évtizedben a legfontosabb fejlődés akkor fog eljönni, mikor kőzetmintákat szerzünk a Holdról. Fiatal kövek lesznek ott vagy mindegyik 4550 millió éves lesz? Vagy talán más korúak lesznek? Az első holdminták összetétele és nukleáris kora valószínűleg a legfontosabb információ lesz, amit csak remélhetünk kinyerni belőlük. Ezek az eredmények a Holdról hatalmas mértékben hozzájárulnak majd ahhoz, hogy megértsük: milyen folyamatok alakították a Földet, hozták létre a kontinenseket, illetve határozták meg világunk legfőbb jellemzőit. Hosszú út áll előttünk." Utószóként meg kell említenünk, hogy mi történt a könyv kiadása utáni években. John F. Kennedy döntésének megfelelően ember járt a Holdon, és több expedíció is hozott haza mintákat űrbéli kísérőnkről. Miután az áhított holdkőzetek megérkeztek, a tudósok természetesen megvizsgálták őket. A radiometrikus kormeghatározás eredménye: a vizsgált kőzetminták kora 3,16 milliárd és 4,5 milliárd év között van. Nem is volt olyan rossz tipp a 4550 millió év... (Forrás: Nuclear Clocks, Wikipedia) Simon Zoltán Pannónia Nyugdíjpénztár A Pannónia Nyugdíjpénztár (korábban: Villamosenergia-ipari Társaságok Nyugdíjpénztára) 1994. december 19-én alakult meg. A Pénztár az Mpt. 7.§ (2) bekezdése szerinti, magán nyugdíjpénztári feladatokat is ellátó önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár. A magán nyugdíjpénztári tevékenységét 1998. január 1-én kezdte meg. Mindkét működési terület tekintetében munkáltatói alapon szerveződött, nyílt pénztár. A Pénztár küldöttközgyűlése 2011. május 24-én jóváhagyta az együttműködési megállapodást és a stratégiai elképzeléseket, amelynek egyik első lépése a pénztár nevének megváltoztatása, a CIG Pannónia márkanév felvétele: az új név: Pannónia Nyugdíjpénztár, a CIG Partnerség tagja, rövid néven: Pannónia Nyugdíjpénztár. A 2002-2011 közötti 10 éves teljesítmény A pénztártagok számára elsődleges fontosságú a 10 éves hozamok alakulása. A pénztári szféra elvi célja, hogy a befizetett tőkét hosszútávon fektesse be, és a lehető legalacsonyabb kockázati szint mellett a legmagasabb eredményt érje el. Ebből a szempontból a Pénztár az elmúlt években kiemelkedően teljesített! A pénztárágazatok 10 évre visszatekintő nettó hozamrátájának alakulása 2011-ben: Magán-Önkéntes pénztár pénztár Klasszikus 6,92% 8,11% Kiegyensúlyozott 7,21% 7,09% Növekedési 7,34% 7,06% További információk: www.pannonianyp.hu 2011 évi záró adatok Önkéntes ágazat Magán ágazat Egyesített összesített Mérleg főösszeg 58 855 893 8 849 755 67 705 648 Sajáttőke 799 162 141 902 941 064 Működési eredmény-25 398-99 617-125 015 Fedezeti tartalék 56 325 402 8 397 394 64 722 796 Likviditási tartalék 473 779 62 416 536195 Kisimult A NAGYVILÁGBÓL ÁRAMTERMELŐ VÍRUSOK „Képzeld el, hogy séta közben töltőd a mobilodat egy papírvékony generátornak köszönhetően, ami a cipőd talpába van építve” - ezzel a nyitómondattal kecsegtet az Energy Tech cikke. Nem science fiction-ről beszélünk: az Energiaügyi Minisztérium Lawrence Berkeley Nemzeti Laboratóriumának tudósai új módszert dolgoztak ki, melynek segítségével áramot tudnak előállítani oly módon, hogy ártalmatlan vírusokat fognak munkába, melyek a mozgási energiából villamos energiát termelnek. A tesztek során már működésre bírtak egy kis folyadékkristályos kijelzőt, melyet a felhasználó úgy tölt, hogy egy bélyegméretű elektródát ütöget az ujjával. Az elektróda speciálisan kifejlesztett vírusokkal van lefedve, amik aztán a tapogatás kinetikus energiáját alakítják elektromos töltéssé. (Forrás: Energy Tech) HULLADÉKTÁROZÓ PROJEKT: HONATYÁK VS. OBAMA Washingtonban ritka kétpárti egyetértés keretében támadták honatyák Barack Obama elnököt, mert be akarja záratni a nevadai Yucca-hegy gyomrába tervezett radioaktív hulladéktározót. Mind a demokraták, mind a republikánusok próbálták menteni a menthetőt az államfő ellenében: az egyik büdzsében sikerült 25 millió dollárnyi helyet szorítani a Yucca-tározónak, a költségvetéssel foglalkozó bizottság alelnöke pedig ígérte, hogy próbál majd még több pénzt szerezni a létesítménynek. A honatyák emellett ellenzik az Obama-adminisztráció vitatott programjainak (további) finanszírozását, kiemelve a mostanra elhíresült Solyndra-t. A Solyndra megújuló energiákkal foglalkozott, majd a jelentős állami támogatás ellenére csődbe ment. (Forrás: The Füll) USA: VEZETŐ HELYEN A SZÉN AZ ENERGIAMIXBEN Az amerikai kormány hivatalos vizsgálóirodája, a GAO, a környezetkárosító kibocsátások kapcsán végzett átfogó felmérést az ország energetikai rendszerén. Mint sok más országban, ott is több lábon áll az energiamix: fosszilis üzemanyagok (szén, földgáz, kőolaj), nukleáris energia, megújulok. Az amerikai áram 70%-a a fosszilis üzemanyagokat eltüzelő erőművekből származik. Ezek az erőművek nemcsak áramot termelnek, hanem jellegükből adódóan káros kibocsátásokat is (pl. kén-dioxid, nitrogén-oxidok és persze az üvegházhatás-növelő széndioxid). Ha tovább vizsgáljuk az energiamix környezetkárosító szeletét, azt találjuk, hogy a szén a legnépszerűbb (az áram 45%-a onnan jön), míg a földgáz 24 %-on áll. Bár a szén kulcsszerepet játszik az áramellátásban (különösen bizonyos régiókban), általában több károsanyag-kibocsátással jár, mint a földgáz vagy a kőolaj eltüzelése. (Forrás: U. S. Government Accountability Office) Simon Zoltán
